ILLEGÁLIS ERDŐIRTÁSOK
Miközben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Ópusztaszer közelében, jobbára erdészek körében, kopjafát avatott tavaly novemberben abból az alkalomból, hogy a magyarországi erdők területe elérte a 2 millió hektárt, nem messze az ünnepségtől illegális fakitermelők 16 hektárt taroltak le. Az erdők elmúlt években elterjedt nagyüzemi kirablása súlyos ökológiai károkat okoz, s nincs, aki elvégezze az újraültetést.
A hatóságok tehetetlennek bizonyultak, a szabálysértési eljárással való fenyegetés nem riasztotta el a trükkös fatolvajokat.
Az erdők 40 százaléka - részint a kárpótlás nyomán - mára magánkézbe került. Az erdőirtók segítségére van, hogy az új tulajdonosok egy része nem nyugszik bele abba; hogy esetleg csak a gyerekeik látnak majd nagyobb summát a birtokból. Ezért könnyen kísértésbe esnek, ha „vállalkozók" segítségével ezt a tőkét - akár áron alul - gyorsan forintra válthatják. Az országosan alkalmazott módszer lényege az, hogy egy nincstelen nevében erdőt vásárolnak, a földhivatali bejegyzés után pedig a lehető leggyorsabban kivágják az összes fát. Azokat is, amelyekre az erdészeti igazgatóság nem adna engedélyt, mert az erdő nem vágásérett. A stróman neve alatt a faanyagot értékesítik, tehát az illegális kitermelésért az eladóként szereplő vagyontalan a felelős, s nem a mögötte álló „befektetők". Ellenőrzés esetén a terület tulajdonosa - ha rajtakapják - széttárja a kezét, és közli, saját fáit vágta ki (tehát lopás szóba sem jöhet), s a nevén különben sincs semmi más vagyon.
Egy, a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságon 2006 novemberében indult ügyben megtörtént az áttörés. A bevált módszernek megfelelően ebben az esetben is egy vagyontalan férfi nevére vásároltak háttérben megbújó személyek két fenyőerdő-területet, az egyiket Kiskunhalason a Keceli út mentén (22 hektár), a másikat Zsana mellett (24 hektár). A fákat itt húsz év múlva lehetett volna kitermelni, de az ingatlanok megszerzése után pár nap alatt alkalmi munkásokkal tarra vágatták mindkét erdőt. A faanyagot vagyontalan emberek nevére létrehozott egyéni vállalkozásokon keresztül értékesítették egy fa-kereskedő vállalkozásnak. Ez aztán az így már számlával legalizált faanyagot gond nélkül értékesíthette az állami tulajdonú Kefag Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nek, amely a fa jó részét egy osztrák papírgyárba exportálta. A „vállalkozók" az erdészek szerint egy hektár erdő kivágásával átlagosan közel másfél millió forintos haszonra tehetnek szert, s a Dél-Alföldön mintegy 340 hektárt taroltak már le.
A hatóságok szerint az ügyben a szálakat a háttérből mozgató Sztojka Ferenc, fia, ifjabb Sztojka Ferenc és a szintén a rokonsághoz tartozó Sztojka Róbert a Kiskunhalasi Városi Bíróság döntése nyomán előzetes letartóztatásba került. A fordulatot az hozta, hogy a halasi bűnüldözők ellen nem az erdőgazdálkodás szabályainak megsértése miatt, hanem - az akár nyolc év szabadságvesztéssel büntethető - környezetkárosítás gyanúja miatt indítottak eljárást. A rendőrök, az említetteken kívül még 12 főt hallgattak ki gyanúsítottként, összesen mintegy 60 hektár erdő elpusztítása kapcsán. Az eljárásban nem csupán azokat vizsgálják, akik irányították az eseményeket, hanem azokat is, akik a motorfűrészt kezelték.
Január végén aztán egy másik helyi „vállalkozót", Morvai Józsefet is előzetes letartóztatásba helyezték Halason. Az ő ügyében mintegy 75 hektárnyi erdőterület illegális kitermelése miatt nyomoznak a rendőrök, akik további tíz főt hallgattak ki gyanúsítottként. Nagy János rendőr százados, a nyomozás vezetője a HVG-nek elmondta, az előzetesről döntő bíróság igazoltnak látta az ökológus szakértői véleményekre alapozott nyomozás során a környezetkárosítás megtörténtét. Ezen felül okirat-hamisítás gyanúja is felmerült, illetve már négy büntetőfeljelentést tettek jelentős értékre elkövetett adócsalás gyanúja miatt a pénzügyőrségnél.
Sztojkáék és Morvaiék a szürkegazdasági élet ismert szereplői Kiskunhalason és környékén. Cégeiket többnyire úgynevezett bukóemberek nevére alapítják, s a helyiek szerint igazi földesurakként élnek. Mindkét família meglehetősen magabiztos volt - a korábbi erdőirtási szabálysértési eljárásokat látva, nem is alaptalanul -, amíg az őrizetbe vételekre sor nem került. Morvai például azt mondta az erdészeknek, hogy nincs olyan bíróság, amelyik elítéli majd őket. A kiskunhalasi rendőrök most 2005. szeptemberéig visszamenőleg az összes engedély nélküli fakitermelési ügyet átnézik. Az időpont azért lényeges, mert az akkor hatályba lépett Btk.-módosítás szigorított a környezetkárosítás elnevezésű bűncselekmény szabályain. A törvény innentől említi külön az élővilág károsítását, amelybe a bűnüldözők szerint az illegális erdőirtás is beletartozik.
Bács-Kiskunba vezetnek a szálak a Borsod megyei Edelényből is. Ott egy Pirtóról érkező vásárló - a földhivatali procedúra után - hatósági engedély nélkül ledöntötte az új szerzeményen található összes fát, s a gyanú szerint e szervezettnek tűnő elkövetői kör ügyködik Csongrádban és Tolnában is. Zalában pedig éppenséggel legalább két és fél éve okoz fejtörést a bűnüldözőknek a nagyüzemi erdőirtás, amit új elkövetési formaként emlegetett a HVG-nek nyilatkozva Pirger Csaba megyei ügyészségi szóvivő. Elmondta, megyéjükben négy nyomozás folyik ismeretlen tettes ellen, s a vádhatóság próbapert is indított egy csereszerződéssel szerzett erdőrészről szóló szerződés érvénytelenségének megállapítására.
Az egységes bűnüldözői gyakorlat azonban még várat magára. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ezért a Legfőbb Ügyészség állásfoglalását kérte. Az utóbbi megerősítette, hogy csak büntetőügyben lehet lefoglalni azt a dolgot, amelyre úgymond elkövetik a jogsértést (jelen esetben a levágott fát), szabálysértési eljárásban nem. Az ügyészek szerint azonban nem kell jogszabályt módosítani, környezetkárosítás címén ugyanis sikerrel lefolytathatóak az eljárások az erdőirtók ellen.