Egyre nagyobb figyelem fordul a megújuló energiaforrások felé. Miért és mennyire fontos ez a magyar erdőgazdálkodás számára? - kérdeztük Horváth Ferenc vezérigazgató-helyettes, termelési igazgatót.
- Annak érdekében, hogy a helyzetet átfogóan értékelhessük, néhány gondolatban összefoglalom a kemény sarangolt választékok (papírfa, farostfa, forgácslapfa, hazai és export tűzifa) piaci helyzetét érintő, az elmúlt évtizedben bekövetkezett legfontosabb változásokat.
- Belföldön a kárpótlási folyamat befejeződésével a fakitermelés volumene folyamatosan emelkedett, a magánerdőkből újra jelentős nagyságrendű kínálat jelent meg. Ezzel párhuzamosan a hazai ipari felhasználás csak kismértékben nőtt, a tűzifa keresletét pedig nagymérvű állami támogatás segítségével a legkisebb faluban is megjelenő olcsó vezetékes gáz számottevően visszavetette.
- Az exportpiacokon megjelent a korábban csak elenyésző mennyiségű szállításokat teljesítő kelet-európai országok olcsó faanyaga, ugyanakkor meghatározó gyártókapacitásokat helyeztek át a tulajdonosok a kelet-közép-európai nyersanyagbázisok közelébe, csökkentve ezzel a hagyományos magyar exportpiacok felvevőképességét.
- A hulladékfa-felhasználás növekedésével egyre nagyobb mértékűvé vált a nem sarangolt fából előállított papír-, cellulóz-és lemezipari termékek aránya. A folyamatok eredményeként egy kínálati jellegű egyensúlyi helyzet keletkezett, sajnos az erdőgazdálkodást nehéz helyzetbe hozó alacsony árszinten. A megmaradt felhasználói kör (belföldi és külpiaci vevők) alternatív értékesítési lehetőség hiányában nemegyszer a kitermelési költségek emelkedését figyelembe nem véve diktálhatta az árakat. Ismert, hogy ma az üzemtervi lehetőségekhez képest mintegy 1,5-2 millió bruttó m3-rel alacsonyabb az évente kitermelt famennyiség. Ez a tartalék elsősorban a magánerdőkben, valamint az állami erdőgazdálkodók által kezelt területeken a gyenge minőségű faanyagot adó, un. küszöb alatti erdőkben halmozódik fel évek óta. Addig, amíg az ökonómiai körülmények jelentősen nem javultak, esély sem volt a sorsukra hagyott gyenge faállományok kitermelésére, és a termőhelyi potenciálnak megfelelő értékesebb állományokkal történő felváltására.
- Ebbe a helyzetbe „robbant" az erőművek minden korábbi képzeletet felülmúló mennyiségi igényének bombája. A jelenleg ismert mintegy 1,4 millió m3 energiafa-igény híre is alaposan felbolygatta a piacot. Gyakorlatilag anélkül, hogy az erőművek egyetlen tonna fát vásároltak volna, az árak meredeken emelkedtek. Természetesen szerepet játszott ebben az a körülmény is, hogy egyértelművé vált: a költségvetés számára elviselhetetlen terhet jelentő lakossági gázártámogatás tovább nem tartható fenn. A gázáremelés természetes következményeként nőtt a lakosság tűzifavásárlása. A nyugat-európai viharkárokból származó olcsó faanyag elfogyott, a lemezgyáraknál (elsősorban Olaszországban) már a működésüket veszélyeztető alapanyaghiány alakult ki, ami beszerzési politikájuk újragondolására kényszerítette őket.
- Milyen hatása volt a fapiacra, elsősorban a faárakra az erőművek faigényének?
- Megítélésem szerint mára a helyzet áttekinthetővé vált. Elkészültek a szerződések, mind a hazai, mind a külföldi felhasználókkal, természetesen a korábbinál magasabb árakkal a megváltozott kereslet-kínálati viszonyoknak megfelelően. Az előzetes félelmekkel ellentétben egyetlen hazai forgácslap-, vagy farostlemezgyár sem került alapanyaghiány miatt lehetetlen helyzetbe.
- Lát lehetőséget az alapanyagbázis kiszélesítésére, például energiaerdők létrehozásával?
- Ma a rendelkezésre álló többlet faanyagot az energiaipar felszívja, de már az erdőgazdálkodók és a felhasználó erőművek is keresik a sarangolt tűzifa kiváltásának lehetőségeit, többi között a most a vágásterületeken maradó termelési apadék gazdaságos hasznosítása révén is. Rövid időn belül megteremtődhetnek az alternatív tüzelőanyagok felhasználásának műszaki, gazdasági feltételei. Ehhez a felvevőpiacokat a most megvalósuló erőművi fejlesztések biztosítják.
Óriási jelentőségű lehet a vidék lakosságmegtartó képességének növelésében is a felhagyott mezőgazdasági területe ken az energiaerdők telepítésének. Ehhez természetesen megfelelő támogatásra van szükségük a földtulajdonosoknak. Információm szerint az FVM javasolja a földalapú támogatások rendszerének kiterjesztését a lágy- és fásszárú energianövények termőterületére. Amennyiben az EU elfogadja a javaslatot, az jelentős lökést adhat az energiaültetvények létrehozásának.
- A Zalaerdő Rt. melyik erőművel került üzleti kapcsolatba?
- Részvénytársaságunk a pécsi 50 megawattos, fatüzelésű kazánt üzemeltető Pannon Power Rt.-vel kötött jelentős mennyiségű energiafa szállítására szerződést 2005 évre. Az elért ár megfelel a mai tűzifapiac árszintjének. Úgy gondoljuk, korrekt üzleti partnerekként hosszú évekre jelentős beszállítói lehetünk az energetikai iparnak.
- Zala megyében van lehetősége a megújuló energiatermelésnek?
- Természetesen, de nem szabad nagy kapacitású erőművi blokkokra gondolni! 5-10 MW kapacitású egységek kialakításával, az áramtermelés mellett a helyi kommunális, vagy ipari hő-igények kielégítésével véleményem szerint jól megtérülő befektetés lenne néhány kisebb bioenergia-erőmű létesítése. Ez egybecsengene a zalai erdőgazdálkodók érdekeivel is, hiszen alacsony szállítási költségek terhelnék az itt felhasznált tüzelőanyagot, ami segíthetné a kevésbé értékes faanyag hasznosítását is.