2025. szeptember 25. - Az ELTE meteorológusai figyelmeztetnek: ha nem csökkentjük drasztikusan az üvegházhatású gázok kibocsátását, a század végére Magyarország tájképe gyökeresen átalakulhat.
A terület több mint 40 százalékát sztyepp boríthatja, miközben a bükkösök teljesen eltűnhetnek.
Ha nem sikerül visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a század végére gyökeresen átalakulhat Magyarország növényzete: a terület több mint 40 százalékát a sztyepp, vagyis füves puszta boríthatja, miközben a hűvösebb, nedvesebb klímát kedvelő bükkösök teljesen eltűnhetnek – figyelmeztetnek az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói a Másfélfok.hu oldalon megjelent tanulmányban.
Kis Anna, az ELTE tudományos munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy 2025-ben március kivételével minden hónap szárazabb volt az átlagnál. A Duna–Tisza közén, a Balatontól keletre és Békésben is súlyos aszály pusztít, amely a növényzetet is megviseli. Az évek óta egyre gyakrabban tapasztalható csapadékhiány hosszú távon az ökoszisztéma átalakulásához vezethet.
Az ELTE három szakembere – Kiss Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – modellezéssel vizsgálta, hogyan alakulhat Magyarország növényzete a jövőben. A számítások alapját az úgynevezett erdészeti szárazsági mutató adta, amely a májustól augusztusig tartó időszak átlaghőmérséklete és csapadékmennyisége alapján jelzi, milyen erdő- és növénytársulások élhetnek meg egy adott területen.
Három forgatókönyvet állítottak fel. Az optimista változat szerint, ha azonnali és radikális kibocsátáscsökkentés indul, a következő évtizedekben nem történne jelentős változás, és a 2081–2100-as időszak hasonlóan alakulna, mint napjainkban. A köztes forgatókönyv a 2040–2050-es években megkezdett intézkedésekkel számol: ekkor az Alföld szinte teljes területén a szárazabb éghajlatot kedvelő erdősztyepp terjedne el, miközben a bükkösök és gyertyános tölgyesek visszaszorulnának.
A pesszimista forgatókönyv szerint, ha semmilyen kibocsátáscsökkentés nem történik, a század végére a bükkösök teljesen eltűnhetnek az országból, és helyüket a sztyepp venné át, amely az elmúlt húsz évben egyáltalán nem volt jelen Magyarországon.
A kutatók szerint különösen a bükkösök vannak veszélyben, amelyek jelenleg az ország északi és nyugati területein találhatók. Ezek a fafajok hűvös, nedves környezetet igényelnek, így a melegedő klímában kiszorulhatnak, helyettük pedig szárazságtűrő, füves pusztai növényzet terjedhet el.
A szakemberek hangsúlyozzák: a legrosszabb forgatókönyv elkerüléséhez gyors és hatékony kibocsátáscsökkentésre van szükség. Ha viszont nem történik érdemi változás, Magyarország tájképe a század végére radikálisan megváltozhat, és eltűnhetnek a ma még jellemző, erdős élőhelyek – írja az InfoStart. Oláh Zsanett