Országjárással népszerűsíti a környezetvédelem ügyét Sólyom László. Az államfő múlt héten a Körös-Maros Nemzeti Parkban világossá tette politikai önmeghatározását. Magyarországnak zöld elnöke van.
"A környezetvédelem nem széplelkek szórakozása. Ne mosolyogjuk meg azokat, akiknek fontos a barna kánya vagy a réti sas megmentése, mivel a természeti értékek megőrzése révén egy-egy nemzeti park az egész térség gazdaságának motorjává válhat" - mondta Sólyom László a Körös-Maros Nemzeti Parkban tett múlt heti látogatása során. A köztársasági elnök a rendelkezésére álló publicitást kihasználva elhatározta, hogy beemeli a környezetvédelmet a legfontosabb közügyek közé. A nemzeti parkok köré szervezett országjárás végigkíséri Sólyom egész hivatali idejét; a tervek szerint az elnök évente három parkot keres fel, így a programsorozat egészen 2010-ig eltarthat.
TÚZOK, RÉTI SAS, SÓLYOM
Az országjáró turné végigszáguldott a Viharsarkon. Sólyom két rövid nap alatt több tucat környezetvédő szakemberrel, civillel, polgármesterrel, biogazdával, lelkésszel és tanárral beszélgetett, vándorbottal a kezében kirándult a dévaványai pusztán, túzokot etetett, réti sasokat engedett szabadon, és végigkóstolt egy teljes egészében szürke marhából készült ebédet Rózsa Sándor törzshelyén, a kondorosi csárdában.
Az államfő ezzel a látogatással szabadulni akart a komor, sótlan jogászprofesszor imázsától. Január 30-31-én a jelen lévő újságírók egy olyan felszabadult, közvetlen és vidám államfővel találkoztak, amilyennek a bicikliző, piacra járó skandináv politikusokat képzeljük. A szokásos feszélyező államhatalmi díszletek - konvoj, testőrök, fekete kocsik, elnök nyomában loholó slepp - közepette Sólyom jókedvű, érdeklődő civilként viselkedett.
A látogatás azonban nem csak arról szólt, hogy az államfő mosolygósabb lett, és, horribile dictu, leguggolt a nemzeti park látogatóközpontjában, hogy megnézze a térképes padlót - bár a ritka pillanat a jelen lévő fotósokból nagy izgalmat váltott ki. Az elnök mondanivalója fajsúlyosabb újdonságokat is tartalmazott. Sólyom egy sor olyan gondolatot fogalmazott meg, amit Magyarországon egyelőre az alternatív társadalmi elméletek körébe szokás sorolni, s mint ilyeneket, egy kézlegyintéssel elintézni. "A természet és a jövő érdekei ütköznek a múltat képviselő vagy csak a jelen pillanatig látó technológiákkal, avagy azzal a gazdasági szemlélettel, amely az azonnali, közvetlen hasznot nézi" - mondta példának okáért. A természet védelmével szemben "semmilyen gazdasági érdek, privatizáció és hasonlók nem élvezhetnek eleve prioritást", különben "egyszerre fogy el észrevétlenül a tiszta víz, a levegő és a szabadság" - tette hozzá.
A köztársasági elnök hivatalánál fogva ennél nem fogalmazhatott keményebben, de leszögezhetjük: Sólyom a környezetet felélő, a hagyományokat leromboló, közösségeket felbomlasztó neoliberalizmusnak üzent hadat. Miközben gazdasági okokra hivatkozva sorra szüntetik meg a kis iskolákat, postákat és vasúti szárnyvonalakat, az elnök kinyilvánította, hogy szükség van kistelepülési iskolára és utakra, fel kell tárni a mindenütt meglévő értékeket, és rájuk kell a fejlődést alapozni. A vasút megkurtítása helyett Sólyom a határ által kettévágott vonalak visszaépítését is fontosnak tartja, hogy helyreálljon a térség normális gazdasági vérkeringése.
DARÁZSFÉSZEKBE NYÚLT
Miközben a nemzeti parkokat megvonás és leépítés sújtja, az államfő alapvető nemzeti intézménynek tartja őket. "Jó lenne, ha az emberek - köztük a politikusok is - megértenék, hogy szinte elképzelhetetlen mértékű közvagyonról van szó, amely ha fennmarad, pénzben kifejezve is egyre értékesebbé válik" - mondta.
Az elnök által meglátogatott Körös-Maros Nemzeti Park 2006-ban nyolc százalékkal kevesebb költségvetési támogatást kapott, mint az előző évben, a park 64 dolgozója közül az év során végrehajtott kétlépcsős leépítésben 15-öt bocsátottak el. Az idei évben nyilvánvalóan újabb megszorítások várhatók, pedig a park mindent megtesz az életben maradásért: saját bevételeit 2003 óta 61 millióról 87 millió forintra növelte. A leépítéseket firtató kérdésre Sólyom annyit mondott: "Az elnök nem tehet mást, csak sajnálkozhat."
Az államfő egyébként évtizedes harcot folytat a nemzeti parkok földvagyonának megvédéséért. Az Alkotmánybíróság elnökeként az ő nevéhez fűződik az az 1994-es határozat, mely megállapította, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. Annak idején ez a határozat akadályozta meg, hogy a nemzeti parki földeket kárpótlás címén privatizálják és széthordják. Elnökként Sólyom ugyanerre a határozatra hivatkozott, mikor szembeszállt a radarépítési tervekkel a Zengőn, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet kellős közepén.
Mostani látogatása során ismét elővette a nemzeti parki földek problémáját, és ezzel darázsfészekbe nyúlt, mivel a földek ügye régóta a magyar természetvédelem legkényesebb kérdése. Az 1994-es alkotmánybírósági határozat után egy 1995-ös törvény értelmében a korábban privatizált földeket 2006-ig vissza kellett volna vásárolni. A megindult visszavásárlások komoly érdekeket sértettek - eszünkbe juthat Torgyán József és Pepó Pál kisgazda miniszterek rágalomhadjárata és koncepciós pere a Hortobágy akkori igazgatója, Aradi Csaba ellen.
ZÖLD ELNÖK
Az állam 1997 és 2004 között komoly összegeket fordított erre a célra, 2000 és 2004 között összesen 3,5 milliárd forintot. A 2005-ös költségvetésből már hiányzott ez a tétel, akárcsak a tavalyi és az idei büdzséből. Kisebb összegeket néha még felszabadítanak erre a célra, idén például a környezetvédelmi kártalanításra félretett százmillió forintot osztották szét a parkok között, de a program lényegében leállt. Jellemző adat, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park 2006-ban alig 50 hektárt tudott költségvetési támogatásból megvásárolni, európai uniós forrásokból viszont 988 hektárt.
Az elnök egyértelműen állást foglalt abban is, hogy a nemzeti parkok területén lévő állami földeket át kell adni a parkoknak. A Körös-Maros Nemzeti Park területének körülbelül 20 százaléka jelenleg az ÁPV Zrt. kezelésében van, de Sólyom nagyon reméli, hogy a vagyonelosztáskor ez végre átkerül a parkhoz. A legértékesebb ilyen vagyontestet az állami erdőgazdaságok alkotják, melyeket a tavalyi kormányalakításkor hiába próbált megszerezni a környezetvédelmi tárca. Az elnök közbelépése sokat segíthet a környezetvédelemnek, annál is inkább, mert a természetvédők többsége úgy véli: hiába a jogi védelem, hosszú távon csak azokat a területeket lehet megmenteni, amelyek a parkok kezelésében állnak.
Fontos változást jelent, hogy az elnök az általa legfontosabbnak tartott szakpolitikai kérdésekben határozott álláspontot képvisel. Göncz Árpád nagypapás semmitmondása és Mádl Ferenc gyakran arisztokratikusnak látszó hallgatása után Sólyom nem átall megszólalni olyan konkrét ügyekben, mint az egyszerű árvízvédelmi programmá silányított Vásárhelyi-terv vagy az erdeiiskola-program leállítása. Valószínűleg sokszor kell még elmondania, amit értékőrzésről, fenntartható fejlődésről, civil Magyarországról gondol, hiszen a jelenlegi belpolitikai viszonyok között alig van fogadókészség egy zöld elnök gondolataira.
Zsuppán András, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
"Én nem úgy fogok országot járni, mint Losonczi elvtárs annak idején, hogy minden megyeszékhelyre elment, és beült a megyeházára vagy a megyei tanácsba meghallgatni az eredményeket. Szeretnék végigmenni az összes nemzeti parkon, mivel ez egy politikailag semleges terep. Jöjjön oda mindenki, politikusok, civil szervezetek, polgármesterek, és nézzük meg együtt, hogy mi annak a tájnak a jövőképe, milyet szeretnénk, hol szeretnénk élni."