Vízhiánnyal küzd a Földközi-tenger térsége (National Geographic Online)

2006. július 18.
A Földközi-tenger térségét az elmúlt évek során sújtó szárazság a jövőben tovább fokozódik. A vízhiány és az erdőtüzek egyik legfőbb oka az ésszerűtlen mezőgazdasági vízfelhasználás, ugyanis a területen a hagyományos kultúrákkal szemben drasztikusan megnőtt a nagy vízigényű növények termesztése – áll a WWF nemrég megjelent tanulmányában.
A térség vízfogyasztásának 65 százaléka az üvegházakhoz és a szántóföldekhez kötődik. Ez utóbbiakon - EU támogatással - döntően nagy vízigényű haszonnövényeket, például cukorrépát vagy kukoricát termelnek.
„Az elmúlt évtized nagy szárazsága arra enged következtetni, hogy a Földközi-tenger térségében a jövőben fokozódó vízhiánnyal kell számolni. A térség országaiban, Spanyolországban, Portugáliában vagy Olaszországban a száraz, forró nyár természetes jelenség. Viszont amit az elmúlt öt-tíz évben tapasztaltunk az aszály és az erdőtüzek kapcsán, az már nem tekinthető „normálisnak” – nyilatkozta Martin Geiger, a WWF édesvízkészlettel foglalkozó szakértője a nemzetközi hírügynökségeknek.
Csak Portugáliában a múlt évben mintegy 250 ezer hektár erdő esett az erdőtüzek áldozatául. Az elmúlt negyedszázad rekordéve 2003. volt, amikor négyszázezer hektár erdőt pusztítottak el a lángok, közel egy milliárd euró értékű kárt okozva.
Az egész mediterrán térségben pedig évente 800 ezer hektárnyi (Korzika területével azonos nagyságú) erdőt pusztít el a tűz. A szakértők szerint az idei nyár is hasonló eredményekkel „kecsegtet”.
A természetvédelmi szervezet szakértői az előző évek tapasztalatai alapján az európai uniós agrártámogatások átgondolását, és a területen lévő országok racionálisabb és takarékosabb vízhasználatát sürgetik.
Az 1960-as évek óta a mediterrán térségben megkétszereződött az öntözött mezőgazdasági területek aránya. A hagyományos olajfa vagy citrusfélék termesztésével szemben, amelyek a csapadékon kívül nem igényelnek jelentősebb öntözést, az elmúlt évtizedekben drasztikusan megnőtt az EU-támogatással történő kukorica és cukorrépa termesztés. Az így fokozódó vízigényt az egyes országok újabb sólepárló üzemekkel, duzzasztókkal és kutak fúrásával próbál(t)ják fedezni.
Ez azonban nem hosszú távú megoldás a klímaváltozás, a növekvő turizmus és a mezőgazdaság okozta vízhiányra. „Elkerülhetetlen lépés a térség országai számára a vízfogyasztás korlátozása, és egy hatékonyabb vízhasználati stratégia kialakítása”- hangsúlyozza a WWF.