– Ön szerint hatékonyak a fával fűtött erőművek?
– A hatékonyság műszaki kérdés, ennek megválaszolása nem az én tisztem, ezért erre én nem is tudok egzaktul válaszolni.
– Akkor másképp kérdezünk. Ökológiai szempontból fenntarthatóak? Sokan ugyanis úgy vélik, hogy több fát égetünk el az erőművek kohóiban, mint amennyi keletkezik.
– Szerencsére nem ez a helyzet. Jóval több fa keletkezik annál, mint amennyit kivágunk. Magyarország teljes erdőállományának élőfa-készlete körülbelül 339 millió
bruttó köbméter, az évi gyarapodása körülbelül 13 millió bruttó köbméter. Ebből a
mennyiségből éves szinten 10,1 millió bruttó köbmétert lehetne kitermelni, azonban az éves kitermelés csak körülbelül 7,5 millió bruttó köbméter. Az erdő tehát országos szinten évről évre gyarapszik, körülbelül 5 millió bruttó köbméterrel. A Bakonyerdő Zrt. 62 400 hektáron gazdálkodik, ebből 31 725 hektár
gazdasági, 25 222 hektár védelmi, 398 hektár egészségügyi, 28 hektár oktatási, kutatási terület. Erdőállományunk élőfa-készlete megközelítőleg 14,5 millió bruttó köbméter, éves folyó növedéke 350 ezer bruttó köbméter.
- Mekkoramennyiséget használ fel ebből az Ajkai Erőmű?
- Körülbelül az egyharmadát, körülbelül 90 ezer nettó köbmétert, de ez a lakosság tüzelőanyaggal való ellátását nem veszélyezteti, ezt mi minden körülmények között biztosítjuk. Azt hiszem, a laikusoknak is könnyű belátni, hogy egy fatüzelésű hőerőmű károsanyag-kibocsátása jóval kisebb, mint egy széntüzelésűé. Nem véletlen, hogy ezeket az erőműveket bezárják, míg a fatüzelésű erőművek világszerte gombamód szaporodnak. Ugyanakkor a fa energetikai hasznosítását egyes faipari lobbik is támadják, mert az erőművek belépésével kevesebb alapanyaghoz jutnak. Az éves kitermelés mértéke állandó, csak az értékesítési csatornák változhatnak.
– Nem növelhetik a kitermelést?
– Nem. Ahhoz, hogy egy erdőrészt vagy akár egyetlen fát is kivágjon az erdészet, a szakhatóságok előzetes írásbeli engedélyére van szükség. Magyarországon Mária Terézia uralkodása óta az úgynevezett Erdőrendtartás szerint folyik az erdőgazdálkodás. Ennek az a lényege, hogy csak szigorúan szabályozott keretek között lehet gazdálkodni, a kitermelt állományt fel kell újítani, új fákat kell ültetni. Jelenleg Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996/LIV. törvény szerint lehet csak gazdálkodni. Éves kitermelési lehetőségünk 300 ezer bruttó köbméter, ezt nem
léphetjük túl.
– Az Ajkai Erőmű szükséglete is körülbelül ennyi. Önök viszont másnak is adnak el fát. Ezek szerint az erőmű kénytelen más forrásból is vásárolni?
- Igen. Az ugyanis, hogy melyik fát mikor és hogyan vágjuk ki, ökológiai kérdés, az
pedig, hogy a kivágott fát kinek értékesítjük, az már ökonómiai kérdés.
- Milyen Magyarországon a magánerdő aránya?
- Az összes erdőterület körülbelül 50 százaléka van magántulajdonban, a másik fele a magyar állam tulajdona. Száz százalékban állami tulajdonú, zártkörűen működő erdészeti részvénytársaságok végzik az erdőkezelést, az erdőgazdálkodást. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a jövőben is így maradjon.
- Szomorú egy kopár hegyoldal látványa. Tarvágást a Bakonyban is látni. –Amikor egy laikus ezzel szembesül, joggal teszi fel a kérdést,miért tarolták le az egész hegyoldalt?
– A mi szakmai hitvallásunk az, hogy a tarvágást kerüljük, azonban vannak fafajok, amelyeknél ezt kell alkalmaznunk. Ilyen például az akác, a fenyő, illetve az éger. Nálunk ezeknek a fafajiaknak az aránya elenyésző, öt százalék alatt van.
– Ausztriában, ahol óriási fenyvesek vannak, sehol, semmilyen körülmények között nem alkalmaznak tarvágást, hanem ritkítják
a fenyveseket, minek következtében mindig hatalmas fákat termelhetnek ki, és az erdő mégis tökéletesen ép marad. Ezt nem lehetne nálunk is követni?
- A vágásos üzemmód mellett mi is bevezettük a Bakonyerdő Zrt. területén a szá-laló üzemmódot. Ennek az a lényege, hogy mindig olyan erdőkép legyen előttünk, amelyben vannak idős, középkorú és fiatal fák, más-más korosztály, lehetőleg minél nagyobb fafaj-gazdagságban, mert annál egészségesebb az erdő, minél nagyobb a fafajok gazdagsága. Az erdő egy nagyon bonyolult életközösség, amelyben az élő és holt fának, az aljnövényzetnek, a termőhelynek, és az ott honos flórának és faunának is fontos szerepe van. A múltban másként értékelték az emberek az erdő szerepét, másként értékelik ma is, ennek a kihívásnak meg akarunk felelni. Én személy szerint várom a faüzemű fűtőművek elterjedését. Nem akkora erőművekét, mint az Ajkai Erőmű, inkább a kisebb közösségi fűtőművekét, ahol 20-30 ezer köbméter fát tudnak elégetni, amivel biztosítani lehet egy város vagy egy lakótelep melegvizes fűtésszükségletét az elektromos áram termelése mellett. A jövő energiafelhasználására minden bizonnyal a sokszínűség lesz a jellemző, a helyi adottságok figyelembevételével és az egyensúly megtartásával. Én a magam részéről a szakmailag kifogástalan, a társadalom igényeinek mindinkább megfelelő, tisztességes erdőgazdálkodást a Bakonyerdő Zrt. nevében garantálom. Hernádi Zsuzsa
2009. február 11. - Nagy vitát váltott ki decemberben a Négyezer hektár című cikkünk, amelyben az Ajkai Erőmű kapcsán a fával fűtött erőművek fenntarthatóságával foglalkoztunk. Diósi Gyula, a Bakonyerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese szerint a tisztességes erdőgazdálkodás a garancia arra, hogy nem fog néhány évtized múlva eltűnni a fa a Bakony erdeiből.