A program talajeróziós mérőállomását tekintettük meg a közelmúltban Szentgyörgyváron, mivel a 2009-ben induló MARGIN project is erre a kísérletre épül.
A vizsgálatok Keszthely mellett, a Zala vízgyűjtőjén, a Kis-Balaton természetvédelmi területéhez szorosan kapcsolódó mezőgazdasági régióban zajlanak. Az itt folyó kísérletek a Zala folyó és a Kis-Balaton vízminőségével, a természetvédelmi terület élővilágával és a mezőgazdasági környezet madár, rovar, giliszta faunájával is kapcsolatosak.
A tapasztalatok szerint a talajkímélő művelés a talajpusztulás mértékét a tizedére csökkenti, emellett a talaj tápanyagveszteségét minimalizálva megakadályozza, hogy az szennyező anyagként a környezetbe kerüljön. A talajkímélő művelésben a csapadékvíz beszivárog a talajba és növeli a növények vízellátását.
Az idén elindult egy újabb vizsgálat, a poszméh-legelő program (Operation Pollinator), méhlegelők kialakításával, Keszthely környéki mezőgazdasági területeken. Célja, hogy a mezőgazdasági terület szegélyébe telepített nektár- és pollenadó pillangós növényekkel táplálékhoz juttassuk a méheket. A program a poszméhek megjelenését és egyedszámának változását vizsgálja, amivel könnyen modellezhető a terület fajgazdagságának növekedése. A programban a Szent István Egyetem Állattani Tanszéke végzi az értékelést.
Ebben az évben indul a MARGIN project (Managing Agricultural Runoff Generation intő Surface Water), a mezőgazdasági területek talaj- és vízlefolyásának csökkentése a felszíni vizek védelmében. Mint a projektvezető professzor, Kertész Ádám, a MTA Földrajztudományi Kutatóintézet munkatársa elmondta, a program célkitűzése azt megválaszolni, hogy milyen talajműveléssel lehet a heves csapadékok okozta talajfelszíni víz- és talajlefolyást csökkenteni, és így elkerülni a felszíni vizek szennyezését. A progam együttesen vizsgálja a talajeróziót, a vízlefolyást, a felszíni vizek tisztaságát, a biodiverzitás növelésének lehetőségét és az egyes gazdálkodási módszerek hatásait. Célkitűzés az is, hogy jó mezőgazdálkodási gyakorlatokat mutasson be a gazdáknak. A program három éves futamidejű, ami ráépül a területen hat éve folyó talaj- és vízvédelmi programra.
Az egy hektárnyi kísérleti területet Szentgyörgyváron, lejtős területen választották ki. A parcellákon a hagyományos talajművelési (talajforgatásos, szántásos) és a talajkímélő művelési (forgatás nélküli) módszereket hasonlítják össze. A parcellák szélére, a beporzó rovarok táplálására, szegélynövényzetet vetettek el.
A programot szponzoráló Syngenta Kft. témafelelőse, Pecze Rózál elmondta, a vizsgálatok során mérték a talajpusztulás mértékét, a vízlefolyás mennyiségét, a talajba szivárgó vizek mennyiségét.
Megfigyelték, miként hatott a talajművelés módja és mi a szegélyterületek szerepe a víz-elfolyás csökkentésében, az elfolyó víz növényvédő szer szállítására. Fontos volt a növényvédő szerek precíz kijuttatásának visszaellenőrzése talajvizsgálatokkal, illetve a mezőgazdasági szegélyterületek biodiverzitásának változása.
A közeli Dióskálon 2003-2008 között folyt SOWAP programban 100 hektáros üzemi kísérletben sávosan váltotta egymást a hagyományos és a talajkímélő művelés. Az eredmények azt mutatják, hogy az intenzív gazdálkodási gyakorlatban is van lehetőség a talaj védelmére és a biodiverzitás megőrzésére a szintvonalas, sekély talajművelés alkalmazásával, és a szármaradványok bedolgozása, részben felszínen hagyása mellett. A kímélő művelés jó hatással volt a földigilisztákra, számuk megháromszorozódott. Ez a több szerves anyag jelenlétének, a kisebb mértékű bolygatásnak és a kedvezőbb talajnedvesség-viszonyoknak köszönhető. A másodvetésű védőnövényként vetett repce téli talajtakarása szintén előnyös volt.
A kímélő művelésű parcellák kedveztek a kistestű énekesmadarak táplálkozásának és felszaporodásának. Elsősorban a téli időszakban nagyobb táplálékbázis volt biztosítható a madaraknak, ezeken a parcellákon nagyobb számban találtak magvakat és rovarokat.
A vizsgálatok szerint a kímélő talajművelésre való átállás után a 2. és 3. évben 10-20 százalékos terméscsökkenés jelentkezett búzában és kukoricában. Ugyanakkor a 4. évtől a terméseredmények a kétféle talajművelés módban már nem tértek el. A 2007-es rendkívül aszályos évben a kukorica termése a talajkímélő művelésben 10 százalékkal haladta meg a hagyományos művelésű parcella hozamát. Tavaly a búzatermés 4, a repcetermés 10 százalékkal adott magasabb termést a kímélő művelésben.
A mezőgazdálkodás jövedelmezősége a két művelésben ugyanakkora volt, elsősorban a kímélő művelés alacsonyabb üzemanyag-ráfordításának eredményeképpen.
2009. június 10. - Hazánkban 2003-2008 között zajlott a SOWAP (Soil and Water Protection) talaj- és vízvédelmi program, amely azt vizsgálta, milyen hatással vannak az egyes talajművelési módok a talajpusztulásra, a talaj vízmegőrző-képességére. Emellett célja volt annak elemzése is, hogy a növény- és állatvilág sokszínűsége (diverzitása) hogyan változik a művelési móddal.