Több helyen tűnnek el értékes fasorok, erdők
Budapesten, Budaörsön és Debrecenben hasonló problémákkal küzdenek mindazok, akik ragaszkodnának a környezetükben élő fákhoz. Az építtetők nem egy eseteben ott is aszfaltoznak, ahol nem kéne.
A nyár az építkezések időszaka a városokban és vidéken egyaránt. De minden egyes átépítést vagy útfelbontást hangos tüntetés kísér, mert egyre többen követelik, hogy a nagy értékű facsoportok vagy erdők ne eshessenek áldozatul „elnagyolt" területrendezési terveknek.
FELÚJÍTÁS A BARTÓK BÉLA ÚToN
Lakossági fórumon és más megmozdulásokon is ellenezte a Gellérthegy-védő Egyesület és a Levegő Munkacsoport, hogy a Bartók Béla út felújításakor ötvenévesnél idősebb platánokat akarnak kivágni az építtetők, nemegyszer feleslegesen. A korábbi ígéretek még arról szóltak, hogy lehetőség szerint minden fát megóvnak a rekonstrukció során.
Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport alelnöke lapunknak elmondta, hogy a legkomolyabb probléma a Gellert tér és a Móricz Zsigmond körtér környékén található. A Gellért téren például olyan buszmegállót akar kialakítani a DBR Metró Projekt igazgatósága és a Főmterv Rt., ahol külön beállóöbölben szállíthatnák le és fel az utasaikat a buszok. A civil szervezetek megkeresték a BKV illetékeseit, rövid idő alatt kiderült, hogy a tömegközlekedés és a forgalom szempontjából egyáltalán nem lenne előnyös ilyen udvar kialakítása, hiszen a buszokat amúgy is nehezen engedik vissza a haladók közé a személyautók. Az udvar kialakításához ki kellene vágni platánokat, ami ellen a helyi lakosok – akár tüntetéssel – tiltakoznak.
Schulek János, a felújítás terveit készítő Főmterv műszaki igazgatója korábbi nyilatkozatai szerint megpróbálják megmenteni az egészséges egyedeket, hiszen részletes terveik vannak arról, hogy mely fákat kell kivágni a betegségük vagy a felújítási munkák alatti útszélesítések miatt. A Levegő Munkacsoport természetesen azóta is vitában áll a környezetvédelmi ügyosztállyal és a Főkerttel, mert a civilek úgy érzik, hogy a fákat mindenképp meg kell őrizni. A meglévő platánok helyett nem mindig alternatíva az új telepítés sem. A főpolgármesteri hivatal érvelése szerint 130 fát vágnak ki a Bartók Béla út felújítása miatt, de ültetnek is 369-et az út mentén, és még 335-öt a XI. kerület egyéb részein.
Az a zöldfelület-növekedés, miszerint a faültetésekkel a korábbi 452 helyett 1026 fája lesz a XI. kerületnek, éppen arra nem ad választ, hogy a megőrizhető platánokat miért kéne kivágni. A vitának vannak pozitív hozadékai is, mert a megmaradó fasorokban automata locsolóberendezést és úgynevezett lélegző burkolatot is építenének, hogy megakadályozzák a fák állapotának további romlását.
BUDAÖRSI ÉS DEBRECENI FAPUSZTÍTÁS
Ugyancsak a Levegő Munkacsoportot keresték meg azok a felháborodott lakók, akik azt nehezményezték, hogy a határozott lakossági tiltakozások ellenére a budaörsi önkormányzat folytatja a fák kivágását, a növényzet irtását a város fő- útján és környékén. A kipusztított növények helyét aszfalttal fedték le, megszüntetve az újabb telepítéseknek még a lehetőségét is. Úgy tűnik, hogy ebben az esetben még a párbeszéd sem alakult ki a beépítést ellenzők és az önkormányzat között, hiszen a tiltakozások ellenére - mint azt lapunk megtudta - az aszfaltozás folytatódik. A civilek érvelése pedig jól érthető: a fák ezen az úton esztétikai látványt nyújtanak, de ennél is fontosabb szerepük, hogy enyhítik a forgalmas főútvonal - az 1-es országos főút - környezetterhelését, a rekkenő hőségben árnyékot adnak az arra járóknak és a mellettük álló épületeknek, párolgásukkal kedvezően befolyásolják a helyi mikroklímát. Segítenek fenntartani a talaj vízháztartását is, amelyet alaposan megzavart a közeli autópálya és a nagy bevásárlóközpontok által lefedett rész. Az aszfalttal borított területek növelése viszont egyre kellemetlenebbé, lakhatatlanabbá teszi az érintett településrészeket. Mindennek nem elhanyagolható hatása van az emberek közérzetére és az ingatlanok árára is.
Hasonló a helyzet Debrecenben, ahol már évek óta próbálják lakossági kezdeményezésre megakadályozni azt, hogy az OMV benzinkutat építsen a város egyik legszebb parkjának területén. Lapzártánk után kezdődött meg egy tizenegy éve húzódó, széles lakossági tiltakozást kiváltó benzinkútépítés a Békéssy Béla, a Böszörményi út és a Borbíró tér által kapcsolt zöld területen. Sok tucat évtizedes fa kivágására kerülhet sor a napokban, másrészt a benzinkút 16 méterre épülne a legközelebbi lakásoktól. A szövevényes ügyben a Legfelsőbb Bíróság sajnálatos módon idén februárban az eredeti építési engedélyt jóváhagyta. A Heti Válasz kérdésére Nagyné Mátray Emília - a tiltakozás egyik vezetője - elmondta, hogy ez a jóváhagyó döntés azért nem érvényes, mert az önkormányzat már visszavonta az építési engedélyt saját hatáskörében azelőtt, hogy a bíróság ítéletet hozott volna. Az ott élők tehát nem nyugodtak bele az építkezés megkezdésébe, nemrégiben petíciót nyújtottak be a debreceni önkormányzathoz, illetve panaszukkal az Alkotmánybírósághoz fordultak.
MÁTRÁBAN is van mit védeni
Magyarország teljes erdőterületének 60 százaléka valamilyen mértékben károsodott, ezen belül 20 százalék az erősebben károsodott és elpusztult kategóriára sorolható. Tizenhét éve egy ismert tévériporter aggódott a Mátra fáiért, az akkor kivágott fák helyén ma szép fiatal erdő áll - tudtuk meg Rosta Gyulától, a Mátrafüredi Erdészet vezetőjétől. A szakember meg is mutatja a Mátraházától pár kilométerre délre elterülő, sűrű rengeteget, ahol a három-négy méternyi magas filigrán tölgyek életerősen zöldellnek. Még ritkítani is kell idővel az állományt. Lejjebb, a Sástótól Füred irányában kanyargó út mellett azonban kiábrándító a kép: az aszfaltsáv mellett két-három sornyi fa ácsorog, de mögöttük jól látszik a domboldal kopaszsága. Följebb, közvetlenül a mátraházai „bejáratnál” is ijesztő a látvány: a kopár területen néhány magányos, jól fejlett fa nyúlik az égbe, jelezve, hogy nem is olyan rég még dús lombozatok látványa üdítette föl az erre sétálót. Körülöttük azonban a fájó üresség. A megyeközpontban székelő Egererdő Rt. ma büszkén hirdeti, hogy „a Mátra-hegység teljes területe" tartozik a céghez, „a Bükk-hegység nyugati része és a Hevesi-dombvidék" mellett.
Az egri központú vállalat ma 72 ezer hektárnyi állami erdőterületet kezel. Fáinak 36 százaléka tölgy, 23 százaléka cser, a többi bükk, fenyő, gyertyán és egyéb. Az élőfa mennyiségét 14 millió köbméterre becsülik a hozzáértők. Ez a hazai fakészletnek kevesebb mint öt százaléka. A mátrafüredi mellett még kilenc erdészet sorolódik az egri központhoz: köztük a felsőtárkányi, a parádfürdői és a szilvásváradi. Az ezek területén kivágott évi 200 ezer köbméter fa egy részét a gyöngyösi parkettagyár dolgozza fel, más részét a fűrészipar hasznosítja, kis hányadát Itáliába, Németországba, Svájcba és Ausztriába exportálják.
A Mátra állami tulajdonban lévő rengetege 11 ezer hektáron terül el. Ezen szigorú vágástervek szerint dolgoznak, működésüket az erdészeti szolgálat mint főhatóság vigyázza - mondja az erdész. Törvény, terv és ellenőrzés - e három tényező szab korlátokat a favágásnak. Az állomány milyenségét azonban az örökölt helyzet is megszabja. A 120 éves tölgy a legmegfelelőbb a vágásra - állítja Rosta Gyula. Ilyen értelemben 120 területre kellene osztaniuk az erdőt, és minden esztendőben kivágni az érett állományt. Ám a háborús és a „békés" pusztítások ilyen ideális lehetőséget nem hagytak. A város a tulajdonában lévő erdőket az éppen nyomasztó szükséglet szerint irtotta az eltelt évszázadokban. Még vasutat is építettek, a sínpár egészen Galyatető alá kanyarodott. A legjobb állapotban a volt egyházi erdők találhatók: ezek türelmes és gondos kezekben voltak egykoron. Ma regimentnyi olyan fa nyúlik az ég felé, mely tuskóról sarjadt - mutatja a kiszélesedett gyökerű növényeket az erdész. Gyom, fattyúhajtás, fagyöngy is silányítja az állományt. Noha a Mátra erdeit az „ős-állapothoz" szeretnék közelíteni, az erdészek gondos figyelme is szükséges ahhoz, hogy egészséges erdők növekedjenek a hegyen. Sajnos nyomasztóan alulfizetett emberek lepusztult gépállománnyal dolgoznak az erdészetben. Tevékenységüket a bérszínvonal-gazdálkodás sújtja, így csekély különbség van az évtizedek óta az erdőben tevékenykedő és a pár napja fölvett munkavállalók javadalma között. Az alkalmazottak száma amúgy is jelentősen megcsappant a cég 1993-as átalakulása - részvénytársasággá válása - óta. A Mátrát azonban szeretik és gondozzák, így ma a tarolt területeken ott sorakoznak a magról sarjaztatott kis tölgyek, a tíz-tizenöt centiméter magas „János-napi hajtások", ezekből másfél-két évtized múlva takaros erdő nő a mai pusztaságban. Az állami erdőkben ma a fakészlet gyarapszik, ellentétben a magánerdészetekben dúló gyakorlattal. A Mátrában az előírások szerint évi száz hektárról is kitermelhetnék a fákat, a tényleges vágás azonban hetven-nyolcvan hektárra terjed ki. Volt úgy, hogy csak negyven hektáron fűrészelték el a törzseket. Ami a leglényegesebb: az állami erdőterület minden négyzetmétere erdő marad! - hívja fel a figyelmet Rosta Gyula. Az önkormányzati területeken viszont zsugorodik az erdő, mert egyéb bevételi források híján felparcellázzák a területeket. Nagy pusztítással tönkretették a sástói kőbánya vadregényes látványát: furcsa anyagi érdekekből lerobbantották a sziklát s elhordták a földet, csúf sebet ejtve a tájon.
Molnár Pál-Vasali Zoltán
Faéletrajz mikrocsipen
A városi ember örül a parkoknak, a szép fáknak, mert nincs olyan sok belőlük a betonrengetegben, de arra ritkábban, többnyire csak fák okozta balesetek alkalmából gondol, hogy mennyi ápolásra van szükségük e növényeknek, s hogy ezt bizony sokszor elhanyagolják. Ausztriában most elektronikus nyilvántartásba veszik a városi fákat. A fákra helyezett csipen rögzítik a növény adatait - korát, méretét, koronája kerületét -, s ezenkívül azt, hogy mikor milyen munkálatokat végeztek rajta, vagy mikor voltak közvetlen közelében például útépítések, csatornázási munkák. A csavarnak megfelelő méretű csiphez csatlakoztatható a kertészek kézi leolvasókészüléke, amely egyrészt azonosítja a fát, másrészt a kertész azt is leolvashatja róla, mit kell éppen tennie az adott növénnyel. Az elvégzett munkát azután igazolja a leolvasóban s a csipen, majd a készülékről átviszik az adatokat a központi elektronikus nyilvántartásba. Mindez azonban nem csupán, sőt talán nem is elsősorban a fák érdekében történik. Sok olyan baleset adódik ugyanis, amikor egy-egy kidőlő fa embereknek okoz komoly sérüléseket, szerencsésebb esetben anyagi kárt, s ilyenkor a település tartozik kártérítést fizetni. Az új rendszer bevezetése előtt nehéz volt biztosítani, hogy minden egyes fa megfelelő gondozásban részesüljön. Általában észrevétlenül keletkeztek a károk, amelyek évek múltán vezettek a bajhoz. Hosszú idő elteltével eddig csak néha tudták összefüggésbe hozni az eredeti okot a balesettel. Kremsben például márciusban egy kidőlt fa megbénított egy 15 éves lányt. A növény egészségesnek látszott, de belül már évek óta beteg volt, mert egy útépítésnél megrövidítették gyökereit, s részben betemették a törzsét: így nem tudott ellenállni a viharnak. MTI, Horváth Júlia