ISMÉT GYORSUL AZ INFLÁCIÓ
A forgalmi és jövedéki adók, illetve a hatósági árak növekedése miatt ismét felpörög az infláció. Az élelmiszerek átárazása már megtörtént, a közműtarifák emelését azonban az önkormányzatok többsége a választások utánra halasztotta.
Alaposan megzavarták a piaci inflációs tendenciát a kormányzati intézkedések: az augusztusi energetikai áremelések, illetve a szeptemberi adóemelések következtében a januártól júliusig terjedő időszak 2,6 százalékos átlagos drágulása az év végére várhatóan 5 százalék fölé tör, 2007-ben pedig már a 6-7 százalékos sávban várható. A felpörgésnek máris vannak jelei: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi gyorsjelentése szerint a fogyasztói árak augusztusban átlagosan 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami az idei év legnagyobb ilyen értéke. Pedig ebben még nem is érződik az energiaár-emelés hatása, azt csak a számlák kifizetése után, tehát szeptemberben veszi figyelembe a KSH.
A jelenség 2004-ből már ismerős: akkor az előző évi 4,7 százalékos inflációból lett 6,8 százalékos, miután a kormányzat - szintén a költségvetési bevételek növelése érdekében - 12 százalékról 15 százalékra emelte az általános forgalmi adó (áfa) középső kulcsát, és meredeken növelte a jövedékiadó-tételeket is. Az adóemeléseknek összességükben 2 százalékpontos árdrágító hatást tulajdonított a KSH. Ezt a beavatkozást a piac gyorsan kiheverte, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2005-ben az infláció 3,6 százalékra hanyatlott (lásd grafikonunkat), amiben szerepet játszott az is, hogy a hatósági ármegállapítás körébe sorolható termékek és szolgáltatások árszintjét a kormány politikai megfontolásokból, mesterségesen visszaszorította. Sőt a gazdaság 2006 elején újabb, ezúttal deflációs impulzust kapott: január 1-jétől a kormány a 25 százalékos áfakulcsot választási megfontolásokból 20 százalékosra csökkentette, ami olyan optimizmusra ragadtatta a jegybankot és a Pénzügyminisztériumot, hogy csupán 1,1, illetve 2 százalékos inflációt jósoltak az idei év egészére.
A bizakodó jövendölések azonban az idei első félévben nem igazolódtak. Bezavart az élelmiszerek és az üzemanyagok terven felüli drágulása, a keresletet fűtő, meglehetősen erőteljes bérkiáramlás, az importált termékek árát felfelé lökő forintgyengülés, valamint az, hogy a januári áfacsökkentésnek csupán a kisebbik részét engedték át a termelők és a kereskedők a fogyasztóknak. Utóbbinak nagyjából a fele jelent meg a fogyasztói árakban - összegezte a portfolio.hu internetes portál szakértői fórumán Gyenes Zoltán, a jegybank közgazdasági elemzője, aki arra számít, hogy a mostani adóhatások (felfelé) ennél erőteljesebben érvényesülnek. A 15 százalékos áfakulcs 20 százalékosra emelésének átlagosan 60 százaléka be fog gyűrűzni a fogyasztói árakba - vélekedett. Az áfaemelés pedig nagyjából az úgynevezett fogyasztói kosár csaknem egyharmadát felölelő termékkört érinti.
Az élelmiszerek áfaemelés utáni átárazása egyik napról a másikra megtörtént (lásd táblázatunkat), ám a drágulás nem volt - és nem is lesz - egyenletes. Az agrártermelők és -feldolgozók egyes csoportjai ugyanis már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy az utóbbi fél évben jelentősen megnövekedett költségeik miatt amúgy is áremelésre készülnek. A pékek például a nyári 8-10 százalék után most újabb 15-20 százalékos emelést tartanak indokoltnak, amit Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára egyik nyilatkozatában azzal indokolt, hogy a közelmúltban kilónként 8-10 forinttal drágult a liszt, augusztustól pedig az energia ennél is nagyobb mértékben, továbbá hogy júliusban bevezették a kötelező szakmunkás-minimálbért, amely a 62 500 forintos általános minimálbérnél 6200 forinttal magasabb. A költségnövekedést azonban nem könnyű érvényesíteni, mégpedig elsősorban a hipermarketláncok sütödéi miatt, amelyek sokszor a 120 forintosra becsült termelői ár alatt kínálják a fehér kenyér kilóját, vagy éppen termelői áron, azaz 9-10 forintért a kiflit és a zsemlét.
Aligha tudnak maradéktalanul érvényt szerezni az általuk indokoltnak tartott áremelésnek a húsosok. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója például a HVG-nek adott nyilatkozatában 25 százalékot tart szükségesnek, ám a boltokban még csak átlagosan 10-15 százalékkal kell többet fizetni. A sertéscomb és -karaj augusztusi, 850 forintos kilónkénti ára szeptember elején 1000 forintra ugrott - bár megjegyzendő, hogy már négy évvel ezelőtt, ha csak átmenetileg is, de beállította ezt a csúcsot. Ezzel szemben a tej mindössze 5-10 százalékkal drágult - már ahol egyáltalán áremelés történt -, ami az importverseny árfékező hatásának a következménye.
A jövedékiadó-terhek az alkoholos italok esetében (a bort leszámítva) 7, a cigarettánál pedig 5,7 százalékkal nőttek. A sör üvegenként átlagosan újabb 2 forinttal drágult az év elején végrehajtott 20 százalékos, szintén adózási okokra visszavezethető áremelés után. A dohánypiac szereplői pedig attól tartanak, hogy ha az árakban megjelenik az adóemelés - ami a készletek kifutása után megtörténik -, ismét lendületbe jöhet a feketekereskedelem, holott a vám- és pénzügyőrség statisztikái szerint éppen visszaszorulóban van. Ennek egyik sajátos oka, hogy a kéz alatt kapható cigaretták ára 300 forint fölé kúszott, s majdnem elérte a boltokban kapható, alacsony kategóriájú termékek árszintjét.
A vendéglátás, a diák- és szociális étkeztetés áfaterhe szintén 5 százalékkal nőtt. Utóbbi körben a szolgáltatók szerint a beszállítók áremelése és az energiaköltségek növekedése miatt 30 százalék körüli áremelésre volna szükség, ám erre az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatokkal kötött hosszú távú szerződések miatt többnyire nincs lehetőség; így egyelőre legfeljebb az áfakorrekció mértékével változtak az árak. A szeptemberi áfaemeléssel a kábeltelevíziózás piacvezető szolgáltatója, az UPC Magyarország Kft. a következő díjfordulótól átlagosan 4 százalékos áremelést hajtott végre. A szórakoztató-szabadidős szolgáltatások közül szeptember 1-jétől szintén a 20 százalékos áfakulcs érvényes például a mozik és filmkölcsönzők, színházak, cirkuszok és vidámparkok esetében is. Ezzel némiképp dacolva, a forgalomnövekedés reményében a budapesti Vidám Park október 1-jéig teljesen új árrendszert vezetett be, amelynek révén - Tari Julianna vezérigazgató szerint - összességében olcsóbbá vált a szórakozás. Míg a régi módi szerint olcsó volt a belépőjegy, ám az egyes játékokért külön is fizetni kellett, most az 1950 forintos kedvezményes és a 2950 forintos teljes árú jeggyel több mint 30 attrakciót akár többször is ki lehet próbálni, kivéve a benzines, nyereményes és pénzbedobásos játékokat, utóbbiakért változatlanul fizetni kell. "Egy átlagos vendég 3500 forintot költött el a parkban" - ad viszonyítási alapot Tari Julianna, miért tekinti olcsóbbnak az új rendszert.
Az áfaemelés majdnem kétszeresével, 8,5 százalékkal kell többet fizetni a vasúti jegyekért. Nem jártak jól azok sem, akik elővétellel kívántak volna spórolni, a korábban megváltott, ám még nem érvényesített jegyek és a mai tarifák különbözetét ugyanis szeptember 1-je után a pénztárnál ki kell fizetni (a meghatározott időpontra szóló jegyek viszont november 1-jéig, a menettérti jegyek pedig december 1-jéig felhasználhatók). A Volán-társaságoknál a buszjegyek, bérletek esetében 8 százalékos drágulással kell számolni.
Nem változtak viszont a legtöbb városban a helyi közlekedés tarifái, az árakat ugyanis az önkormányzatok állapítják meg, utóbbiak pedig a helyhatósági választásokra való tekintettel halogatják a döntést. Ez történt a fővárosban is, ahol a közgyűlés nem szavazta meg a BKV-jegyek és -bérletek drágítását, sőt a társaság még az áfanövekményt sem hárítja át az utasokra. Saját becslése szerint ez a cégnek az év végéig 800 millió forint eredményromlást okozhat.
Az augusztusi gázáremelés magával rántotta a többi tüzelőanyag árát is. A tűzifa már a nyári hónapokban megdrágult, 50 ezer forintért körülbelül 4 köbméter fát lehetett vásárolni, ami a tavalyinál 20 százalékkal magasabb árat jelent. Ennek ellenére a lakossági fogyasztók és a kiskereskedők itt-ott tűzifahiányt tapasztaltak, aminek Antoni Péter, a Raab Karcher Magyarország Kft. vezérigazgatója szerint az az oka, hogy a készleteket az erőművek és a nagykereskedők vásárolják fel. Kovács Károly, a Heves megyei Kovács Tüzép Kft. ügyvezetője ezt azzal árnyalta, hogy szerinte a kitermelők is visszatartják a fát, az egyik nagy állami erdészet vezetője pedig az illegális fakitermelés megélénkülésére figyelt fel. Némileg enyhítheti a túlkeresletet, hogy több erdészetben gyűjtéseket szerveznek a lakosságnak, amelyek során a kitermelés és feldolgozás során a rönkökről lehulló, úgynevezett nyesedéket értékesítik féláron. A hagyományos barnaszén szintén 20-25 százalékkal drágult, a palackos pb-gáz ára pedig már egy hónappal ezelőtt 8 százalékkal ugrott meg, amihez hozzáadódik a mostani áfaemelés.
Vonakodnak a választások előtt az önkormányzatok attól is, hogy hozzányúljanak a távfűtés tarifájához, amire pedig azért kényszerülnének rá, mert abban 40-60 százalékkal szerepel az általuk felhasznált gáz ára, ami augusztus elsejétől 25 százalékkal nőtt. Egyelőre, szeptember 1-jétől a megemelt áfakulcs következtében csak a távfűtés bruttó ára változott, magukhoz az alapárakhoz a képviselő-testületek legtöbbje még nem nyúlt hozzá. Kivétel ez alól az a néhány település, ahol a távhőszolgáltató csődközeli helyzete miatt már nem lehetett tovább halasztani a döntést; Tatán például még augusztusban 20 százalékkal emelték meg a fizetendő díjat. A fővárosi közgyűlés szeptember 7-én döntött arról, hogy novembertől 8,4 százalékkal kell többet fizetni a távhőért. Az erről szóló közleményben a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. afféle győzelmi jelentésként tudatta, hogy 2004 októbere óta ez az első emelés, illetve hogy a kormány a maga előrejelzésében a gáz- és az erőművi hőárak alapján a 8,4 százalékosnál jóval nagyobb, 18 százalékos távhődíjemelést prognosztizált. A vidéki nagyvárosok többségében az ősz közepéig szintén nem várható drágulás, október végén, november elején azonban beköszönt a vélhetőleg 10-20 százalékos áremelések szezonja.
FARKAS ZOLTÁN, HOMONNAI GÁBOR