Változott az 1996-os vadászati törvény 16. paragrafusa. Ezentúl bármilyen gazdasági tevékenységet folytató társaság akár több vadászterület haszonbérleti jogát is megszerezheti, ha a korábbi szabályoknak megfelelően a vadászterület legalább huszonöt százalékán mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vagy természetvédelmi tevékenységet folytat.
„Nem tartjuk szerencsésnek, hogy valamennyi gazdasági társaság több vadászterületre is haszonbérleti jogot szerezhet, mert a vadállomány természeti kincs: szakszerűen és tervszerűen kell vele foglalkozni, a vadgazdálkodásnak és a vadászatnak szigorú szabályai vannak. A módosítás értelmében a jövőben sérülhet a vadvédelem, ha a haszonbérleti jog nem hozzáértő kezekbe kerül" - mondta lapunknak Székely István, az Országos Magyar Vadászati Védegylet jogi képviselője. Hangsúlyozta, csak az állami kezelésben lévő erdészeti részvénytársaságok esetében tartják elfogadhatónak több vadász terület tekintetében a haszonbérleti jogszerzést, mert ezeknél a társaságoknál sok évtizedes tapasztalattal dolgoznak a szakemberek, értenek a szakszerű vadvédelemhez és vadgazdálkodáshoz. Székely István szerint sajnálatos, hogy a jelenlegi megoldással nem feltétlenül a vadvédelem kerül előtérbe.
A vadászati védegylet szakemberei szerint jóval összetettebb kérdésről van szó, mint sokan gondolják. A vadászat mellett ugyanis a vadak óvásával, nevelésével, tenyésztésével, de a gazdasági szempontból helyes arányok kialakításával is foglalkozniuk kell. Mindez olyan komplex tevékenységet igényel, amelyhez felkészült szakemberekre van szükség.
Tény az is, hogy a haszonbérleti szerződések tíz évre szólnak, amelyeket két évvel ezelőtt újítottak meg; ez azt jelenti, hogy az érvényes szerződéseket csak 2017-ben módosíthatják. Akkor azonban már tömegével jelenhetnek meg különböző, eltérő tevékenységet folytató gazdasági társaságok. „A vadászati területek haszonbérleti szerződései tíz évre szólóan lezárultak. Ezzel együtt 2017-ben az újraosztásnál ugyancsak fontos kitétel marad az, hogy a gazdasági társaságok a terület huszonöt százalékán gazdasági tevékenységet folytassanak" - mondta Pintér István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztályának helyettes vezetője.
Magyarországon minimálisan háromezer hektár egy vadászterület nagysága. Egy-egy területen akár ezerötszáz-kétezer földtulajdonos is lehet, haszonbérbe adhatják a vadászati jogot, azonban a bérlőnek biztosítania kell a földtulajdonosoknak a mezőgazdálkodási lehetőséget. A vadásztársaságok szerint 2017-ben akár fel is borulhat a mostani haszonbérleti jog és a területosztás. Természetesen ma még nem tudni, hogy 2017-ben, a hatályos jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak majd, azonban a vadászati érdekképviseletek szerint meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az európai hírű vadállományunk jövőjét biztosítsák.
Folytatódik a pátkai perpatvar
Tüntettek a napokban a pátkai vadásztársaság tagjai és a helybeli földtulajdonosok a polgármesteri hivatal előtt. A demonstráció oka, hogy a vadászok kifogásolják a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, amely szerint a 2017-ig érvényes vadászati joguk megszűnt Pátka területén, és helyettük egy másik társaság veheti birtokba a területet. A vadászok aláírást gyűjtöttek, és kérték a polgármester segítségét abban, hogy szervezetük továbbra is gyakorolhassa a vadászati jogot. A vadásztársaság 2007 márciusa óta vadászhat az érintett területen, s ez a joguk csak nyolc év múlva járna le. Egy másik társaság azonban bírósághoz fordult, s megszerezte a vadászati jogot. A másodfokú ítélet, s a későbbiekben a Legfelsőbb Bíróság döntése is nekik kedvezett. A pátkaiak azóta sem fogadták el a döntést. Állítják, a bírók valótlanságok alapján hozták meg ítéletüket. m
Íjászverseny és lovasbemutató
Barátkozás a vadászat kultúrájával, örömeivel
Sokak kívánsága teljesül azzal, hogy a korábbi évekkel, évtizedekkel ellentétben - amikor a vadásznapokat a szezon kezdetén, szeptemberben rendezték -, már májusban elkezdődnek a vadásznapok. A rendezvénysorozat októberig várja majd az érdeklődők sokaságát.
A napokban útjára indított ünneplés keretében szinte minden megyében, s több helyszínen zajlanak egyszerre az események. Van olyan helyszín is, ahol a rendezvény más programokhoz kapcsolódik, például gasztronómiai vagy bornaphoz. Ilyenkor szinte valamennyi esetben szabadtéri főzés is színesíti az eseményt.
Mindezeken túl a vadásznapokat gyakran kísérik zenei programok és képzőművészeti kiállítások, vagy a vadászatot is kedvelő színművészek fellépései. Ez így volt az elmúlt években is, s most sincs másképpen.
A korábbi tapasztalatok alapján a programok között a közönség kedvencei, a régi vadászati módok bemutatása, íjász- és solymászverseny, lovasbemutató, illetve a vadászkutyák felvonultatása is szerepel. A kereskedők pedig a vadászathoz szükséges
eszközök és termékek széles skáláját kínálják a látogatóknak. Mindezek mellett az egész napos műsor sok helyen vadászbállal zárul. SZSZ
Májusi vadásznapok
Május 5., Veszprém; május 7., Budapest; május 8-10., Villány; május 16., Mohács; május 23., Várpalota; május 23., Fót; május 26-27., Békéscsaba; május 30., Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta; május 31., Kőhalma.