Az Unió vidékfejlesztési és agrárpolitikájában kiemelt szerepet kapott az erdősítés: a gazdálkodók ehhez kapcsolódó költségeinek mintegy 80 százalékát az európai közösség állja, a fennmaradó 20 százalékot a nemzeti költségvetés fedezi.
Magyarországon az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében az erdősítéshez nyújtott támogatás részleteiről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 40/2005 (IV. 27.) rendelete ad tájékoztatást. Ez a jogszabály egyben hasznos tanácsokkal látja el a mezőgazdasági területükön erdősítésre vállalkozókat, részletezve a támogatás célját és feltételeit.
Az erdőt telepíteni főleg olyan területeken éri meg Magyarországon — állítják a szakértők —, ahol a mezőgazdasági termelés jelenlegi formái mellett a növénytermesztés nem jövedelmező: azaz elsősorban a gyenge minőségű földeken, illetve ott, ahol komoly károkat okoz a szél, a vízerózió, a belvíz.
Az NVT szorgalmazásában a mezőgazdasági területeken a telepítésre vállalkozó gazdák vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, amely három szakaszban valósul meg: erdőtelepítés, a telepítés ápolásához adott támogatás 5 éven keresztül; a telepítés miatti jövedelem kiesés pótlása. Ez utóbbi segítségre azért van szükség, mert az erdő — anyagi értelemben — pár évig nem hajt hasznot a gazdájának.
Az erdőtelepítési támogatás két részből adódik össze: az alaptámogatásból és az úgynevezett kiegészítő intézkedések céljainak támogatásából. Az első támogatási formából maga az ültetés és az azt megelőző tervezés, talaj-előkészítés, szaporítóanyag-beszerzés költségei fedezhetők. A másik formába az egyéb többletráfordítások - például: az erdőtelepítés megóvása - tartoznak.
Fontos szempont, hogy a támogatás nem adható egy hektárnál kisebb területre, valamint karácsonyfa-telepítéshez, egy vágásfordulóra létesített faültetvényre. Telepítés minden olyan területen végezhető, amely nem esik természetvédelmi korlátozás alá.
Joggal bízhatunk abban, hogy az NVT-támogatásoknak köszönhetően hosszú távon több százezer hektárral fog nőni — a korábbi mostoha körülmények miatt visszaszorult — hazai erdőállomány.
Holubár Zita
Az erdők gazdasági hasznán túlmenően - energiahordozó, ipari nyersanyag, építőanyag - az élő erdő környezetre kifejtett számos előnyös hatása rendkívül nagy jelentőségű, amelyet nem is lehet pénzben kifejezni. Például napjaink árvizei bizonyára jóval kisebb területen pusztítottak volna, ha a víz megtartásában kitűnő szolgálatot tevő erdőket nem pusztították volna - gyakran ok nélkül. A lezúduló csapadék nagy részét ugyanis az erdők „megkötik". A cserje- és gyepszint, de főleg a szivacsszerű alomszint óriási mennyiségekben képes a vizet átmenetileg tárolni, legyen szó árvízről, hóolvadásről. Az erdők nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, tehát annak a gáznak a mennyiségét csökkentik, mely feldúsulása jelenti napjaink örök komor témáját: a káros klímaváltozást, a globális felmelegedést, s ez pedig az egész emberiségnek megoldhatatlannak tűnő gondokat okoz, és a mezőgazdaságot is jelentős mértékben sújtja. A gondok fő forrását jelentő szén-dioxidból egy hektárnyi trópusi esőerdő 10 tonnát is képes a légkörből megkötni. De nemcsak a károsan felhalmozódott széndioxidot, hanem más gázokat, sok szennyező anyagot, port is megkötnek a fák, az erdők, miközben éltető oxigént termelnek az élővilág számára.