Egyre népszerűbb az a természettakarítási kezdeményezés, amit az Országos Magyar Vadászkamara indított el 2004-ben. A mostanra országos méretűvé vált akcióban vadásztársaságok, civil szervezetek, iskolák és önkéntesek évről évre megtisztítják a környezetükben lévő erdőket, folyók, tavak partjait a szétdobált szeméttől, illegálisan lerakott hulladéktól.
Szép példát mutat a Csepel-szigeti Nimród Vadásztársaság, amelynek tagjai minden évben teljesen átfésülik Ráckevétól Tökölig a környező erdőket és a Duna partját. Ernst Károly - a társaság vadászmestere -, az akció egyik kezdeményezője hangsúlyozza: az érdem nem egyedül az övék, mert a munkában civilek, tanulók, helyi vállalkozók is részt vettek. Utóbbiak biztosították azokat a munkagépeket, amelyekkel az erdőből kihordták a szemetet a Pilisi Parkerdő Zrt. által biztosított konténerekhez.
A vadásztársaság tanyája a takarítás alatt a központ, ahol a résztvevőket étellel-itallal kínálják. Ennek költségét az a húsz település adja össze, amelyek együttműködnek az akcióban. A vadászmester szerint az emberek egyre kedvetlenebbek, ezt mutatja az is, hogy a korábbi lelkesedés mára kicsit alábbhagyott, egyre kevesebben jönnek segíteni. A közösség a rendszerváltás idején kezdeményezte a rendszeres takarítást, s munkájuknak köszönhetően mára utolérték magukat, egy hétvégén meg tudják tisztítani a területüket - fogalmaz a szakember. Pedig a szemét mennyisége évről évre több, összetétele is változik. Csak a vadásztársaság területén háromszáz köbméter PET palackot gyűjtöttek össze, főképp a Duna partján. Vetekedik ezzel a rengeteg eldobált sörösdoboz, műanyag zacskó és egyre több a kidobált, egyszer használható pelenka, illetve építési hulladék.
A közösség szerint a kormányzat részéről erőltetett, a Föld napjához kötött takarítási akciónak nem sok értelme van, mert április végére, az addigra megnövő aljnövényzetben már nehéz megtalálni a szemetet, az ilyen munkát még tavasz elején kell elvégezni. - Fontos az is, hogy évente megtegyük ezt, mert ha egy-két esztendőt kihagynánk, bizony kilátástalan munka várna ránk - hangsúlyozza a vadászmester.
Környezetünk és az erdő tisztántartásában szinte minden helybeli érdekelt - emeli ki Ernst Károly, amikor elénk pattan két roma fiú. - Ők az én barátaim - jegyzi meg -, a lövészetek után mindig jönnek, és összeszedik a rézből készült töltényhüvelyeket, amelyeket aztán eladnak. Néha találnak éles lőszert is, de azt soha nem emelnék el. Mindent, amit találnak, be kell mutatniuk - mondja. Valóban, egy óra múlva a vadászházban megjelenik a két fiú, markukban egy pár töltényhüvellyel, és egy szétesett tár darabjaival. - Megszerettettem velük a természetet, s bár nehéz körülmények között élnek, mindenben számíthatok a segítségükre. A lehetőségeikhez mérten képezik is magukat, minden erdőről, természetről szóló könyvet elolvasnak, ami a kezükbe kerül - teszi hozzá. Csibra Tibor
2009. április 25 - Kamarai kezdeményezésre vadásztársaságok, civil szervezetek, iskolák és önkéntesek évről évre megtisztítják környezetüket