Patacsata (HVG)

Mondhatni lóhalálában vonta vissza a múlt héten a még júniusban lóvásárlásra kiírt közbeszerzési eljárását a soproni központú Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME). Pedig a visszakozás előtt már eredményt is hirdetett, sőt 420 millió forint értékben szerződést is kötött a nyertes vállalkozóval, egy uniós projekt későbbi elnyerésére alapozva. A közbeszerzés tárgya a kiírás szerint a „Nyugat-magyarországi Egyetem képzési rendszerének bővítéséhez lóállomány adásvételére vonatkozó vállalkozási szerződés" volt. Az egyetem egész konkrétan meghatározta az igényeit, s a pályázati kiírás szerint kilenc darab olyan „magasiskolái", „akadémiai" szinten képzett mént várt, melyek egy magas szintű, klasszikus lovas iskola együttesét alkotják. Közülük legalább négy ménnek megfelelő okmányokkal igazolva kellett rendelkeznie saját fajtáján belüli fedeztetési engedéllyel, a lovak átlagéletkora pedig nem haladhatta meg a 16 évet, továbbá közülük egyik életkora sem lehet nyolc évnél kevesebb, illetve húsznál több. A méneken kívül tíz olyan kanca beszerzése is szerepelt a kiírásban, amelyekből legalább ötnek 2008-ban született szopós csikója van, és 2008-ban mindegyik vemhesítve lett, egy-egy kiemelkedő, saját fajtáján belüli fedező ménnel.
Az egyetem 5 milliárd forintnyi - 95 százalékban uniós - pénzre pályázhat a társadalmi infrastruktúra operatív program! (tiop) keretében, amelyből egyebek mellett laboratóriumokat és kutatóközpontot hoznak létre. Ebből a keretből fejlesztette volna az egyetem a lovas képzést is, amit Mosonmagyaróváron a mezőgazdasági, Győrött pedig a turisztikai oktatásban, valamint az egészségügyi rekreációs képzésben hasznosítottak volna. A tiop pályázat infrastruktúra-fejlesztésről szól, ebbe pedig a ló-beszerzés nem fér bele - indokolta a HVG-nek Faragó Sándor, az egyetem rektora a közbeszerzési eljárás visszavonását. Ennek némiképp ellentmond, hogy az NYME a kiírásban és a közbeszerzés eredményéről szóló tájékoztatóban is hivatkozik a tiopra. A lóvásárlásra ugyanakkor nyilván nem valami fatális véletlen folytán írt ki közbeszerzést az egyetem, még ha a rektor szavaiból akár erre is lehetne következtetni. Az NYME a bábolnai Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakiskolával közös lovas képzési programot tervezett, amit Faragó szerint más - eddig még nem körvonalazódó - formában fognak megvalósítani.
A lovak viszont már megérkeztek Magyarországra. „Soha vissza nem térő alkalom volt, hogy ezek a lovak együtt kerüljenek hozzánk a jerezi királyi spanyol lovasiskolát alapító Alvaro Domecq méneséből, egyenként megvásárolva sokkal többe kerültek volna" - mondta a HVG-nek Borsó Béla, a közbeszerzési eljáráson nyertes Epona Kft. tulajdonos-ügyvezetője, akinek sikerült megvásárolnia és behoznia a kiírásban szereplő lovakat, amelyeket most saját istállóiban tart. A kiírásban szereplő kitételek és a megvásárolt tiszta vérű spanyol lóállomány paramétereinek szerencsés egybeeséséről állítja, nem rá lett szabva a közbeszerzés, a vásárlásra a felhívás megjelenése után kerített sort. Korábban már több spanyol lovat is beszerzett, azt viszont nem tagadja, hogy az egyetem biztatta a beszerzésre. Az Eponát 2001-ig a Hortobágyon üzemeltető, az 1990-es években a debreceni labdarúgócsapatot is szponzoráló Borsót 2007-ben kereste meg az egyetem, hogy lovas szakember-képzési  programjukban együttműködjenek. A vállalkozó birtokán akkor már folyt a bábolnai szakiskola egy kihelyezett képzése, Borsó saját spanyol lovain. Ez az egyetlen fajta ugyanis, amelyet idegrendszerre szelektálnak, ezért rendkívül nyugodt, s Borsó szerint a legalkalmasabb arra, hogy magas szintű idomító munkát végezzenek vele. Az általa megvásárolt állományban öt spanyol bajnok és egy Európa-bajnoki bronzérmes csapattag mén is van, így szerinte kifejezetten olcsó volt a beszerzés. Különösen úgy, hogy a 420 millió forintban egyéves képzés és a tartás költsége is benne van, a közbeszerzésben szereplő 24 lovon felül pedig Borsó húsz saját spanyol lovát és lovardája infrastruktúráját is az egyetem és a szakiskola rendelkezésére bocsátotta volna.
Lovasberkekben azonban igencsak furcsállják a lóimportot. A kritikusok fölöslegesnek tartják, hogy oktatásra ilyen drága lovakat használjanak, amire Borsó azt válaszolja, hogy a tenyésztési célok miatt is érdemes volt a jobb vérvonalból választani. Az uniós finanszírozás dugába dőlése miatt viszont már a vérvonalak kezdenek másodlagosnak tűnni. Az NYME-vel aláírt szerződése mellett ugyanis az Eponának egy másik megállapodása is van, mégpedig a Budavár Kht-val. Az egyetem és Borsó elképzelése ugyanis az volt, hogy a lovak a különböző bemutatókon termelt bevételből gyakorlatilag önfinanszírozóvá tehetik a képzést. Erre jött létre a Budavár Kht-val kötött megállapodás, amely szerint a vári Csikósudvarban épülő mélygarázs fölé tervezett lovardában tarthattak volna bemutatókat. Borsó szerint ez és a tenyésztés jelenthette volna az üzleti hátteret. Csakhogy nemcsak a közbeszerzés, hanem a várbéli beruházás is ellehetetlenülni látszik, így a lóvásárlást 70 millió forintos önerő mellett az állami Magyar Fejlesztési Bank hiteléből finanszírozó vállalkozó nem tereli jogi útra az ügyet, hanem más lehetőségek után néz.
A tervezett lóbeszerzési konstrukció nem csupán azért érdekes, mert hirtelen kiderült róla, hogy mégsem valósítható meg a tiop keretein belül, hanem azért is, mert eredetileg nem lovak vásárlására, hanem egy Bábolnán megvalósítandó modern lovarda építésére fordította volna az egyetem az uniós támogatást. Az egyébként 350 millió forintosra tervezett beruházás az NYME rektora szerint azért került le a napirendről, mert a lovardához szükséges területet biztosítani hivatott állami tulajdonú Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. körül bizonytalan helyzet alakult ki, ráadásul a földterületet sem bocsátotta a projekt rendelkezésére. A ménesbirtokot vezető Mezei László ugyanakkor a HVG érdeklődésére azt mondta, hogy a terület rendelkezésre áll, mint ahogyan a lovarda jogerős építési engedélye is, és sem jogi, sem gazdálkodási bizonytalanság nincs a cégnél. „Minden olyan beruházásban érdekeltek vagyunk, amely gazdaságilag életképes, és szolgálja a magyarországi és a térségi lovas kultúrát" - hangsúlyozta az ügyvezető, hozzátéve, hogy Bábolnán van egy fedett lovarda, ahol a szakiskola hallgatói megfelelő képzést kapnak, magasabb színvonalú oktatás többletköltségeit azonban a hallgatók nem tudnák finanszírozni, mint ahogyan az esetlegesen megvalósuló új lovarda szerinte havi több tízmillió forintos fenntartási költségére sem lát fedezetet.
Az egyetem hirtelen visszavonulása mögött a HVG információi szerint a tiop-pályázatot kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) áll. Az egyetem az első fordulóban még a bábolnai lovardára szóló beruházási tervekkel adta be a pályázatot, s később változtatta meg elképzeléseit - amire lehetősége van. Az NFÜ-től viszont nem kapott egyértelmű választ arra, hogy vajon a kiírásba beleférnek-e a lovak, csupán a múlt héten, közvetlenül a végleges pályázat beadásának határideje előtt kapott figyelmeztetést az ügynökségtől, hogy az állatok beszerzéséről szóló tervei a teljes ötmilliárdos projekt visszautasítását vonhatják maguk után. KELEMEN ZOLTÁN