Országszerte elharapózott az illegális fakitermelés, amely immár ipari méreteket öltve, bűnszövetkezeti formában csap le ránk. A Fejér megyei Cecén például tizennyolc hektár erdőt vágtak ki a hatóságok engedélye nélkül, mintegy negyvenmillió forintos kárt okozva.
A legújabb módszer szerint bűnözői csoportok hajléktalanok nevére megvásárolnak olyan erdőket, amelyeket még több évtizedig nevelni kéne, majd tarra vágják az erdőt - a „tulajdonosokon" úgysem tudja behajtani a pénzbüntetést az állam. A szakemberek reményei szerint az idei évtől többéves börtönbüntetéssel sújthatják azokat, akik fosztogatják az erdőket.
Decemberhez képest szokatlanul verőfényes napsütésben sétálunk Cece határában, ahol terepi bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóra készül az Állami Erdészeti Szolgálat. A távolból átható fenyőillat árad, már-már a közelgő békés karácsony hangulatát idézve. Célunk felé haladva azonban egyre lehangolóbb a kép. A külső erdősávban még csak kisebb rombolás: bánatosan integető fák között néhány csonk. Aztán egyre kevesebb a hírmondónak meghagyott fa, végül már nem látunk mást, csak hosszú sorokban akác- és feketefenyő-rönköket, úgy méter magasan, precízen egymásra pakolva. A napsütésben a fenyőrönkök még nedvedző évgyűrűin gyanta-cseppek siratják az értelmetlen pusztítást. Barbár kezek vezérelte láncfűrészek pusztítottak válogatás nélkül idős fákat, cserjét, facsemetét, nem törődve sem természetvédelemmel, sem törvényi előírásokkal. A levegőben szomorú dallal köszönti az érkezőket néhány fészkét elhagyni kényszerült gyászoló madár. Immár sírkerti a hangulat.
- Faforgács vagy tűzifa lesz belőlük - mutat a farakásokra Győri Tibor erdőgazdálkodó. - Az akácok már majdnem elérték a harmincéves kort, ez a fajta ekkor lesz vágásérett. Azonban a fenyők még a „féltenyész" időt sem érték el, 30-40 évig kellett volna még fejlődniük.
Furcsa: az akác esetében a tolvajok komoly faismeretről tettek tanúbizonyságot, hiszen ilyen idős korban ez a fajta a legjobb tűzifa, ráadásul nem is kell három-négy hónapot szárítani, már nyersen is jól ég. Az ennyire fiatalon kivágott fenyők viszont nem alkalmasak komolyabb felhasználásra.
Lasanci Zoltán, Sárbogárd rendőrkapitánya veszi át a szót.
- A területen tarvágást hajtottak végre, ami kimeríti a természetkárosítás fogalmát. A kár megközelíti a negyvenmillió forintot, de a rendőrség jogszabályok hiányában tehetetlenségre van ítélve. Ha lefoglalhatnánk ezt a faanyagot, akkor megszakadna a lánc. Erre azonban ma nincs lehetőség.
Persze a tulajdonosnak és a faanyagot megvásárló kft. embereinek nyomát sem látni a területen. Biztos megneszelték jöttünket, és a láthatatlanság homályába burkolóztak. Pedig minden elkövetőt név szerint ismernek a hatóságok. A tavalyi évben hét fa-lopási ügyben történt intézkedés Fejér megyében. Idén viszont már ez a nyolcadik eset. Ráadásul a korábbi gyakorlattal ellentétben, ebben az évben már valamennyi kimeríti a bűncselekmény kategóriáját.
Szentpéteri Sándor, az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy egy ügyesen felépített bűnözői hálózatról van szó, amely Bács-Kiskun megyéből települt át Fejér megyébe.
- Utoljára Dunaújváros közelében nyolc hektár erdőt töröltek el a föld színéről. A
módszer a következő: aki a faanyagot áruba bocsátja, egy vagyontalan személy, épp hogy csak nem hajléktalan, az ő nevére íratják a magánerdőt így persze a bírságot sem tudja megfizetni, más szankciót pedig jelenleg nem tesz lehetővé a törvény.
Az erdészeti vezető szerint a megoldást az az ügyészségi javaslat hozhatná el, amely kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel „díjazná" az elkövetőt az illegális fakitermelésért. Amennyiben helyrehozhatatlan a kár, akkor a felső határ érvényes, amennyiben helyreállítható, úgy 2-5 év a büntetőtétel. Az erdők esetében általában az előbbiről van szó, hiszen helyreállíthatatlan az okozott kár. Azonban a rendszerváltás óta eltelt időszakban még senki nem került börtönbe illegális fakitermelés miatt.
Szeptember 19-én a megye három erdőfelügyelőjének egyike észlelte az esetet, és rendőri segédlettel megtette a kötelező intézkedéseket. Októberben azonban a folyamatos ellenőrzések ellenére tovább folytatódtak a munkálatok. Az erdészeti szolgálat 19 millió forint pénzbírsággal sújtotta a terület tulajdonosát. Az erdészeti szakember megjegyzi: ritka eset volt, a „tulajdonos" ugyanis legalább megjelent a felszólítás nyomán, és vállalta, hogy ő adott megbízást a fakitermelésre.
- A bírságot egy hónapon belül kéne megfizetni, de erre nagy valószínűséggel nem kerül
majd sor, mivel a tulajdonos ebben az esetben sem rendelkezik semmilyen vagyonnal.
Ezúttal 17,6 hektárról van szó, ennek a felét tarolták le a törvénysértők.
- Az ügynek még nincs is vége, a pusztítást arra beljebb fogják folytatni - mutat a kezében tartott fenyőággal a még délcegen álló fekete fenyők irányába Szentpéteri Sándor. - Sajnos az erdészeti hatóságnak egyelőre nincs lehetősége megakadályozni a természetkárosítás folytatását. Ha nem jogkövető a kitermelés, akkor végrehajtási bírságként százezer forint róható ki az elkövetőre - vagyis a kitermelést végző cégre, személyre.
Ezúttal még annyi sem, mivel a cégnek a terület „tulajdonosa" adta ki a megrendelést, így az erdészet csupán 50 ezer forintos bírságot tudott kiszabatni a favágókra, azt is csak azért, mivel a botcsinálta tulajdonos még a saját birtokhatáraival sem volt tisztában, így a szomszéd birtokából is kivágtak néhány fát. Ez viszont már lopásnak minősült. Az 50 ezer forintos erdőgazdasági bírság a milliós nagyságrendű faértékhez viszonyítva nyilvánvalóan nem elrettentő hatású.
A tolvajok az egész magyar társadalmat károsítják, hiszen a közvetlen károk mellett jelentős közvetett károkat is okoznak. Ilyen például az erózió, az állati és növényi vegetáció harmóniájának megbomlása. Egyetlen termetes bükk egy ember szükségletének megfelelő, körülbelül napi 1 kilogramm oxigént termel naponta, és emellett majd kétszer ennyi széndioxidot emészt fel. Így aki kiirt egy erdőt, az komplett oxigéngyárakat tüntet el. Magyarországon régebben volt egy törvény: aki egy fát kivág, annak kötelessége kettőt ültetni helyette. Ez a rendszerváltás után megszűnt.
Az erdészektől megtudjuk, hogy az illegális fakitermelésnek többféle válfaja is van. Az egyik a szociális okokból elkövetett falopás, ide tartozik a rozsét szedegető anyóka, de a megélhetési fakivágás is. A fa eltulajdonításának ezen módozata a legszegényebb megyékben, például Borsodban, Nógrádban vagy épp Hevesben szokásos. Ezek még nem okoznak jóvátehetetlen károkat a gazdaságnak, így a törvény szigorítása elsősorban nem az ilyen esetek ellen irányulna.
A szervezett bűnözéssel viszont már egészen más a helyzet. Professzionális felszereléssel az elkövetők néhány nap alatt egész erdőségeket vágnak ki. Klemencsics András, az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának helyettes vezetője szerint magyarországi bűnözői körök néhány éve felfedezték az erdőjogszabályok hiányosságait.
- Tavaly még csak 3540 ezer köbmétert tett ki az illegálisan kitermelt fa mennyisége, idén
már meghaladja a 100 ezer köbmétert, s félő, hogy karácsony után a 200 ezer köbméteren is túlfut. Ez a mennyiség körülbelül négy és fél milliárd forint kárt jelent.
Mivel a gáz ára az egekig emelkedett, a lopott fát pillanatok alatt pénzzé lehet tenni a lakosság körében. Főleg, ha alacsonyabb áron adják, mint a Tüzép. Megtehetik, hiszen az illegálisan kivágott fa után nem kell befizetni az államnak a fakitermelési járulékot, amiből egyébként az erdők újratelepítését finanszírozzák. Manapság már az értékesítés is szervezett formában történik. Sokszor bérelt utánfutóval, a falvakat járva árulják a tüzelőnek való illegális faanyagot.
Az erdészek és a rendőrség ebben az időszakban rendszeres ellenőrzés alatt tartják az erdei utakat. A fenyőfát, rönköt vagy épp méterfát szállító gépjárműveket megállíthatják. A szervezett bűnözés azonban erre is talált megoldást az illegálisan kivágott faanyagot hamis szállítólevéllel fuvarozzák. Ráadásul a rendőröket a jogszabályok is korlátozzák.
- Nyomozást csak bűncselekmény gyanúja esetén rendelhetünk el. Ehhez pedig legalább
tíz hektárnyi területet kell engedély nélkül kivágni. Ráadásul a kártétel igazolásához szakértőt kell bevonnunk - sorolja az alezredes.
Klemencsics András szerint rendőrök, erdészek és polgárőrök szorosabb együttműködése enyhíthetné a problémát.
- Az együttműködés természetesen most is megvan, de nagyon nehéz a dolgunk. Az
erdők hatalmas kiterjedése miatt a folyamatos ellenőrzés megvalósíthatatlan, ezért próbálunk kialakítani valamiféle együttműködést, hogy jobb legyen az összhang. Több szem többet lát alapon. Egyfajta kommunikációs hálózat kiépítése lenne kívánatos, az ellenőrzések során tapasztalt, nem szorosan hatáskörünkbe tartozó negatív tapasztalatok egymás közötti megosztására. Így gyorsabban és hatékonyabban lehetne intézkedéseket foganatosítani. Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mivel az ország erdeinek 40 százaléka magántulajdonban van, vagyis hasonló esetek bármikor megtörténhetnek. A mértéktelen fakitermelés pedig egy-két emberöltőn belül környezeti katasztrófához vezethet. Tekintettel arra, hogy az erdő, mint természeti érték mindannyiunk tulajdona, az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében az erdészek javaslatot tettek az erdőtörvény módosítására. Eszerint a jövőben a fakitermelést végzőknek mindig maguknál kell tartaniuk az erre vonatkozó engedélyt. Faanyag elszállításakor a gépjármű vezetőjének igazolással kell rendelkeznie arról, hogy honnan származik a faanyag, ennek elmulasztása esetén 50 ezer forinttól 500 ezer forintig büntethető. Az engedély nélküli fakitermelés pedig köbméterenként 30 ezer forint bírságot von maga után.
A javaslat elfogadását az Országgyűlés még 2006 decemberére irányozta elő, de erre nem került sor. A tervek szerint 2007. első felében talán mégiscsak megszületik a várva várt törvény.
Környezetvédők ugyanakkor attól tartanak, hogy nem lesz, aki betartassa a szabályokat, hiszen az Állami Erdészeti Szolgálat munkatársainak negyedét éppen elbocsátják.
Szép Ágnes