Harmadszor érkezett haza holta után Kálnokra, szüloföldjére dr. Bedő Albert (1839-1918), a magyar erdőtörvény megalkotója. Először, amikor a szülőföld temetőjébe kívánkozott édesanyja sírjának közelébe, 2001-ben, amikor a kálnoki elemi iskola felvette nevét, példaképül állították őt az eljövendő nemzedék elé, s most, november 11-én, amikor az új köntösbe öltöztetett, szép iskolaépület homlokfalán elhelyezték bronzból készült emléktábláját.
Ki volt Bedo Albert?
Sepsikőröspatakon született, ahol édesapja, Bedő Lajos unitárius lelkész volt, jeles negyvennyolcas harcos. Nagyapja, Bedő Salamon kálnoki székely földbirtokos, édesanyja gidófalvi Jancsó Anna volt. A betűvetést, a szorzótáblát Kálnokon kezdte, innen ment a Székelykeresztúri Unitárius Főgimnáziumba, majd a híres Kolozsvári Farkas utcai Főgimnáziumban érettségizett 1858-ban. A kolozsvári egyetemen hallgatott jogot és teológiát, de lemondott a lelkészi pályáról, és 1860-ban átiratkozott a Selmecbányai Magyar Királyi Erdészeti Akadémiára. 1866-ban megkapta az erdőmérnöki diplomát. Két társával közösen elkészítették a magyar erdőtörvényt, mely 1880-ban lépett hatályba. 1885-tol a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára lett. Magyar erdészeti szakiskolák létesítésén dolgozott, tankönyvet szerkesztett. Magyarország erdőségei címmel írta meg székfoglaló beszédét. Ekkor választotta levelező tagjai sorába a Magyar Tudományos Akadémia. 1896-ban, 57 éves korában vonult nyugalomba, és két ciklus alatt a Magyar Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője volt. Mellszobra a Soproni Erdészeti Egyetem halljában áll, Stróbl Alajos alkotása. 1962-ben felvette nevét az ásotthalmi (Csongrád megye) erdészeti szakiskola, a róla elnevezett Bedő-díj az elmúlt fél évszázad alatt az erdésztársadalom által legnagyobbra értékelt erdészeti kitüntetés.
Portrédombormű és mellszobor
E. Lakatos Aranka, Magyarországon ismert debreceni szobrászművész készítette a Bedő Albert-emléktáblát. Munkáját Prókai Gábor a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályvezetője méltatta Kálnokon.
A vendégeket Ioachim Silviu polgármester köszöntötte. Sepsikőröspatak-Kálnok és Mezőtúr immár sok éves kapcsolatáról, a számukra jelentős barátságról dr. Draskovits Dénes, Mezőtúr polgármestere szólt. Bedő munkásságát értékelte dr. Csóka Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztály vezetője és Pápai Gábor, a Magyar Országos Erdészeti Egyesület képviselője, az Erdészeti Lapok főszerkesztője. Tudománytörténeti esemény volt a kis falu életében, az erdészeti szakma ennyi jeles képviselőjének látogatása.
Az emlékünnepségre meghívták a kálnokiak régi ismerősét, Andrésiné dr. Ambrus Ildikót, az ásotthalmi Erdészeti Szakiskola igazgatóját, aki ez alkalommal a Bedő-emlékeket ápoló alapítvány, az iskola közössége, a kecskeméti erdészeti igazgatóság és a Csongrád megyei önkormányzat nevében felajánlotta, hogy Kálnok számára elkészíttetik Bedő Albert Stróbl-féle mellszobrának hű másolatát, és megemlítette, hogy Kálnokon Bedő-emlékszoba létesítését is tervezik.
A Bedő családról, Bedő Albertról, a székelyről, az emberről és a késői politikusról e sorok írója szedett csokorba néhány érdekes adatot, aki Bedő édesanyja révén rokonként is kötődik e családhoz. Hosszan idézett Bedő 1902-ben Tusnádfürdőn elmondott székely kogresszusi beszédéből, amelynek több passzusa ma is időszerű Székelyföld autonómiájának egyre jobban sürgető politikai küzdelmében. Bedő Albert volt az 1899-ben Marosvásárhelyen megalapított Székely Egyesület elnöke. Végezetül dr. Krizsán Józsefné, a Kaán Károly Alapítvány elnöke dr. Bedő Albert ajándékozási oklevelet adott át az emlékünnepség előadóinak és szervezőinek.
Emlékezés és koszorúzás
A kálnoki iskola elemistái irodalmi-zenés műsorral tisztelegtek a névadó emléke előtt. A jelenlevők megtekintették az iskola Bedő-kiállítását. Emlékfát is ültettek a névadó tiszteletére. Ez alkalommal mondott beszédet Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Erdészet vezetője, az EMT erdészeti szakosztályának elnöke. Miután elhelyezték az emlékezés koszorúit, áldást mondott t. Orbán Fitóri Dezső kálnoki unitárius és t. Gödri Miklós református lelkipásztor. Az emlékművet t. Fekete József sepsikőröspataki római katolikus plébános szentelte meg.
A szép és emlékezetes ünnepség állófogadása előtt a vendégek és a helybeliek megkoszorúzták Bedő Albert és édesanyja síremlékét a helybeli unitárius temetőben, ahol Papp Lajos Átváltozásaink című versét Pápai Gábor mondta el.
Kisgyörgy Zoltán