MÓDOSULÓ FEGYVERTARTÁSI SZABÁLYOK?
Enyhíteni kellene a flóbertfegyverek tartásának másfél éve szigorított szabályait - áll a szocialista Vári Gyula és Gál Zoltán törvényjavaslatában, amely százezres kört "dekriminalizálna". Miközben valamelyest csökken az engedéllyel tartott pisztolyok száma, jócskán gyarapszik a vadászpuskáké.
Rendőrpukkasztó fricska volt, egyúttal a fővárosiak "érzékenységének" tesztje, hogy a Tomcat művésznéven publikáló internetes szerző, Polgár Tamás egy kalasnyikov kinézetű tárggyal, "bűnelkövetés" feliratú sapkában és mellényben több mint egy órán át - háborítatlanul - mászkált Budapesten. Következményében szerencsére az sem vált tragikusabbá, hogy Gyöngyösön szombaton egy vitát követően pisztolylövéseket adtak le egy családra; a rendőrök által gyanúsított büntetett előéletű fiatalember ellen körözést adtak ki.
Évtizedes vita, hogy a lőfegyvertartás szigorítása vagy éppen enyhítése miként hatna a közbiztonságra, Tomcat története mindenesetre egyfajta állampolgári és hatósági fásultságot valószínűsít. Az az új magyar törvényjavaslat, amelyet két szocialista honatya, Vári Gyula vadászpilóta és az 1990-ben néhány hónapig belügyminiszter, 1994-1998-ban parlamenti elnök Gál Zoltán önálló képviselői indítványként jegyez, mindenesetre "csak" a legkevésbé veszélyes lőfegyverekről, a flóbertekről szól.
A flóberteket a magyar törvényhozás 2004-ben, az EU-jogharmonizáció jegyében sorolta be az engedélyköteles tűzfegyverek közé - a Vári-Gál-féle javaslat indoklása szerint lényegében tévesen. A flóbertek úgynevezett csőtorkolati energiája nem haladhatja meg a 7,5 joule-t, így súlyos sérülést csak kivételes helyzetekben okozhat, például ha közelről leadott lövés szemen vagy torkon talál valakit. E fegyverfajta engedélykötelessé tétele mindenesetre a flóberttartók pontosan nem ismert, százezres nagyságrendű táborát fenyegeti büntetőjogi szankciókkal.
Ami a valódi, emberélet kioltására is alkalmas lőfegyvereket illeti, az engedéllyel tartott puskák, pisztolyok száma Kincses Ildikó ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) igazgatásrendészeti főosztályvezetője szerint jelenleg mintegy 223 ezer. Figyelemre méltó, hogy egy év alatt az önvédelmi maroklőfegyverek száma 1800 darabbal, mintegy 10 százalékkal csökkent, a vadászfegyvereké viszont 5 ezerrel nőtt. A pisztolytartás visszaszorulása az engedélyezés szigorodásával függ össze: azzal, hogy megszűntek a korábbi "alanyi" jogosultságok, immár a tényleges veszélyeztetettséget kell legalább valószínűsíteni. A jelenlegi engedélyesek mintegy fele aktív rendőr, akik szabadidejükben gyakran nagyobb teljesítményű fegyvert hordanak, mint szolgálatban.
A testületen belül sem egységes azonban a hozzáállás, maga Kincses Ildikó például egyáltalán nem tart önvédelmi fegyvert. Õ kevéssé hisz a fegyveres önvédelem lehetőségében, mondván, a támadó mindig lépéselőnyben van, egy női táskából elővarázsolni a pisztolyt igencsak időigényes lenne. Kincses mindazonáltal megérti, hogy a rendvédelmi szervezetek vagy a honvédség tagjai "érzelmileg" ragaszkodnak a fegyverhez; szerinte a kevésbé veszélyeztetettek számára ésszerű kompromisszum lehetne pisztolyuk gázriasztóvá alakítása. Vele szemben például Garamvölgyi László ezredes, az ORFK szóvivője ragaszkodik önvédelmi fegyveréhez, mondván, szolgálati és államtitkok ismerője, ráadásul nemegyszer nyilvánosan beszél súlyos bűncselekmények elkövetőiről, bűnszervezetek tagjairól.
FAHIDI GERGELY