A solymászatra használt madarak idomítása több mint ötezer éves múltra vezethető vissza. A madárral való vadászat Ázsiai kialakulása után, a középkor idején Európában is megvetette lábát. Az élelemszerző vadászatból, királyi, nemesi sport vált.
A köznép számára tiltott vadászati forma Magyarországon Mátyás és Nagy Lajos uralkodása alatt élte reneszánszát. Á feudalizmus megszűntével azonban (földek magántulajdona stb. okán) a solymászat Európában olyan nagy tudást, szorgalmat és fair playt követelő sporttá vált, ami a külső, laikus szemlélő számára is élményt, gyakorlói számára pedig igazi művészetet jelent. Ázsiában, (Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia) még a mai napig is az élelemszerzés, vagy megélhetés célját szolgálja, De az arab világban (pl. Egyesült Arab Emirátusok) az egyetlen engedélyezett vadászati mód.
Hazánkban a két világháború közötti időszakban kezdett új teret hódítani a solymászat.
Jelen pillanatban elismert társas vadászati forma, melynek gyakorlásához, vadász vizsga, solymász és természetvédelmi vizsga, valamint érvényes vadászjegy, valamint egyesületi tagság szükséges. A madártartás feltételei pedig talán még ennél is szigorúbbak. Az illetékes Természetvédelmi hivatal által meghatározott időre kiadott tartási engedély feltételeinek kell megfelelni. Az egyesületi tagságot két év tagjelöltség státusza előzi meg, amely időszak alatt a tagjelölteknek lehetőségük van a szükséges vizsgák, bizonyítványok megszerzésére.
A Magyarországon tevékenykedő mintegy 150 solymászt a Magyar Solymász Egyesület (MSE) tagjaiként tartják nyilván. Ennek a kb. 150 embernek is csak kisebb hányada űzi aktívan ezt a csodálatos sportot.
Nemzetközi tapasztalatok
A madárriasztás szükségességét, több országban (USA, Kanada, Olaszország stb.) többféle okból, már régen felismerték. Magyarországon a II. Világháborút követő időszakban a solymászat újkori térhódításával egy időben Lelovich György nevéhez fűződik a Hortobágyi Halastavak védelmének megszervezése az ott nagy károkat okozó halászmadarak ellen. A feladatot nagy hatékonysággal képzett sólymokkal lóhátról oldották meg. A lovas solymászat szükségességét a rendelkezésre álló nagy terület adta, mivel a gyalogos solymászat hatékonysága elenyésző a lovas által folytatott riasztáshoz képest.
Manapság - külföldön - is több okból használják a kiképzett vadászmadarakkal történő célirányos madárriasztást igen nagy hatékonysággal, (repülőtereken, raktárakban, csarnokokban, szőlőkben stb.) A sólyommal, de főként a héjával végzett vadászat, madárriasztás sajátossága az is, hogy a levegőben egyszerre csak egy madár „tartózkodhat", (egyébként így is elegendő hatást vált ki) ugyanis a ragadozó madarak hajlamosak, saját revírjüket, (területüket) védve, egymás megsebesítésére, megölésére. A jól képzett vadászmadár pedig nem csak jelentős eszmei, hanem anyagi értéket is képvisel.
Hazai megvalósítás
Az elmúlt évben egy szép őszi napon, egy nagy kiterjedésű Pest-megyei szőlőben beszélgettem a téma jelenkori, hazai szakértőjével Záborszky Edével. A madárriasztó solymász, vadászmadaraival, éppen dolgozott, de két repítés között szívesen állt kérdéseim kereszttüzébe.
Hogyan lettél solymász?
Majdnem negyven éve, 1972-ben kezdtem a solymászatot, első madaram egy sérült egerészölyv volt. Annyira lenyűgöző volt számomra ennek a madárnak a látványa, hogy a mai napig nem tudom elfelejteni. Órákon keresztül csak nézegettem, ahogy tollászkodik, ahogy fürdik, és ahogy táplálkozik. Megfigyeltem, hogy vannak olyan emberek, akikre ilyen nagy hatással vannak a ragadozó madarak, meglátnak egy ilyen csodálatos kis lényt, és nem tudják levenni róla a szemüket, ideális esetben belőlük válnak solymászok. Az elmúlt években volt alkalmam gyakorolni a klasszikus solymászatot, a ragadozó madarakkal való vadászatot és Kipróbálhattam a ragadozó madárral való riasztást is, ahol azt használjuk ki, hogy a zsákmány állatok félnek az őket szelektáló vadászmadaraktól.
Hogyan működik a gyakorlatban, a madár-riasztás?
A vadon élő madarak szeretik a nyugodt költőhelyeket, lehetőleg olyanokat, amelyek a táplálkozó helyeik közelében vannak, de ha ez egy ragadozó madárnak is a revírje (költő és táplálkozó helye) akkor már nem érzik olyan magukat. Ezt használtam ki akkor, amikor egy hűtőszekrény gyárban riasztottam az ott fészkelő fecskéket. Az összeszerelő, műhely-csarnokban azért nem volt kívánatos a jelenlétük, mert az ürüléküket elhullajtot-ták és, ha az egy rozsdamentes lemezre esett, akkor az a savas kémhatás miatt használhatatlanná vált. Egy szerelő csarnok, erdőre hasonlít leginkább, ahol héjával lehetett a legtermészetesebb módon végrehajtani a riasztást, ki lehetett használni, azt is, hogy a héja erdei madár és rövid lekerekített szárnyaival, és hosszú farkával sikeresen tud lavírozni a sűrűségekben. A kifejlett fecskét egyébként a héja képtelen megfogni, de az éppen kirepülő fiatal madarak már veszélyben vannak, ezért amikor a fecskék szembesültek azzal, hogy itt egy héja is rendszeresen megjelenik, inkább nyugodtabb költőhelyet kerestek.
Milyen területeken használják még a madár riasztás előnyeit?
A tyúk alkatúak (fácánok stb.) riasztásánál azt lehet kihasználni, hogy a héja a természetben is sikeres szelektálójuk, de ugyanakkor a mezei nyulak is nagyon tartanak tőle. Rendszeres zavarással el lehet érni, hogy a gyümölcsösökben kárt okozó állatok elkerüljék a kívánt területet. Néhány éve megkértek, hogy egy 20 hektáros bekerített gyümölcsösben, riasszam az ott jelen lévő mezei nyulakat, mivel azok megrágták a fiatal almafák kérgét és a fák kiszáradtak. Vadászfegyvert nem tudtak használni, mert félő volt, hogy az eltévedt sörétszemek kárt tesznek a kiépített öntöző rendszerben. Héjáim rövid idő alatt remek munkát végeztek.
Leggyakrabban mégis szőlőkben kapsz felkérést. Itt hogyan oldod meg a problémákat?
A seregély-riasztást is volt alkalmam gyakorolni néhány nagyobb szőlészetben, ahol az óriási csapatok hatalmas károkat okoztak. Probléma volt az általuk elfogyasztott nagy mennyiségű szőlő mellett az is, hogy amikor a madár megkapaszkodik a szőlőfürtön, nagyon sokat lever a lé-dús, érett bogyókból. Amikor elkezdődött a riasztásuk igen „meglepődtek", hogy hirtelen ott termett egy sólyom és kisvártatva elhúztak. De nem sokkal később újra próbálkoztak, az első nap négyszer, majd a második nap kissé lazult a helyzet, és már csak két leszállási kísérletük volt, de a rájuk engedett sólyom erősen támadta őket. Én eközben kiabálással biztattam a madaramat, így sikerült őket rövid idő alatt elzavarni. Következett pár csendesebb nap, csak a környéken csavargó pár százas csapatok voltak jelen, de amikor rájuk kiáltottam, úgy ahogy sólymomat biztatom, rögtön magasítani kezdtek, és gyorsan távolodtak. Õk már tudták mi vár rájuk, ha megpróbálnak leereszkedni. Ezek után megint nehezebb napok következtek, mivel újabb csapatok érkeztek Északról, olyanok, akik még nem ismerték a tiltott területet. De a meglepetésük nekik sem különbözött az előbbiekétől. A tapasztalat az volt, hogy a környéken nagyon sok szőlős kertet megdézsmáltak a seregélyek, de azt a területet, ahol a sólymokkal történő riasztás folyamatos volt, nagyívben elkerülték.
Mikor kell megkezdeni a riasztást?
Kiszámítani, hogy mikor jelenik meg a területen egy vonuló csapat lehetetlen, ezért szükséges az első érett szőlőszemek megjelenését követően az állandó jelenlét, és fontos az azonnali riasztás, hogy lehetőleg ne szokjanak oda a madarak. Ugyanis az egyik csapat mozgása vonzza további csapatokat, jó példa erre a seregély, köztudottan képesek vége láthatatlan felhőkké csoportosulni.
Hogyan foglalnád össze a vadászmadarak kiképzésének legfontosabb alapelvét?
Egy ragadozó madarat be lehet vezetni majdnem mindenféle zsákmányra és feladat elvégzésére, a kulcs szó: a motiváció. A solymászatban csak jutalmazni lehet, tanítványunk, ha jó előmenetelt tanúsít, finom falatokkal jutalmazzuk és akkor törekedni fog arra, hogy másnap még jobban dolgozzon. A madár értünk van, mi solymászok pedig érte élünk. Ezzel a költői gondolattal, valamint azzal a ténymegállapítással fejeztük be a beszélgetést, hogy hazánkban is lehet vadászfegyverek nélkül, biológiai védekezéssel nagy hatékonyságú munkát végezni a legszerteágazóbb területeken is. Ideje lenne kipróbálni.
Szekerka János