Szinte valamennyi hozzászóló azt kérte a Bizottságtól, hogy az összes rendelkezésre álló eszközt vesse be a tejpiac stabilizálása érdekében. Gráf József, a magyar agrártárca vezetője a piaci intézkedéseken túlmenően a kvóta alapú támogatás 50 százalékos emelésére kérte a testületet - hangzott el a szaktárca legutóbbi EU-koordinációs értekezletén.
A Bizottság meglehetősen visszafogottan reagált a hozzászólásokra. Válaszában kifejtette, hogy a tejpiaci helyzet javítása érdekében több intézkedést is hozott, az intervenció folyamatos. A pályázati rendszer keretében ugyan nem lehet a fix ár fölé menni, de ahhoz igen közel, 99,2 százalékos áron történt mintegy 6 ezer tonna tejpor intervenciója.
A Bizottság fogékonynak mutatkozott az iskolatej program kiszélesítésére, a támogatás növelését ellenben elutasította, hasonlóan a sovány tejpor takarmányozási célú felhasználásának pénzügyi megsegítéséhez. Utóbbit azzal indokolta, hogy az alacsony árak miatt a tej, illetve a tejpor különösebb költségnövekedés nélkül használható takarmányozásra, s egy esetleges támogatás számottevően nem növelné az irántuk való érdeklődést az állattenyésztésben.
A sertéspiaci helyzet tárgyalását Belgium kérésére tűzték napirendre. A belga javaslat a magántárolás és az exporttámogatás bevezetését szorgalmazta. A Bizottság az indítványt elvetette, mondván, hogy az árak valóban csökkentek az elmúlt időszakban, de nem katasztrofálisan, és a piac idővel helyreállítja az egyensúlyt. így nincs szükség beavatkozásra.
A Magyarországot közvetlenül érintő, a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos kérdést vetette fel Hollandia. Javaslata alapján a GMO-k termesztésének engedélyezését a szubszidiaritás elve alapján a tagállamoknak engednék át, importálásukról és forgalomba hozatalukról viszont továbbra is közösen történne döntés. A javaslatot Magyarország és Ausztria is támogatta. A Bizottság a kérdés további vizsgálatát tartotta szükségesnek, egyértelmű állásfoglalás részéről nem történt.
A libatolltépés ügyét a svéd agrárminiszter kérte napirendre tűzni. Nevezetesen azt, hogy az EU-ban megfelelően van-e szabályozva az állatvédelem szempontjából a libatolltépés. Gráf József az ülésen részletesen ismertette a magyarországi szabályozást. Elmondta, hogy a libák tollat csak akkor lehet eltávolítani, amikor vedlési időszak van, és akkor is csak azokat a tollakat, amelyek jelentős mértékben kilazultak és az állatnak ez a művelet fájdalmat nem okoz. Az ettől eltérő gyakorlatot a magyar törvények is szigorúan tiltják, és akár három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható az elkövetőre. A Bizottság képviselője is úgy foglalt állást, hogy meg kell különböztetni az állat kínzásával járó tolltépést a pelyhek, tollak vedlés alatti kíméletes eltávolításától. A Tanács végül ezt az álláspontot tudomásul vette, s az ügyet lezártnak tekintette.
Az állat-egészségügyi állandó bizottság élelmiszerbiztonsági szekciójának ülésén az agyvelősorvadás betegségcsoporthoz tartozó, a kis-kérődzők TSE-kórjával kapcsolatos döntés született. Mint ismeretes, eddig csak a szarvasmarhákat fertőző BSE-ről derült ki, hogy emberre is átvihető. Tavaly hosszas vita után az EU-ban elfogadtak egy olyan jogszabályt, amely szerint a TSE-től nem mentes állományoktól származó, de egészséges állatok teje alkalmas humán fogyasztásra. A jogszabály időközben életbe lépett. Franciaország azonban március 9-én hivatalosan is értesítette a Bizottságot, hogy nem tartják kielégítőnek a tudományos bizonyítékokat arra nézve, hogy ez a betegség semmilyen körülmények között nem vihető át emberre. Éppen ezért nemzeti hatáskörben megalkottak egy olyan jogszabályt, amely előírja, hogy csak a betegségtől mentes állomány tejét engedik be Franciaországba. Erre a 178/2002-es bizottsági rendelet ad lehetőséget, amelynek 53. cikkelye szerint, ha valamely tagállam észleli, hogy a fogyasztókat valamilyen jelentős veszély fenyegeti, és erre nincs megfelelő bizottsági háttér, akkor a veszélyt elhárítandó saját hatáskörben intézkedhet. Erről azonnal értesíteni kell a Bizottságot, amelynek a témában két munkanapon belül ülést kell kitűznie, ahol a tagállamok eldöntik, hogy a veszély reális-e. Ha igen, a nemzeti jogszabályt átemelik az uniós jogrendbe, ha nem, akkor kötelezik a tagállamot, hogy vonja vissza a rendeletet. A franciákat most ez utóbbira kötelezték.
Az erdészeti munkacsoport ülésének egyik témája az ENSZ erdészeti fórumára való felkészülés volt, ahol a tanácsi következtetéseket ellenszavazat nélkül elfogadták.
A tanácskozáson éles vitát váltott ki az erdőgazdálkodás szabályozásával és irányításával, valamint a termékek kereskedelmével kapcsolatos új rendelet. Az elnökség tagállami vélemények figyelembevételével készített újabb kompromisszumos javaslatához további 50 oldalnyi észrevétel érkezett.
Az illegális fakereskedelemre vonatkozó rendeletmódosítás kapcsán várható, hogy a magyar elképzeléstől eltérően csak a behozott faanyagra kell majd a legalitást igazolni.
Szó volt még az ülésen arról, hogy Kanada tavaly kezdeményezte egy joghatással bíró általános erdészeti egyezmény tető alá hozását. Az EU ezen egyezmény tárgyalási szakaszában való részvétele eléggé kétséges, vannak ellene és mellette szóló érvek. Magyarországnak az az álláspontja, hogy amennyiben az ENSZ erdészeti fórumának folyamatait az egyezmény nem zavarja, akkor érdemes lenne a kanadai kezdeményezésben részt venni. Az ENSZ-tárgyalások ugyanis nagyon lassan haladnak, és kevés a remény az elsősorban a trópusi erdők megóvását szolgáló globális egyezmény elfogadására. VALKÓ BÉLA
2009. április 8. - A márciusi miniszteri tanácsi ülés fő napirendi pontjai között több órás tárgyalást szenteltek a tejpiaci helyzetnek. Ennek során szinte valamennyi tagállam képviselője felszólalt, vázolva saját országa és az Európai Unió tejpiacának viszonyát.