2025. december 7. - Egy új adatbázis megmutatja!
Egy nemrég elkészült európai adatbázis segít megérteni, honnan veszik fel a vizet az erdők fái – magyar kutató is részt vett a munkában.
Mi történik a föld alatt, amikor egy fa „szomjas”? Vajon a felszín közeléből, vagy mélyebb talajrétegekből veszi fel a vizet? Ezekre a kérdésekre ad választ egy most megjelent, különleges adatbázis, amelyben 40 különböző európai erdőterületről gyűjtöttek talajból és fatörzsből kinyert vízmintákat. A kutatás célja, hogy jobban megértsük, hogyan működik az erdők vízfelhasználása, és milyen hatással lehet rá például a klímaváltozás.
A nemzetközi kutatásban két magyar szakember is részt vett, köztük Árvai Mátyás, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa. Az adatokat az Earth System Science Data tudományos folyóiratban publikálták.
Miért fontos ez a kutatás?
A fák vízfelvételének vizsgálata eddig főleg kis területekre korlátozódott. Most azonban az egész kontinensről gyűjtöttek adatokat – ez az első ilyen átfogó, összehangolt vizsgálat Európában. Az eredmények segíthetnek pontosabb előrejelzések készítésében, például arról, hogyan reagálnak az erdők az aszályokra vagy más időjárási szélsőségekre.
Hogyan gyűjtötték az adatokat?
A kutatók 2023 tavaszán és nyarán mintát vettek a talajból (0-tól 90 cm mélységig), valamint a fatörzsek belső szállító szöveteiből (xilém). Ezekből a mintákból vizet nyertek ki, majd megmérték benne a hidrogén és oxigén izotóparányait – ezek az értékek megmutatják, honnan származik a víz, és mennyit változott, mire a fa felszívta.
Érdekes eredmények: nem mindig a felszínről jön a víz
A vizsgálatok kimutatták, hogy a fatörzsekben lévő víz összetétele gyakran eltér a felszíni talaj vízétől. Ez azt jelenti, hogy a fák sokszor mélyebb rétegekből is szívnak vizet – különösen száraz időszakokban. Az is kiderült, hogy a lucfenyők másképp viselkednek, mint a bükkfák: előbbiek vízösszetétele erősebben eltért a felszíni talajétól, ami arra utal, hogy mélyebb rétegeket használnak.
Miért hasznos ez az adatbázis?
Ez az új adatbázis sokféle kutatásban használható:
segíti a klímamodellek pontosítását,
támogatja az erdőgazdálkodást,
és segíthet előre jelezni, hogyan reagálnak az erdők a változó időjárásra.