Ebből lapunk ismertette az akkor még az FVM Természeti Erőforrások főosztályának vezetője, Kiss János tájékoztatóját. Azért „akkor még", mert év végen vállalásának megfelelően, főosztályvezetői megbízását „visszaadta", és visszament a megyei erdészeti igazgatóság vezetőjének.
Szóval a rendezvény számos előadásából nem közöltünk egyetlen mondatot sem, pedig a médiának címezve, kérve annak támogatását, több megörökítésre alkalmas megállapítás, gondolat is elhangzott. Néhányat ezek közül ismertetünk.
Zétényi Zoltán, az OEE Közönségkapcsolatok Szakosztályának vezetője kiemelte, hogy a 2008-ban változatlanul a falopások jelentették az erdészek számára a legnagyobb gondot. Ezt a sajtó is számtalanszor szerepeltette témái között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdőirtások nem az erdészek tevékenysége következtében történtek, hanem ezek a tolvajok falopásainak következményei és a szabályos, engedélyezett fakitermeléseket nem szabad ezekkel egy kalap alá venni és „erdőirtásként" írni róluk. Téves az a sajtóban néhol megjelenő vélemény, hogy csökken a magyarországi erdőterületek nagysága és „az erdészek teszik tönkre" a magyar erdőket.
Ennek az ellenkezője a tény: erdőtelepítésekkel növekedett az erdőterületek nagysága és az erdészek csak a szakmailag lehetséges fakitermelések 60-70%-át végzik el.
Dr. Pethő József, az OEE elnöke elsősorban megköszönte a sajtónak a 2008. évi korrekt, pozitív hozzáállását a magyar erdők aktuális kérdéseihez, azok sajtóbeli megjelenítését. Úgy fogalmazott, hogy a 2008-as évben a szakmának három igazság-ügye volt és még van is. Elsőként, hogy az erdészeti felsőoktatás bolognai rendszerbe integrálása a szakma számára elfogadhatatlan. Nem lehet 3 év alatt (alapképzés) jó erdőmérnököt képezni. (Hiszen egy erdésztechnikus is 4 évet tanul és többet tud, mint a 3 éves tanulmányt végző mérnök. A szerző.) A pozitív eredmény e téren, hogy a rektori tanács elfogadta az erdészek ezen álláspontját és támogatta a szakma javaslatát az 5 éves képzés fenntartásara vonatkozóan.
Másik igazság-ügy, hogy az erdészeti tudomány és kutatás az eddigi legmélyebb gödörben volt, illetve van. Nincs igazi támogatottsága. Most mintha valami elindulna felfelé, az alkalmazott tudományos kutatás elősegítésével.
A harmadik pedig az erdő korrekt értelmezése és az állami erdők magánosításának ehhez kapcsolódó ügye, vagy annak helyenként felmerült igénye. Ez utóbbi összezavarná a magyar erdők sorsát. Az egyesület és a szakma ez ügyben jó eredményeket ért el. Nem lesz állami erdőprivatizálás, nem. lesz erdőgazdaságok összevonása, és nem kerül a természetvédelem hatáskörébe 400 ezer hektár állami erdő.
A szakember értékelte a 2008 őszén országszerte megtartott Európai Erdők Hete rendezvénysorozatát. Szerinte ennek keretében a magyar erdészet kinyílt a társadalom számára. A sajtóra nagy szüksége van az erdész szakmának, állapította meg.
Dobó István, az OEE Erdők a Közjóért Szakosztály elnöke szerint ne csak a negatív kuriózum jelenjen meg a sajtóban. Hiszen az erdésztársadalom legfontosabb szerepe az, hogy fát vágni sokan tudnak, de erdőt létesíteni, erdőn gazdálkodni csak szakavatott, elkötelezett erdészek tudnak. Az erdők megvédéséhez, a falopások ellen pedig olyan erdőőri rendszert kell létrehozni, amelyben kemény magatartással erős emberek, megfelelő eszköz- és hatáskör birtokában tudják megakadályozni a fa tolvajok tevékenységét. balázs