Margittal Miklós az EMVA céljairól, az uniós forrásokról és a „hét bő esztendőről"
Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás megnöveli az agrárium kockázatait, a fagykárokért a gazdákat különböző módokon igyekeznek kárpótolni, mondja Margittai Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke, aki szerint mindenre nagyon oda kell figyelni, mert az agráriumban dolgozók számára nagy horderejű változások várhatók az európai uniós támogatások átalakulása miatt.
A jövőben ugyanis a közvetlen támogatások mellett regionális és országos programok, valamint elsősorban az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMvA) szolgálja az ágazatot. Margittai úgy látja, egész uniós tagságunk tanulsága, hogy szervezetlenek a termelők, pedig együtt többet érhetnek el, mint külön-külön.
– Aszály van, korán jött a nyári szárazság. Talán most a májusi eső tényleg aranyat ér majd. Ám a májusi fagyban két éjszaka alatt elfogyott, elfagyott a remény. A gyümölcstermelők reménye.
- A barack, cseresznye, meggy, szilva, alma és körte, tán még a diótermés egy része is tönkremehetett. Az akár nyolcvan százalékban is fagykárosult termelők száma több százra tehető, a kár sok milliárd lehet... A szaktárcánál már vizsgálják, miként lehet segíteni a károsultakon, Gráf József agrárminiszter azonnal a tetthelyen volt. A gazdálkodók hiteleik átütemezésére, költségeik integrátori-banki finanszírozására is számíthatnak, de főként az önkéntes nemzeti agrár-kárenyhítési rendszertől várhatnak támogatást. Bizony, az egyre
szélsőségesebbre forduló időjárás megnöveli a termelés kockázatát. Már megvan az a garanciarendszer, amelynek alapján enyhíthetők az elemi károk hatásai, a parlament még ősszel elfogadta az erre vonatkozó törvényt. Mivel az
agrárkárenyhítés mezőgazdasági támogatásnak minősül, be kellett jelenteni az Európai Bizottsághoz is. Az állami feladatokat ezzel kapcsolatban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal együtt látjuk el. Az önkéntes „kárkasszába" az állam ugyanannyit rak be, mint a termelők kockázatközössége: 1000 forintot hektáronként szántónál, szőlő-gyümölcsnél pedig 3000-t. Sajnos még csupán kevesen csatlakoztak, a termelőknek ha a tizede lépett be. Ezért a szaktárca az uniótól is segítséget remél.
– Közel négy éve annak, hogy létrejött a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódaként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Milyen feladatokat látnak el, s befejezettnek tekinthető-e az intézményrendszer kialakítása?
- A szaktárcán belül kétezer fős leépítés történt, s bár mi magunk csekélyke létszámbővítésre gondoltunk korábban - úgy húszfős szakemberi gárda pluszra, minálunk is el kellett búcsúzni hetven embertől, így az európai uniós támogatások kifizetési, ellenőrzési ügynökségi teendőinek ellátására szakosodott szervezet jelenleg országosan 1129 fővel dolgozik, a hetven százalékuk eleve vidéken, a gazdálkodók közelében. Plusz technikai segítségnyújtásra 336 fővel számolhatunk. Ez 8 igazgatóságot, nyolc főosztályt, 19 kirendeltséget jelent. Meg kell, hogy mondjam: nemzetközi összehasonlításban is alacsony a létszámunk a többi uniós ügynökséghez képest, mind a kérelemszámot, mind pedig a nagyságrendet számítva. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy a 2004. május 1-jén csatlakozott tíz ország közül - Bulgáriával és Romániával, a két most, január 1-jén belépett állammal még nem számolva - minden negyedik forintot, már ha forintban mérjük a támogatásokat, mi fizetünk ki! Egyedül a majd negyvenmillió lelket számláló Lengyelország előz meg minket. Mindenre nagyon oda kell figyelni, mert az agráriumban dolgozók számára mindenütt nagy horderejű változások várhatók, már ami az európai uniós támogatások átalakulását illeti. A jövőben ugyanis a direkt, közvetlen támogatások mellett regionális és országos programok, valamint elsősorban az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szolgálja az ágazatot. A hatáskörünk a támogatási kérelmek befogadásától, elbírálásától, engedélyezésétől a folyósításig, nyilvántartásig terjedt. Ami az orientációs és garancia alapokat illeti - ennek rövidítése az EMOGA -, az uniós bel- és külpiaci támogatások kezelésével, direkt támogatásaival, s az intervenciós rendszer szervezésével, működtetésével és az úgynevezett kísérő intézkedésekkel, mint például az agrár-környezetgazdálkodással foglalkoztunk; az agrárszférának szánt - kifutó - SAPARD és AVOP programmal. A 2007-től induló változások nyomán az EMVÁ-ból és az EMGÁ-ból történnek a vidékfejlesztési, illetve a direkt és
piaci támogatások kifizetése. Az EMVA leválik az operatív programokról. A következő, reményeink szerint „hét bő esztendő" - a 2007-13-ig tartó évek idején 1300 milliárd forintnyi uniós forráshoz juthatunk hozzá -, az EMVA „tengelyeiben" olyan célok állnak, mint az élelmiszer-feldolgozási, erdészeti versenyképességünk javítása, a környezet, a natura, a vidék állapotának jobbítása, a vidéki települések életminősége, illetve a több lábon állás, a foglalkoztatottság diverzikfikálása érdekében hozandó tervek, így a falusi turizmus ösztönzése, illetve a helyi leader kezdeményezések támogatása.
– „Leaderközösség"... Gyakran látható a büszke felirat a települések helységnévtáblái, az uniós csillagos lobogó mellett.
- Büszkék is lehetnek rá! Mert ezeknél a támogatásoknál valóban alulról jövő, a kisebb-nagyobb - adott esetben akár kistérségi, régiós, úgy egyáltalán: a közigazgatási határokat is átlépő, azokhoz nem mereven ragaszkodó ötletek, kezdeményezések segítéséről van szó.
Helyben döntenek arról, hogy mit is szeretnének. Közösségi programokról - amelyeket az emberek akarnak! Adott esetben lehet ez nagy rendezvény, egy gyermek-néptánccsoport támogatása vagy eszközvásárlás, például közösségi informatikai felszerelések beszerzésének finanszírozása is. Ez idáig 65 leaderpályázatot fogadtunk el, de mivel ez úgynevezett gesztorsággal, vezetéssel működik, összességében 3700 tényleges, valóságos pályázatot jelent. És hál' istennek nagyon széles a választék.
– Az EMVÁ-nál ön - elnökként, agrárszakemberként - külön hangsúlyozni szokta: nem általában a vidékfejlesztés, hanem az agrárvidékfejlesztés a feladat. Ez mi mindent jelent?
- Ha valaki biomasszaüzemet akar komoly értékben, mondjuk, ötvenmilliárd forintos beruházásban létrehozni, annak az országos invesztíciós programokat javasolnánk, ugyanis az EMVA lebontott kereteibe ekkora beruházás nem fér bele. Annak viszont, aki - mondjuk - egy 200-300 millió forintból, megvalósítható kisebb üzemben gondolkodik Magyarországon, hozzánk érdemes fordulnia. Ezt is példaként szoktam felhozni. De ide tartozik a fiatal agrártermelők útnak indítása, a minőségi rendszerekhez csatlakozás, a szövetkezés támogatása is, a félig önellátó gazdaságok segítése. Szerintem az egész tagságunk tanulsága: szervezetlenek a termelők, pedig együtt többet érhetnek el, mint egyedül, külön. Egyetlen élemiszer-kereskedelmi lánc sem packázhat a francia gazdával, például polcpénzt követelve, mert nagyon „összezárnak" a termelők.
– Csend van, nem vihar előtti csend. Úgy tűnik, működik a magyar agrárdiplomácia, s a kifizetések is rendben zajlanak. Szóljunk a „zsebre menő" ügyekről tehát. Idestova két éve, hogy átvette a hivatal vezetését, s azóta mintha csökkent volna az elégedetlenség az MVH teljesítményét illetően. Hogy állnak a kifizetésekkel, megkapják-e időben a pénzüket a gazdák?
- Mintegy kétszázezerre tehető azon gazdálkodóknak, ügyfeleinknek a száma, akik területalapú, direkt kifizetésű - tehát jogszabály alapján járó -támogatáshoz is jutnak az Európai Unió által. 4300 ezer hektárnyi referenciaterület után kapnak forrásokat. A legnagyobb gazdálkodók - akik legalább 200 hektárnyi területen termelnek - az idén már elektronikus úton is kitölthetik nyomtatványaikat. Ez azt jelenti lényegében, hogy a ceruza, a toll helyett az egér, a számítógép egere-
húzza meg a vonalakat. Így formailag hibás dokumentum nem is születhet meg, mindez számottevően gyorsítja az eljárást. Mert a vitás, a túlkért igények lassítják a rendszert, s addig, amíg egyetlen gazda is hozzá nem jut az őt jogosan megillető forrásokhoz, persze, hogy nem számít, ha a többi kétszázezernél a kifizetés már rendben lezajlott. Persze addig mi sem lehetünk nyugodtak! A falugazdászi hálózat 550 fő - tud ebben segíteni... Egyébként meg
kell, hogy mondjam: hazánk az utolsó fillérig vagyis eurocentig - lehívja az uniós forrásokat, egyetlen fityinget sem hagyunk bent az EU közös kasszájában, ami minket illet, a korábbi SAPARD-pénzek mind a magyar gazdaságokat szolgálják már, ami pedig az AVOP-pénzeket illeti, abban is ütemezetten hozzájutnak a pénzekhez, a korábbi hibákat sikerült korrigálni. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásait is sikerült száz százalékban lehívni. Ezeknél megegyeztünk Brüsszellel, s átcsoportosításokkal sikerült úgy „megúszni", hogy le tudtuk végül hívni a kereteket, sikerült átcsoportosítani - mivel korábban nem vették figyelembe a magyar sajátosságokat - az agrár-környezetgazdálkodásba. De egyéb pénzeknél is mindent fel tudtunk használni, míg sok új ország az elmúlt időszakban számottevő pénzmagot elveszített. Tavaly úgy 210 milliárd forintot sikerült kifizetni a területalapú, SAPS és az úgy nevezett Top up, azaz állatalapú támogatásra - például az anyatehén- és anyajuh, hízott bika tartásra - ez nő
nagyságrendileg 2013-ig. Minden gazda jogos követelése, hogy időben hozzájusson az uniós támogatásokhoz.
– Az előbb nem véletlenül került szóba az agrár diplomáciát... Gráf József miniszterre egy ellenzéki uniós agrárszakember mondta: "kár, hogy nem a miénk "...
- Gondolom, ez a kukoricaintervencíó kapcsán történt! De azóta Budapestre költözött az ENSZ agrár szakosított szervezete, a FAO is... Nézze, a kiszámíthatóság a Közös Agrárpolitika (KAP) legfontosabb alapelvei közé tartozik. Nem lehet a 2003-ban kezdődött KAP-reform alapszabályain menet közben változtatgatni, ezzel veszélyeztetnénk a gazdák bizalmát az unió iránt. Ez volt az üzenete annak az áprilisi döntésnek végül is, amellyel az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága elvetette az Európai Bizottság által még decemberben előterjesztett nagy vihart kavart tervezetét, ez már az idei évtől megszüntetné a kukoricaintervenciót az unióban. Korábban mindenki azt mondta: esélyünk sincs... Megpróbáltunk nagyokat is, kicsiket is magunk mellé állítani a „sok lúd disznót győz" alapon. Érvelve azzal is, hogy az intervenciós rendszer megszüntetése az egész unió szempontjából hátrányos lépés lenne, hiszen az előrejelzések szerint néhány éven belül akár kukoricahiány is kialakulhat az unión belül. Sikerült a kompromisszum, hiszen egy azonnali intézkedés1 nem hogy nem lett volna szerencsésedé valóban az uniós elveket, többek közt a szolidaritásét is sértette volna!
Tény, hogy a teljes uniós készlet nagyobbik felét a magyar gabona tette ki, kukoricából a készlet 80-85 százaléka magyar volt. De hát hazánk a gabonaövezet közepe. A kivezetést kell okosán megterveznünk! Kukoricában is 400 ezer tonna után újabb 500 ezret kellett meghirdetnünk - közös belpiacon! Az ilyen tender sem mindennapos! Olasz-, Német-, és Spanyolország után még Franciaország is tőlünk szerzett be.
– A vidékfejlesztési támogatások zömét a most kifutó AVOP adja. Már jócskán bennevagyunk a megvalósulások időszakában. Az EMVÁ-nál mire kell majd vigyázni, sor kerülhet-e itt is „átcsoportosításra"?
– Megharcoltunk érte. Elértük, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességének, a műszaki, technológiai szintnek a fejlesztésére hiszen mi még- nem állunk ott, ahol a régi tagállamok - több forrást, az összes támogatás 47 százalékát kapjuk. A 25-ök közül a régebbi uniós tagállamokban a termelési potenciál 95-105(!) százalékát kihasználják, s így ezekben az országokban talán érthető, ha az ENSZ Világkereskedelmi Szervezete, a WTO tárgyalásainak szellemében fékeznék a mezőgazdasági termelés mennyiségi növekedését. Hazánkban azonban a valóban előállítható élelmiszernek legfeljebb 60 százalékát termeljük, ezért a fejlesztés mindenképpen indokolt egy jól előkészített fejlesztési terv pedig védhető az uniós fórumokon is! A magyar mezőgazdaságot tehát igenis fejlődési pályán kell tartani - jóllehet Brüsszel ezzel ellentétes irányba szeretné elmozdítani az uniós agrárpolitikát. Egyébként az új rendszerben, a következő években a pályázás is egyszerűsödik: nemcsak az elbírálás, de a jelentkezés, és határozathozatal is rugalmas lesz - mindannyiunk örömére. Nem kell majd külön jelzálogjog hozzá, ha gond adódik - adók módjára behajtható lesz a követelés. De a pályázónak is jó: minden „ablak" újra és újra kitárul, nem marad le semmiről. Ha igény lesz rá, akár kétszer is meghirdetjük ugyanazt. A kifizetések negyedévenként lesznek, egy évben kétszer pályázhat a gazda. A lényeg: legyen jó pályázata, rakja össze „fejben" időben, s hozzá hosszú távú, hétéves stratégiai és pénzügyi terve. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program első jogcímét közzétette már a szaktárca, amelyre be lehet nyújtani a pályázatokat. Az EMVA őrült nagy kihívás, mert egy hosszú, hét esztendőn át futó programot kell következetesen - a szó szoros értelmében az egész ágazattal kart karba öltve - megvalósítanunk.
Gündisch Mónika