"Hét perc alatt éri el a házakat a négyméteres víz" - riport a vízzel fenyegetett Pásztóról [origo/F

2010. 06. 02.- Újabb felhőszakadástól tartanak a helyiek Pásztón, ahol a város feletti víztározó megnövekedett vízszintje miatt kétezer embert kellett kitelepíteni. Ha a város fölötti víztározó gátja átszakad, többméteres víz öntheti el a házakat pár perc alatt. A polgármester ajtókra kifüggesztett üzenetben figyelmeztette a helyieket, akik fegyelmezetten viselték a kényelmetlenséget, de nem igazán tudják, hogy mire számíthatnak.
"Jobb félni, mint megijedni" - mondogatták a vízügyi szakemberek szerda délben a Nógrád megyei Pásztót fenyegető hasznosi víztározó gátján. A város fölötti hegyoldalban lévő tározó vízszintje előző nap 24 óra alatt 7 métert emelkedett a heves esőzés miatt. Szerdán ugyan centiről centire apadni kezdett, de még így is messze a biztonságos szint felett van. A kormány a tározó áradása miatt kedden veszélyhelyzetet hirdetett, és egy esetleges gátszakadásra készülve több mint kétezer embert telepítettek ki. A víztározó környékén a rendőrség az utakat lezárta, mivel a víz ezt a részt alámosta, emiatt az egyik út betonja már be is szakadt.
A városban a veszélyhelyzet szerdán sem múlt el - áll a polgármester és a jegyző körlevelében, amit a kitelepített emberek befogadására kijelölt közintézmények ajtajára függesztettek ki. A körlevél szerint Pásztón a helyzet az időjárás függvényében bármikor változhat, ezért a helyieknek továbbra is készen kell állniuk arra, hogy elhagyják otthonukat. A városvezetés szerdán arra kérte az embereket, hogy figyeljék a helyi televízió híradásait és a hangosbemondókat, és ha kell, "fegyelmezetten és haladéktalanul" hagyják el házukat.
"Kevés ember aludt"
A pásztóiak bizonytalanságban várják a fejleményeket, az [origo]-nak nyilatkozó helyiek nem tudták eldönteni, féljenek-e a gátszakadástól, vagy sem. "Az előző éjjel kevés ember aludt Pásztón, de most azt mondja a katasztrófavédelem, hogy a gátszakadás veszélye csak egyszázaléknyi" - magyarázta egy patika előtt várakozó idős asszony. Két sarokkal arrébb egy fiatalember viszont a kocsijából szinte kiabálva figyelmeztette édesanyját a veszélyre. "Beszéltem a polgármester sofőrjével, aki azt mondta, ha átszakad a gát, akkor 7 perc alatt éri el a házakat a négyméteres víz" - állította. A férfi úgy hallotta, hogy a víztározó berozsdásodott, törött zsilipje miatt nem lehet leereszteni a város fölötti túlduzzadt víztározót.
A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumban a folyosón felhalmozott matracok és párnák árulkodnak a keddi kitelepítésekről. Éjfél előtt nem sokkal érkeztek ide otthonaikból a kitelepített emberek. Délután háromkor már csak egy idős asszony volt a kollégiumban. "A vidéki ember teszi a dolgát, tudja, hogy a veszély fennáll, de menni kell az iskolába vagy dolgozni, így már reggel ötkor elment a többség a busszal" - magyarázta az iskolában a kitelepítéseket szervező egyik önkormányzati dolgozó. A gimnáziumban szerinte az egész alsó szintet megtöltötték a kitelepítettek, még a tornateremben is aludtak. Azt nem tudta megmondani, hogy szerda éjjel hányan lesznek majd az ideiglenes szálláson.
"Nagyon szívélyesen, kedvesen fogadtak minket, nem is számítottam erre" - mondta az [origo]-nak Pangó Mihályné, a kollégiumban maradt idős asszony. Dicsérte, hogy tiszta ágyneművel vetett ágyat kapott, pedig ülőhelyben is alig reménykedett.
A suvadással van a gond
A Pásztó fölötti hasznosi víztározót egy 243 méter hosszú, vastag földgát védi, amely az egyik információs tábla szerint 27,5 méter magas. A Mátra oldalába épített gátat láthatóan megtépázták már a korábbi esőzések, a gát alját homokzsákokból és egy köbméteres víztartályokból álló bordákkal támasztották meg.
Május 18-án két suvadás is kialakult a gáton - mondta az [origo]-nak a helyszínen Sisák Imre, Pásztó polgármestere. A suvadás azt jelenti, hogy a gát agyagból készült alapját fedő földréteg megcsúszott, a szakértők szerint maga a gáttest ugyan nem sérült, de ezért meg kellett támasztani - tette hozzá. A sérült gát állékonyságát a polgármester szerint az elmúlt hetekben egy szakértői csapat mérte fel, akik megállapították, hogy 10 méter alá kell csökkenteni a biztonságos üzemi vízszintet. A május eleji esőzések után ezt hétfő estére sikerült elérni, kedden azonban ismét 16 méter fölött tetőzött a tározó vízszintje, ez okozza a mostani veszélyt.
Egy a víztározót jól ismerő szakértő névtelenséget kérve azt mondta, hogy szerinte nem is a gát esetleges átszakadása jelent veszélyt a városra, mert erre kevés az esély, a fő probléma inkább az lenne, ha egy újabb jelentős felhőszakadás jönne, mert akkor a víz egyszerűen átbukna a töltés fölött. Mivel a gát nem betonból épült, a víz kimoshatja a töltés alapját, és a városra zúdulna. A gáton szerdán dolgozó vízügyi szakemberek szerint ez a veszély jelenleg nem fenyeget közvetlenül, de a tározónál szerdán azért elkezdtek homokzsákokat felhalmozni. Eközben a vízgyűjtő terület felett szerda délután újra viharfelhők gyülekeztek, és időről időre eleredt az eső.
Emlékezetes, a 2005. évi mátrakeresztesi árvíz nagy hullámokat vetett a korabeli sajtóban is, elsősorban az erdészetet vádolva az állítólagos tarvágásokért. Akkor egy nap alatt 120 mm-nyi csapadék hullott a Csörgő és a Kövecses patakok vízgyűjtő területére. A magasabb fekvésű területeken akkor még hótakaró is borította az erdőket, és az olvadó hólé által telített talaj nem tudta befogadni a hirtelen lezúduló esőt. Ez vezetett a tragikus végkimenetelű árvízhez.
Napjainkban is ebben a körzetben okoz gondot a nagy mennyiségű csapadék. Az alsóbb szakaszon, a Hasznosi Víztározó töltése nehezen bírja a szokásosnál jóval magasabb víz nyomását.
A helybeliek elmondása szerint ilyen magas emberemlékezet óta nem volt a Zagyva vízszintje sem.
A tartós esőzések következtében most is száz százalékosan telített a talaj nedvességgel, emiatt a felszínen lefolyik a talajra hulló csapadék – tájékoztatta a ForestPress-t Szabó Lajos, az Egererdő Zrt Bátonyterenyei Erdészetének vezetője.
A hatalmas víztömeg alámossa a patakok medrét, a parton álló fák emiatt a vízbe dőlnek – magyarázta a szakember.
Az áradás nem csak az erdőt, a fákat károsítja, hanem a műtárgyakban is jelentős károkat okoz. Megcsúsznak a rézsűk, suvadások keletkeznek.
Szerencsére eddig széldöntés nem volt, ami tovább növelte volna a károkat. A meredek hegyoldalakat behálózó utakban keletkezett károk nagyságrendje a százmilliót is elérheti.
Az erdőgazdálkodókkal szemben hangoztatott vádakra most is csak azt mondta az erdészeti igazgató, hogy szó sincs semmiféle tarvágásról, az erdőben folytatott fakitermelési munkálatok nincsenek összefüggésben a hegyoldalakról lefutó víztömeggel. A felázott talajra rövid idő alatt hullott óriási mennyiségű csapadékot nem lehet megállítani.