Szibériában egymillió hektárnyi erdőt, az Urálban pedig több százezer hektár mezőgazdasági területet vennének hosszú távra bérbe kínaiak, írja az orosz sajtó. Az orosz lapok kínai veszélyt emlegetnek, ám a szakértők szerint Peking nem dolgozott ki semmilyen tudatos expanziós tervet.
Az orosz és a kínai erdőgazdálkodási hivatal helyettes vezetői a napokban Moszkvában tárgyaltak arról, hogy a két ország közös vállalatot hoz létre Szibériában fakitermelésre és feldolgozásra. A mintegy egymilliárd dollárosra tervezett beruházáshoz Kína biztosítaná a tőkét, az orosz fél pedig 25 évre egymillió hektárnyi erdőt biztosítana, a jelenlegi elképzelések szerint Szibéria nyugati részén, a Tyumenyi körzetben.
A közös vállalat kísérleti jellegű lenne, hasonló elképzelések megvalósításában szívesen részt vennének az Irkutszki körzet vezetői is - írta a Nyezaviszimaja Gazeta című lap. Oroszország legjelentősebb erdei Krasznojarsz, Irkutszk és Tyumeny térségében találhatók.
Ezer tehervagon naponta
A Komszomolszkaja Pravda szerint jelenleg napi átlagban ezer rönkfával megrakott tehervagon érkezik Oroszországból Kínába, ahol az ország méreteihez képest kritikusan kevés, 95 millió hektár erdő maradt a rendkívül intenzív fakitermelés miatt. Ezzel egy időben több százezer parlagon lévő mezőgazdasági területet ajánlott a jekatyerinburgi kínai főkonzul figyelmébe a Szverdlovszki körzet helyi kormányának mezőgazdasági minisztere. A helyi orosz vezetés elképzelései szerint ezekből a területekből 49 évre vehetnének bérbe földet kínai bevándorlók.
Orosz részről a javaslatot azzal magyarázták, hogy Kínából nagy számban érkeznek kínai vendégmunkások az Urál térségébe, ahol főként kereskedelemmel foglalkoznak, illetve építkezéseken dolgoznak. "Köztudott, hogy a kínaiak a zöldségtermesztésről és a sertéstenyésztésről híresek" - idézte a helyi orosz vezetőket a Nyezaviszimaja Gazeta, amely arra is emlékeztetett, hogy a migrációs folyamatokat vizsgáló Ázsiai-Csendes-óceáni Intézet adatai szerint jelenleg mintegy 270 társaság foglalkozik Kínában azzal, hogy munkaerőt közvetítsen Oroszországba.
Kínai veszély?
Az orosz lapok által emlegetett "kínai veszély" megalapozottságát cáfolta Szergej Luzjanyin professzor, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Intézetének ismert sinológusa a BBC orosz nyelvű adásának adott nyilatkozatában. A professzor szerint egyrészt Peking nem dolgozott ki semmilyen tudatos expanziós tervet, amelyben szerepelne a szibériai erdők megszerzése, másrészt a külföldi munkaerő sem Kínából, hanem a közép-ázsiai térségből áramlik elsősorban Oroszországba. Mint mondta, jelenleg mintegy 250 ezer kínai dolgozik Oroszországban, velük szemben a Közép-Ázsiából érkezett munkavállalók száma mintegy egymillió.
Szergej Luzjanyin ugyanakkor nyomatékosan azt tanácsolta a helyi orosz hatóságoknak, hogy különös figyelemmel legyenek a kínaiakkal tervezett közös vállalkozások környezetvédelmi vonatkozásaira.