2010. augusztus 26. - MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK TERVE Új megyei kormányhivatalok alá söpörné be a területi államigazgatási szerveket a kormány, és politikusokat ültetne a „prefektusi" székekbe.
Az administratio tisztasága, annak lehetővé és olcsóvá tétele" - fogalmazta meg programadó beszédében 1892-ben Wekerle Sándor miniszterelnök. Egyik utóda, Tisza István már a kezdet kezdetén a közigazgatási reform előkészítését ígérte, ám ezt tíz évvel későbbi újabb kormányra kerülésekor még egyszer el kellett mondania. A közigazgatási átalakításoknak és elképzeléseknek Magyarországon végtelen a történetük, szinte minden kormány azzal kezdi működését, hogy új víziókkal áll elő. Nincs ez másképp most sem.
Olcsóbb és hatékonyabb lesz a közigazgatás - ezzel indokolta az Orbán-kormány tavasszal a megyei államigazgatás tervezett központosítását. A területi rendszer átalakítását megalapozó intézkedések - amelyekről e héten, lapzártánk után tárgyal a kabinet - új, egységes megyei kormányhivatalok felállításáról szólnak. Ezek a mai közigazgatási hivatalokra épülnének, és a jövő év január 1-jétől működnének.
Összesen 33 minisztériumi alárendeltségű területi államigazgatási szervezet van, ami körülbelül 500 hivatalt jelent 40 ezer munkavállalóval. A területi államigazgatás rendszere az 1990-es kormányváltás után jött létre, addig e szervezetek nagy része a megyei tanácsok úgynevezett szakigazgatási szerve volt, minisztériumi szakmai felügyelettel. A rendszerváltás idején, politikai okokból - a kiskirályságok megtörésére - gyengítették a megyéket, ezért a területi szervek közvetlen minisztériumi irányítás alá kerültek. Az ellenzékbe kényszerült szocialistáknak akkor ez persze nem tetszett, s az első adandó alkalommal meg is próbálták visszacsinálni az egészet.
Az MSZP-seknek így déja vu érzésük lehet a Fidesz mostani kormányhatározat-tervezetét olvasgatva, hiszen az szinte lekoppintása a Horn-kormány 1995. novemberi határozatának. Eszerint az akkor éppen megalakított megyei közigazgatási hivatalok lettek volna a kormányhivatalok, s valamennyi területi államigazgatási szervezet oda tartozott volna, kivéve a rendvédelmieket.
Az Orbán-kormány július elején döntött arról, hogy visszaállítja a megyei közigazgatási hivatalokat. Ezeket a Gyurcsány-kabinet idején regionalizálták, ám jelenleg éppen legfontosabb feladatukat, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését nem képesek ellátni, ugyanis az Alkotmánybíróság megsemmisítette az ezt szabályozni kívánó jogszabályokat. A Fidesz ellenzékben is végig kiállt a közigazgatási hivatalok megyei rendszere mellett, amit szeptember 1-jével vissza is állít. Igaz, sokáig azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a megyei önkormányzatok erősítésére visszahelyezi a területi államigazgatási szervezetek egy részét a megyék irányítása alá, de erről végül letett. A most a kormány asztalán fekvő tervezet már azokat az intézményeket is felsorolja, amelyeket az átszervezés majd érint (lásd táblázatunkat). A megyei kormányhivatal várhatóan e szervezetek „funkcionális gazdája" lesz, azaz a személyi ügyek, a gazdálkodás, az informatika, a jogi kapcsolatok kerülnének közös irányítás alá, a szakmai felügyelet a minisztériumoknál marad.
A január 1-jén létrejövő kormányhivatalok mamutintézmények lesznek, a megyék jelentős politikai tényezői. Ehhez igazodik a hivatalvezetők kinevezése is. Valószínűleg nem véletlen, hogy - mint a Heti Válasz egyik cikkéből kiderül - komolyan felmerült kormánykörökben annak a lehetősége, hogy főispánnak nevezzék a hivatalok vezetőit, amiről csak a várható „kultúrharcra" tekintettel mondtak le. Ez is arra utal, hogy az új vezetők - akiknek névsora a jövő héten derül majd ki - politikusok lesznek, akiknek kinevezése a kormány megbízatásának idejére szól. Nem követelnek meg tőlük szakmai, azaz jogi végzettséget, elég lesz bármilyen diploma, s minden hivatalvezető mellett lesz egy főtitkár, aki a szakmai irányítást látja majd el.
A megyei hivatal vezetője a kormány kinyújtott karja lesz a megyében: ő nevezi ki a hozzá tartozó szervezetek első embereit (az illetékes miniszter egyetértési joga mellett), ő állapítja meg személyi keretüket, költségvetésüket, s ezekben a szakmai irányításnak már csak véleményezési joga lesz. Azaz például a tisztiorvosi szolgálat megyei vezetőinek kinevezése, munkaszervezete, költségvetése nem az egészségügyi államtitkárságtól, hanem a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) függ majd. A központi irányítás erősítésére a megyei kormányhivatalok fölé a KIM új, országos hivatalt is felállítana.
Problémát jelenthet, hogy a minisztériumok területi szervezeteinek többsége jelenleg már regionálisan működik, ezeket most vissza kellene alakítani megyeivé. Ezt a lehetőséget a kormányhatározat-tervezet is fenntartással kezeli, mert új vezetői szint lépne be, saját szervezettel, székhellyel, eszközparkkal, aminek komoly költségvetési kihatásai lennének. A költségvetés amúgy is kritikus kérdés, hiszen azért kell a kormányhatározatot sürgősen elfogadni, hogy meglegyen az a politikai döntés, amely után a jövő évi költségvetés tervezésekor már figyelembe kell venni az új struktúrát. Márpedig a tervezet szerint ez azt jelenti, hogy „a KIM költségvetési fejezete a beépülő szervek előirányzataival növekszik, a szakmai irányítást gyakorló minisztériumok költségvetési fejezete ugyanezen összeggel csökken", amit a tárcák feltehetően nehezen viselnek majd el.
Az adóhivatal, a rendvédelmi szervek, valamint a nem regionális vagy megyei
alapon működő intézmények (például a 10 nemzeti parki igazgatóság) nem kerülnek az új kormányhivatalok alá. Ez is jelzi, hogy folyik a birkózás a közigazgatáson belül, s nem kizárt, hogy az egykori szocialista tervezet sorsára jut a mostani próbálkozás. Hiába voltak ugyanis a kormányhatározatok a Horn-kormány idején, az ágazati-minisztériumi lobbi végül sikeresen
megfúrta a központosítási próbálkozásokat, s néhány összevonáson, területi hatáskörváltozáson kívül máig alig történt érdemi lépés. Éppen emiatt kell most a Fidesznek belemennie ebbe a harcba. Figyelmeztető lehet azonban a közigazgatási szakemberek sokéves tapasztalata, amit Pálné Kovács Ilona, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója egy tanulmányában így fogalmazott meg: „a mindenkori kormányzó hatalom a végrehajtó hatalmi
ág feletti rendelkezési jogával élve, visszaélve, kénye-kedve, aktuális érdekei szerint építette vagy éppen rombolta ezt a szervezeti szférát." RIBA ISTVÁN
Az új kormányhivatalhoz tartozó területi államigazgatási szervek
Megyei illetékességű
Földhivatal
Igazságügyi Hivatal
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Regionális illetékességű
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatáságai
Egészségbiztosítási pénztárak
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irodái
Magyar Államkincstár igazgatóságai
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságai
Munkaügyi felügyelőségek
Munkaügyi központok
Munkavédelmi felügyelőségek
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felügyelőségei
Nemzeti Közlekedési Hatóság igazgatóságai
Nyugdíj-biztosítási igazgatóságok
Oktatási Hivatal igazgatóságai
