2025. szeptember 6. - A Győri Közlöny 1870. szeptember 4. száma hosszasan elemzi a puskaadó bevezetésének lehetőségeit városunkban.
A cikkíró szerint mióta a fegyvertartást újból legalizálták Magyarországon, alig lehet valamire való embert találni, akinek puskája vagy pisztolya ne volna. Ez a lehetőség azonban megsokszorozta a véletlen balesetek előfordulását, és a vadorzás is vészesen elterjedt az utóbbi időben.
Az adó célja a tárcaíró szerint nem a fegyvertartás szabadságának korlátozása, hanem az, hogy ne lógjon feleslegesen egyetlen otthon falán sem egy puska, csak úgy státuszszimbólumból, és a fiókok mélyén se lapuljanak pisztolyok feleslegesen. Ha a dohányzást meg lehet adóztatni, miért ne lehetne a puskatartást is ilyen módon megterhelni? Ugyanakkor az erdészeket és vadászokat is fel kellene menteni a puskaadó alól, hiszen csak a munkájukat végzik.
A fegyvermániások biztosan meg fogják fizetni a néhány forintos adót, nem fog gondot okozni nekik ez a kiadás. A „dögvadászok”, azaz a vadorzók azonban inkább elrejtik a fegyverüket, vagy túladnak rajta, minthogy fizetnének. A vadászat ugyanis ugyanolyan szenvedély, mint a kártya, ivás, vagy a szerelem. Akit elkap, nem tud felhagyni vele. A cikkíró szerint az orvvadászokat igazságos vadászati törvényekkel kellene kézre keríteni.
Ha minden község szabadon rendelkezne vadászati joggal, az ilyen szenvedélyeket is egészséges mederbe lehetne terelni. A puskaadó behozatala ezért hosszú távon minden bizonnyal csökkenteni fogja az orvvadászok és „koczavadászok” számát. Ráadásul viszonylag tisztes jövedelemhez juttatja az állami költségvetést.
Amennyiben ezt az adóformát bevezetik, az újságíró szerint a vadászengedélyért minden erre képesített honpolgárnak 5 Ft-ot kellene fizetnie. Kivéve persze azokat, akik szakmájukból eredően tartanak fegyvert.
Míg a vadászengedéllyel nem rendelkező, de fegyvert birtokló egyénektől minden puska után évenként 2 Ft-ot, minden pisztoly után pedig 1 Ft-ot kellene beszedni. Ha a puskaadó a községeket illetné, azt fölhasználhatják a vadászat és erdőgazdaság fejlesztésére, míg a magánbirtokon történő vadászat után befizetett adó a birtok tulajdonosát illetné.
A cikkíró ezért indítványozza, hogy szavaztassák meg a vadászati- és puskaadót. Aztán az állam hajtsa be azt szigorúan, majd állítson belőle megyénként, vagy vidékenként mező- és erdőgazdasági kísérleti állomásokat. Ha a városatyák így tesznek, akkor kevesen fogják ellenezni ezt az új adónemet. A bevétel ugyanis egyik zsebből ugyan ki-, a másikba azonban – megszaporodva – visszakerül.
Hegedűs Péter