2010. augusztus 12. - Vidékfejlesztés és klímavédelem Állami tulajdonú Zöld Fejlesztési Bankot alapítana a kormány az Új Széchenyi-terv vitairata szerint. A Matolcsy-műhelyben elsősorban a megújuló energia helyi előállítását és felhasználását támogatnák, hogy vidéken minél többen jussanak munkához a zöld energiából.
Hogyan fest környezetvédő szemmel a kormány július végén bemutatott gazdaságfejlesztési stratégiája, az Új Széchenyi-terv? A Matolcsy György gazdasági miniszter műhelyében elkészült, 200 oldalas vitairat a kiindulópontja annak a végleges tervnek, amely 2011-től 2020-ig meghatározza az ország gazdaságpolitikáját és a fejlesztési források elosztását. A jelek szerint a fenntarthatóság szempontjai most először kapnak a fontosságuknak megfelelő hangsúlyt a stratégiai tervezés során.
A vitairat hét kitörési pontot határoz meg, ezek közt második helyen szerepel a zöld gazdaságfejlesztés programja. A program arra keresi a választ, hogyan lehet a megújuló energiák térnyerését segíteni, illetve ezt a folyamatot olyan mederbe terelni, hogy minél nagyobb legyen a belőle származó társadalmi haszon, elsősorban a foglalkoztatás és a vidékfejlesztés területén. Az energiapolitikában a terv szükségesnek látja a fosszilis energiát érintő ártámogatások felülvizsgálatát (elsősorban a gázfogyasztási támogatásokat, de felmerül az Amerikában heves vitákat kiváltó karbonadó ötlete is) és a zöld energia kötelező átvételi rendszerének átalakítását annak érdekében, hogy az valóban az innovatív technológiát alkalmazó termelőket segítse. Ugyanakkor az Új Széchenyi-terv leszögezi: Magyarország energiaellátása tartósan nem oldható meg atomenergia nélkül, ezért a paksi erőmű működését meg kell hosszabbítani, sőt középtávon érdemes új blokkokkal bővíteni Magyarország az Európai Unióban vállalta, hogy 2020-ig legalább 13 százalékra növeli a megújuló energiaforrások arányát az energiafogyasztásban. Portugália példája bizonyítja, hogy ezen a területen lehetséges a gyors előrelépés: az ibériai ország öt év alatt 17-ről 45 százalékra növelte a megújuló energiák arányát. A Matolcsy-féle vitairat szerint a magyar célt úgy kell teljesíteni, hogy a zöld energia előállítása kitörési pontot jelentsen a magyar mezőgazdaság és az egész vidék számára. Az ország adottságaiból következik, hogy a nap-, a szél- és a vízenergia csak másodlagos szerepet játszhat, igazi fejlesztési potenciál a biomassza sokféle hasznosításában (a hagyományos erőművi termelés mellett a biogáz és a bioüzemanyagok felhasználásában), valamint a geotermális energiában rejlik.
A szilárd biomassza esetében a terv elsősorban nem a nagy erőművek számára történő olcsó alapanyag-szállításban látja a lehetőséget (ez történik jelenleg), hanem a lokális hasznosításban. A vidéki térségek képesek arra, hogy saját forrásból, környezetbarát módon, a jelenleginél olcsóbban kielégítsék az energiaigényük jelentős részét.
A helyi erdőkben keletkező faanyag, mezőgazdasági hulladék, a szerves trágya és a kommunális hulladék hasznosításában rejlő óriási potenciált a falvak, kisvárosok, önkormányzati intézmények, mezőgazdasági üzemek csak akkor tudják kihasználni, ha az állam segíti az új technológiák elterjedését. A vitairatból kiolvasható, hogy elsősorban a kisebb biomassza-erőművek, decentralizált biogázrendszerek, kis és közepes kapacitású bioetanol- és biodízelüzemek számíthatnak támogatásra. A magyarországi zöldenergiatermelés igazi bázisa a szilárd biomassza. Az erdőművelésben és a mezőgazdaságban keletkező szerves hulladéknak még mindig csak kis részét hasznosítják energetikai célokra.
Az alapanyag-termelés elsősorban a mezőgazdasági régiókban és a hátrányos helyzetű térségekben teremt munkalehetőséget, mivel a biomassza begyűjtésével, az energiaültetvényeken történő gazdálkodással jelentős képzetlen munkaerőt lehet feladathoz juttatni. A terv leszögezi, hogy „a foglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha a biomassza előállítása a háztartásokban, családi kisvállalkozásokban és kistérségek összefogása révén valósul meg".
A zöld energia azonban akkor igazi fejlődési lehetőség a vidék számára, ha nemcsak alapanyag-termelés, hanem az elsődleges feldolgozás és részben a felhasználás is helyben történik. Ezek az ágazatok magasabb színvonalú technikát és különleges tudást igényelnek, így a munkalehetőségek szélesebb spektrumát biztosítják. A „zöld közösségi közlekedés" tudatos fejlesztésének gondolata is megjelenik a tervben.
A zöld gazdaságfejlesztés másik pillére az energiatakarékosság. Az épületek és a közlekedés energiafelhasználásának jelentős csökkentése nélkül semmilyen kitűzött energiapolitikai és klímavédelmi célt nem lehet teljesíteni. Ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unióban vállalt 20 százalékos energiatakarékossági célt teljesíteni tudja, az Állami Számvevőszék szerint 1000 milliárd forint támogatást kell szétosztani.
Külön akcióterv foglalkozik a növényházi kertészet fejlesztésével. A program kettős célt tűz ki: egyrészt a bioélelmiszer- és a gyógynövénytermelés fejlesztését, másrészt a geotermális energia szélesebb körű hasznosítását fóliasátrak és üvegházak fűtéséhez, hűtéséhez, halastavak temperálásához, termények szárításához. Ha a javaslatok megvalósulnak, 2020-ra a geotermia részaránya elérheti a hat százalékot az országos energiamérlegben.
A terv legfontosabb eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bank mintájára, de attól függetlenül Zöld Fejlesztési Bankot hozna létre, amely az energia-megtakarítást és a megújuló energiahordozók felhasználását eredményező beruházások finanszírozására szakosodna. Ez a pénzintézet osztaná szét a felhasználható forrásokat mind az állami, mind az önkormányzati, mind a vállalkozások által megvalósítandó fejlesztésekre, valamint a lakosságot érintő programok lebonyolítására. A Zöld Fejlesztési Bank kezdetben kizárólagos, később többségi állami tulajdonban lenne. ZSUPPÁN ANDRÁS
