2006. március 31.
Erdőirtó bandák Ózd környékén
Évente 15-20 hektárnyi erdőnek megfelelő fa tűnik el Ózd környékén a szervezett tolvajok garázdálkodása következtében! A hatóságok egyelőre csak találgatnak, miként fékezhetnék meg a bandákat.
Mindenki azt lop, amit tud. Mivel én takarítónő vagyok, a hipót hozom haza, a fiam meg fát, mert neki nincs munkája, az erdő meg itt van a szomszédban"- így adott magyarázatot egy farkas-lyuki asszony arra a kérdésre, miért tarolják le a község környéki dombokat. A pusztítás mostanra olyan méreteket öltött Ózd térségében, hogy nemrég „Szervezett tolvajbandák pusztítják erdeinket" rímmel a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter védnökségével konferenciát tartottak a városban. A felszólalók csak egyvalamiben értettek egyet: abban, hogy ez így tovább nem mehet, a felelősséget azonban mindenki .igyekezett másokra hárítani.
A rendszerváltás után összecsuklott Ózd és környéke nehéziparra alapozott gazdasága, bezártak a kohászati üzemek és bányák. Ezerszámra kerültek véglegesen utcára iskolázatlan segédmunkások: mára már felnőtt egy olyan Ózd környéki generáció, amelyből sokan sosem dolgoztak szervezett keretek között. Egy részüknek ideig-óráig a bezárt üzemek vasanyagának illegális kitermelése adott elfoglaltságot, manapság sokan a környékbeli erdők kirablásával próbálják fenntartani magukat. A fémbiznisz csúcsán lévők közül néhányan mára már kisebb vagyont szereztek, de a fatolvajok között is megjelentek olyanok, akik már nem szamaras kordéval és baltával járják az erdőt, hanem teherautóval és motorfűrésszel, s nagybani értékesítéssel foglalkoznak.
Az Ózd környéki erdők, annak ellenére, hogy a terület Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, az állami Egererdő Erdészeti Zrt. tulajdonában, illetve magánkézben vannak. Pallagi László vezérigazgató szerint falopás mindig is létezett, de ami ma Ózd térségében folyik, az „túllép minden emberi, szakmai tűréshatárt". Amikor még működtek a bányák, a rászorulók a meddőhányókról szerezték be a fűtéshez szükséges szenet. Egy ideig az üzembezárások után is diszkréten folyt az illegális fakitermelés. „Abban az időben a kivágott fa tuskóját mohával takarták be, hogy nehezebb legyen észrevenni, nem úgy, mint most, amikor derékban vágják el, mert úgy kényelmesebb a fűrészelés"- mondta a vezérigazgató. A fatolvajok maffiaszerű módszerekkel dolgoznak, a cég erdészei meg „technikusi oklevéllel rendelkeznek ugyan, de rosszul karatéznak" - vont mérleget Pallagi.
Varga László, az ózdi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője cáfolja, hogy bármikor is találtak arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy maffiajellegű erdőirtó bandák garázdálkodnak a térségben. Ugyanakkor fontosnak tartotta megemlítem, hogy az erdőkről szóló törvény részletesen foglakozik azzal, hogy a tulajdonosoknak kötelességük megvédeni az erdőt.
A tolvajok elfogását nehezíti, hogy általában hetekkel később fedezik fel az engedély nélküli irtást, így szó sem lehet forró nyomós üldözésről. (Az Egererdő Zrt. egy ideig őrző-védőket alkalmazott, de túl sokba kerültek.)
Tavaly Ózdon és környékén 562 szabálysértési eljárás indult és 186 büntetőfeljelentés született falopásokkal kapcsolatban. Vádemelés azonban csak 34 esetben volt, mert csak ennyi ügyben sikerült megtalálni az elkövetőt. A „megcsípettek-re", mivel a kárérték kicsi, nem bűntett, hanem vétség elkövetése miatt szabtak ki büntetést a bíróságok. ,A rendőrségnek nem feladata, hogy egyes bűncselekménytípusok szociális hátterét is kikutassa" - mondta Varga, arra utalva, hogy az elszegényedett térségben gyakoriak a vagyon elleni bűncselekmények, tavaly például a betöréses lopások száma 63 százalékos emelkedést mutatott Ózdon. A rendőrök állítják, hogy munkájukat jogi akadályok is nehezítették. Nagy reményeket fűznek ezért a megyei bíróság büntetőkollégiumának most nyilvánosságra hozott állásfoglalásához, amely azt pontosítja, milyen esetekben lehet lefoglalni a fatolvajok eszközeit. Eszerint a rendőr jogosan foglalhatja le az illegális fakivágáshoz használt eszközöket, gépjárműveket, amelyeket aztán a bíróság el is kobozhat. Különösen ez utóbbit tartja fontosnak Varga. „Szerintünk a lefoglaláshoz elegendő lenne, ha az autóban nincsenek benne a hátsó ülések, és tele van fával, de lehet, hogy az ügyészség szerint csak azok búcsúzhatnak el a járművüktől, akik flex-szel levágták a tetőt, vagy a kocsijukon nincs hátsó üveg és csomagtartófedél" - találgatta a jövőt a bűnügyi osztályvezető.
Sztronga József, az Ózdi Ügyészség vezető ügyésze szerint a falopás valójában egyrészt szociálpolitikai kérdés, másrészt az erdőtulajdonosok nem őrzik az értékeiket, ráadásul a károsultak a feljelentéseket időnként többhetes késéssel teszik meg. Mint mondta, amikor 2000-ben az Egererdő őriztette a vagyonát, töredékére esett vissza a pusztítás, és az erdőtüzek száma is csökkent. A vezető ügyész egyébként nem érti, ha olyan nagy a baj, akkor tavaly miért csak 34 ügy került hozzájuk vádjavaslattal a rendőrségről. Minden fa mellé nem lehet kommandóst állítani - „vágott vissza" Bárdos Ákos, az Ózdi Erdőbirtokossági Társulás elnöke, aki a magánerdő-tulajdonosokat képviseli. „Egyszerűen nincs pénzünk arra, hogy még több biztonsági embert foglalkoztassunk"- mondta. Szerinte gyakran annak sincs értelme, hogy feljelentést tegyenek, mert kisebb büntetést szabnak ki a bíróságok, mint amennyit a lopott fából ki lehet árulni, és a kár megtérülése l százalék alatt van. A környezetvédelmi szakemberek szerint falopás esetén nem is érdemes szabálysértésről beszélni, mert egyetlen fakivágás esetén akár 100-200-szoros az ökoszisztémában keletkezett kár, mint ami a legenyhébb büntetésforma 100 ezer forintos értékhatára.
Korántsem biztos azonban, hogy minden illegális irtás a tolvajok számlájára írható. Névtelenséget kérő szakemberek szerint előfordul olyan is, hogy a tulajdonosok, látva az erdeikben a pusztítást, maguk ragadnak fejszét, hogy mentsék a menthetőt, és ők is pénzhez jussanak,
majd feljelentést tesznek ismeretlen tettesek ellen. Kondor István, az Állami Erdészeti Felügyelet egri kirendeltségének vezetője szerint elméletileg elképzelhető ilyen eset is, de ők még a gyakorlatban nem találkoztak ezzel a trükkel. Előfordult viszont, hogy bírságot szabtak ki olyanokra, akik nem őriztették tulajdonosoktól elvárható módon erdőjüket.
„A fát könnyű kivágni, de elszállítani nehéz"- ad a hatóságoknak tanácsot Gábor Dezső farkaslyuki polgármester. Szerinte ha sikerülne „blokkolni" a legfontosabb útvonalakat, látványos lenne az eredmény. Az önkormányzat, mentve a menthetőt, megpróbálja megvásárolni a község határában lévő erdőket és megszervezni az őrzést. A közeli Arlón a technika vívmányait is bevetették. A faluban térfigyelő kamerákat telepítettek, idáig ezzel a fatolvajokat nem sikerült elkapni, de legalább csökkent az utcai garázdaság és a besurranó tolvajlások száma. Zsigray Árpád polgármester szerint ideje, hogy a törvényalkotók is rájöjjenek arra, milyen károkat okoz az, hogy sokáig megélhetési bűnözésnek tartották a falopást, és a hatóságok így viszonyultak a kérdéshez. Ma ugyanis már újságokban hirdetik a lopott fát. Arlóban két éve még 25 családnak volt szamara, de tavaly már egy híján mindenki kisteherautóval szállította a fát - érzékeltette a „fejlődést" Zsigray, aki némi sikerélményről is számot tud adni