Félévszázados sikertörténet (Magyar Mezőgazdaság)

A bányászat és a kohászat oktatásához hamarosan csatlakozott az erdészeté, és csaknem vele egy időben a fafeldolgozásé. Nem csak a bányászatnak és a kohászatnak volt szüksége fatermékekre, egyre újabb eszközök, szerkezetek készültek fából, és megindult a famegmunkáló tevékenység iparrá szerveződése. A fafeldolgozás oktatásának és kutatásának úttörői - Szécsi Zsigmond, Fekete Lajos, Krippel Móric, Török Béla - az intézmény Sopronba települése után többször próbálkoztak az önálló faipari képzés indításával, de az áttörés csak /957-ben történt meg, amikor elindulhatott az okleveles faipari mérnökképzés. Ezt követően 1962-ben létesítették a Faipari Mérnöki Kart, ami egyben lehetővé tette az Erdészeti és Faipari Egyetem megalakulását. így a képzés indításának 50. évfordulóját 2007. évben ünnepelte az intézmény.
A soproni faipari mérnökképzésnek - mint az országban egyedülinek - nagy előnye volt, hogy az erdész szakemberekkel együttműködve folyt az oktató-kutató munka. A kar eredményei alapján hamarosan Európa- és világszerte ismertté vált. Sokoldalú, kiváló faipari mérnökök kerültek ki (és kerülnek ki ma is) Sopronból, akiknek szerepe nemcsak a fafeldolgozó iparban, hanem a hazai és külföldi mérnöktársadalomban is meghatározó A kar képzési tematikája fokozatosan gazdagodott, színesedett. Faipari üzemmérnök-képzés, levelező oktatás és szakmérnöki kurzusok indultak. 1984-ben kezdődött a papíripari mérnökképzés, 1992-ben a mérnöktanári képzés (ezt azóta „leadták", a feladatot más kar gondozza); ugyanebben az évben alapították a művészeti képzést belsőépítészekkel és ipari formatervezőkkel; 2002-ben pedig elindult a gazdasági informatikus-képzés. A képzés immár 51 éve alatt összesen mintegy 3000 mérnök végzett a karon.
Mesterképzésben (MSc) faipari mérnöki és könnyűipari mérnöki oklevelet lehet szerezni, 2009. február 1-jétől pedig gazdaságinformatikus MSc szakot is indítanak. Angol nyelvű faipari képzés (MSc) keretében „Wood technology" szakon lehet diplomázni; a cél az, hogy magyar hallgatók is felvehessék a szakot, illetve hogy a magyar hallgatók egyes tárgyakat az angol nyelvű képzésben részt vevőkkel együtt hallgathassanak A felsőfokú szakképzés mint új oktatási forma az érettségivel rendelkezők számára biztosít korszerű, piacképes tudást. A faipari termelésszervező (mérnök-asszisztens) szakon végzettek a faipari mérnökök munkájának támogatását, egyes organizációs és adminisztratív tevékenységek alóli mentesítését, rutinfeladataik egy részének átvállalását tudják ellátni. Folyamatban van a mechatronikai mérnök-asszisztens szak indítása, illetve később további szakindítások is lehetségesek a régió piaci igényeinek megfelelően.
Az alapdiploma után a szakirányú továbbképzés (szakmérnökképzés) keretében menedzser szakmérnöki, valamint energia-gazdálkodási szakmérnöki szakokon lehet elmélyíteni a tudást, megszerezni a specializációt.
Az MSc-diploma megszerzése után a legmagasabb szinten, a doktorképzésben (PhD) folytathatják tanulmányaikat a tudományos pályára készülők: a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskolában. Az egész ország faanyaggal foglalkozó tudósai végzik itt az oktatást és számos külföldi professzor is bekapcsolódik a képzésbe, amelyre itt is erőteljesen jellemző a gyakorlatiasság.
A kar vezetése a három fő képzési terület, a műszaki (mérnökképzés), a művészeti és az informatikai sajátos integrációját szeretné megvalósítani a kreatív összhang jegyében. Az egész egyetemre jellemző gyakorlat-centrikusság ezen a karon hatványozottan jelentkezik, hiszen a végzetteknek a legközvetlenebb gyakorlatban, faipari üzemekben, vállalkozásokban kell helytállniuk. A gyakorlati oktatást szolgálják a kar jól felszerelt laboratóriumai (számítástechnikai laborok, faipari laboratóriumok stb.), a jelentős műszerfejlesztések. Tavaly készült el Közép-Európa legnagyobb faszerkezet-vizsgáló laboratóriuma az egyetemi épületek szomszédságában, itt teljes épületszerkezeteket, pl. hídpilléreket lehet majd bevizsgálni, Ugyancsak új fejlesztés a mechatronikai laboratórium. Hasonlóképpen a gyakorlati oktatás fejlesztését szolgálta az Alkalmazott Művészeti Intézet épületének felújítása (dizájncentrum létrehozása, ahol prezentációkra, kiállításokra, bemutatókra van lehetőség), vagy a könnyűipari képzés gyakorlati hátterének fejlesztése.
A gyakorlati oktatás bázisa a faipari tanüzem, melynek feladata elsősorban a hallgatók gyakorlati oktatása (évközi és nyári termelési gyakorlatok), a kutatás támogatása intézeti és kari szinten, a teljes egyetemi szervezeten belül felmerülő asztalos javítási és karbantartási munkák elvégzése.
A tanüzemben műhelycsarnok, tanterem, laboratórium, irodák és szociális helyiségek találhatók.
A gyakorlati oktatás során a hallgató többlépcsős rendszerben jut el addig, hogy valamennyi asztalosipari gyártmányt - bútort, ajtót, ablakot stb. - képes legyen önállóan elkészíteni. A képzési rendszer az okleveles mérnökhallgatóknál (öt éves képzés) az elméleti ismereteket, a mérnökhallgatóknál (három éves képzés) a gyakorlati ismereteket részesíti előnyben.
A szakmai gyakorlatok, órarendszerű üzemlátogatások különböző helyszíneken, üzemekben és szakiskolákban történnek.
A műszaki és az informatikus képzésben újdonságként bevezették a hathetes kötelező nyári szakmai gyakorlatot, amelyet cégeknél - szerződéses alapon - kell majd letölteni. Szintén nóvum, hogy a mérnöki szakokon egy „önálló laborgyakorlat" elnevezésű tantárgyat indítanak, amely az önálló feladatmegoldást szolgálja, erre készít fel.
A tanüzemben tudományos kísérletek és technológiai fejlesztések is folynak, így tömbösítési vizsgálatok, termékvizsgálatok, felületkezelési vizsgálatok és új termékek kifejlesztése.
A kutatások és oktatási célú tevékenységek támogatására hozták létre 1995-ben a Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítványt is. A kutatási eredmények közzétételének megkönnyítésére a kar 2002-ben átvette a Faipar című szakmai folyóirat szerkesztését a Faipari Tudományos Egyesülettől. A lap - amellett, hogy a faipari kutatás-fejlesztés szócsöve - a doktori iskola tevékenységét is segíti azzal, hogy publikálási lehetőséget ad a doktoranduszoknak.
A kar igen széles körű nemzetközi kapcsolatokat ápol Új-Zélandtól Kanadáig mintegy 35 országgal van szerződéses, együttműködéses kapcsolatban, ami egyben az oktatói-hallgatói cserékre is tág lehetőséget ad. Európai és nemzetközi projektekben vesznek részt. Évente rendezik meg - kari nagyrendezvényként - az „innolignum" faipari és erdészeti szakvásárt, amelynek keretében különböző szakmai konferenciákat szerveznek. Alapító tagként vesznek részt a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterben, amely 2001-ben alakult regionális céllal és a nyugat-dunántúli faipari vállalatokat fogja össze.
Azt lehet mondani, hogy az elmúlt 50 év sikeres történet; a Selmecbányái indíttatás, az erdő, a fa megbecsülése és ismerete, sok, immár legendává vált professzor és kiváló diák, szakember tette azzá. Bár változatlanul a faipari mérnökképzés a legnagyobb a karon, a sikereket jelzi, hogy a hat éve indult informatikai képzés például 2008-ban IBM Faculty Award kitüntetést kapott; vagy hogy a HVG 2008-as felsőoktatási értékelése szerint a művészeti képzés az országos rangsorban az első helyet foglalja el.
A Faipari Mérnöki Kar oktatási és kutatási tevékenysége a világ egyik legszebb anyagához, a fához kapcsolódik. Ez az ősi nyersanyag mind a mai napig megőrizte, sőt, az utóbbi időben talán növelte jelentőségét; az oktatás színvonala pedig olyan a karon, hogy az itt végzettek bátran megállják helyüket a szakmában a világ bármely részén. DR. SZEKERES BÉLA