2025. szeptember 22. - Kanadában vagy éppen Ausztráliában ezrek tombolnak, amikor egy versenyző öt másodperc alatt darabol szét egy 45 centis fatörzset tuningolt láncfűrésszel.
Egyre népszerűbb itthon is az extrém favágás, melynek legjobb magyar képviselője Strúbel Bence. A 22 éves, háromszoros magyar bajnok nemcsak győzelmeket, de egy különleges életformát is magáénak mondhat. A parádi erdők mellett berendezett edzőbázisán jártunk, ahol a hajnali szarvasbőgést napközben a motorfűrész hangja váltja fel, és ahol a fejsze a gyerekkori játékszerből profi sporteszközzé vált.
Az extrém favágó verseny a tengerentúlon hatalmas népszerűségnek örvend, és bár több mint fél évszázados múltra tekint vissza, Magyarországon még mindig kevesen ismerik, pedig rendkívül látványos.
A favágók hat számban mérik össze erejüket és ügyességüket. Van motorfűrészes korongvágás, kézifűrészes erőpróba, fekvő és álló rönkátvágás, valamint egy különleges mutatvány, amelynek során a versenyzők egy álló farönkbe két „zsebet” vágnak, majd belehelyeznek egy-egy pallót. Ezeken akár két méter magasban egyensúlyozva vágnak át egy farönköt. A közönségkedvenc versenyszámot tuningolt láncfűrésszel hajtják végre, ahol 60–70 lóerős, külön erre a célra épített láncfűrésszel kell milliméteres pontossággal másodpercek alatt három korongot kivágni egy vastag farönkből.
Labda helyett fejszével játszott
A hazai mezőny legjobbja Strúbel Bence, akit a parádi „edzőközpontjában” látogattunk meg. Az erdőszéli tanya kiváló helyszín a felkészülésre, ahol malacok, bárányok és macskák mellett ideális körülmények állnak rendelkezésre a munkához. Az sem egy mellékes szempont, hogy a közvetlen közelben nincsenek szomszédok, így a motorfűrész hangja keveseket zavar.
„Ha beindítom a tuningolt gépet, annak a hangja 3-4 kilométerre is elhallatszik, ilyenkor kapom a telefonokat, hogy csendesebben kellene, de ez nem az a tevékenység, amit csendesen lehet űzni” – kezdte Strúbel Bence.
A 22 éves fiatalember nyert már ifi-világbajnokságot, a felnőttmezőnyben pedig háromszoros magyar bajnok.
A gyerekek többsége autóval vagy labdával foglalja el magát nyolcévesen, Bencének azonban már akkor a fejsze volt a kedvenc „játékszere”.
„Édesapámtól lestem el a technikákat, aki 14 évvel ezelőtt kezdett el az extrém favágással komolyabban foglalkozni. 8-9 évesen már csapkodtam a fejszével, utánoztam a mozdulatait. Nagyon megtetszett, és egyre komolyabban vettem, később előfordult, hogy az iskolából nem hazamentem, hanem ide a tanyára, és órákig gyakoroltam.”
A sikerek sem maradtak el, miután Bence rendszeres résztvevője lett a hazai, illetve a külföldi versenyeknek, szinte azonnal jöttek az eredmények. A legbüszkébb az ifjúsági Európa-bajnoki címére, de több nemzetközi versenyről is éremmel tért haza. Napjaink legjobb hazai extrém favágójának célja, hogy beérje a hétszeres országos bajnok Juhász Istvánt, aki ma már élő legendának számít, és ő hozta Magyarországra a „sportágat”.
„Azt sajnálom, hogy egyéniben nem sikerült kvalifikálnom az októberi milánói világbajnokságra, csapatban azonban ott leszünk. Új-Zéland, Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália a legerősebb, ha a 8. hely környékén tudunk végezni, azt már sikernek tartanám.”
A legjobb hazai extrém favágó rögtönzött bemutatót is tartott nekünk, megmutatta, hogyan hasít szét pillanatok alatt álló, valamint fekvő farönköt, fűrészel el 45 centiméter átmérőjű törzset, valamint miként bánik a tuningolt láncfűrésszel.
Az edzéseken és a versenyeken is úgynevezett láncos zoknit használunk, hogy ha véletlenül kifordul a fejsze, legyen, ami megvédi a lábunkat. Volt már olyan baleset sajnos, amikor az egyik versenyzőtársam levágta a lábujját
– érzékeltette a favágó, hogy mennyire veszélyes tevékenység is az, amit űznek.
„Az élő fa kivágását imitáljuk, amikor az álló rönköt két oldalról kell átfejszéznünk minél gyorsabban. A fekvő törzsnél annyiban nehezebb a feladat, hogy felállunk a tönkre, és szó szerint magunk alatt vágjuk a fát.”
Strúbel Bence mindkét versenyszámot szinte pillanatok alatt teljesíti. A legjobb a fekvő rönk széthasításában, ezt már sikerült nem hivatalos versenyen 18 másodperc alatt megoldania, amivel hat másodpercre megközelítette a világcsúcsot. A küzdő felek nyárfát vagy fenyőfát hasogatnak egy erre a célra gyártott, mintegy 220 ezer forintba kerülő fejszével.
„A versenyfejszénkre nagyon kell vigyáznunk, az edzéseken nem azzal dolgozunk, hiszen egy rossz mozdulat, és kicsorbul az éle, de akár egy 200 forintos nagyságú darab is letörhet belőle, és a fejsze ezt követően használhatatlanná válik” – tudtuk meg a téma szakértőjétől.
A kézifűrészes kihívást mindenféle megerőltetés nélkül teljesíti, hogy aztán bemutassa, mit tud a tuningolt, 60 lóerős láncfűrész. Ehhez a mutatványhoz már fülvédőt is kapunk, mivel a motornak brutális hangja van.
Ennél a számnál nem elég a láncos zokni, speciális védőnadrágot használunk. Itt 4,7 másodperc a világcsúcs, én egyelőre 9 másodpercet tudok. Sajnos szinte teljesen ki vagyunk szolgáltatva a technikának, hiszen ha a láncfűrész nem indul be – márpedig ez időnként előfordul –, a feladat automatikusan teljesítetlennek számít.
Bence villámgyorsan kivágja a három korongot, és tény, hogy a benzines „szörnynek” még fülvédőben is kegyetlen hangja van. Egy ilyen gép kétmillió forintba kerül, és maximum egy percig működtethető, mert felmelegszik, és le kell állítani.
Nem az erő a legfontosabb
A bajnoki címvédő elmondta, hogy szerencsés helyzetben van, hiszen a civil foglalkozása fakitermelő, így naponta vág fát, ami a lehető legjobb felkészülés számára a versenyekre.
A fizikumomat a mindennapi fakitermelés tartja karban, de nálunk nem az erő a döntő, hanem a technika. Vannak nálam jóval nagyobb, izmosabb versenyzők is, akik olykor mégis szenvednek a fűrésszel, mert rossz technikát használnak. Az életkor sem elsődleges szempont: a legjobbak általában harminc-negyven évesek, úgyhogy ezen a téren előnyben vagyok. Persze találunk fiatalabbakat is, Urbán Ádám például mindössze 17 éves, és hatalmas tehetség.
Strúbel Bence hosszú évekig, akár évtizedekig is szeretne a szenvedélyével foglalkozni, a nagy álma, hogy egyszer hazai világbajnokságon, magyar közönség előtt legyen sikeres.
„Ausztráliában komoly létesítmények épültek kizárólag erre a célra, és nem ritka, hogy több ezren szurkolnak a helyszínen egy-egy versenyen. A nemzetközi tornákat rendszerint sportcsarnokokban rendezik, profi körülmények között. Az ismerősök, hozzátartozók gyakran elkísérnek minket, és akárhol is versenyzünk, mindig a magyar szurkolók a leghangosabbak” – tudtuk meg a legjobb magyar favágótól. Privacsek András