Magyarország erdőterülete több évtizede folyamatosan gyarapszik. Ma 1,89 millió hektárt, az ország ötödét borítja erdő, míg 1989-ben ez a számadat még csak 1,65 millió volt.
A nemzeti erdőprogram célja, hogy megvalósításával folytatódjon az erdőterület növelése, miáltal Magyarország erdősültsége a mai 20,3 százalékról 2015-re 27 százalékra növekedhet. A kitermelt fa mennyisége ellenben évek óta folyamatosan csökkent, tavaly már csak 6,6 millió köbméter fát vágtak ki ipari jelleggel hazánkban.
A magyarországi erdőterület 64 százaléka gazdasági rendeltetésű erdő, 36 százaléka természetvédelem alatt áll. Az erdőgazdálkodás elsősorban azokat a termőterületeket használja, amelyeken másféle mezőgazdasági termelés nem lenne jövedelmező. A magyar erdőterület 57,7 százaléka állami, csaknem egy százaléka közösségi, 41,2 százaléka pedig magántulajdonban van.
A Magyar Agrárkamara megbízásából készült, a versenyesélyek javítását elemző tanulmány szerint az erdőgazdálkodás ma Magyarországon önfenntartó rendszer, mivel a központi költségvetés nettó befizetője. Az állami támogatások 2007-től megszűntek vagy megszűnőben vannak, kivéve az engedélyezett erdőtelepítéseket, amelyekre uniós és hazai forrásokat is fel lehet használni.
A kárpótlás során magánkézbe került erdőterületek egy része osztatlan közös tulajdonba került, ennek folytán mintegy 217 ezer hektár magánerdőnek – ez az összes magánerdő területének egynegyede - egyelőre rendezetlenek a tulajdonviszonyai. Súlyos gond az erdők vagyonvédelme: a fatolvajlás, az illegális fakitermelés már-már ipari mérteket ölt, és hatását a legális fapiacon is érezni lehet. A problémát mihamarabb meg kell oldani az erdőtörvénnyel.
Az ágazat fő felvevőpiaca a faipar, a cellulóz- és rostgyártás. Emellett a megújuló energiaforrások használatának bővülése folytán egyre növekvő piac az energetika, valamint a lakossági felhasználás. A faipari értékesítés nagymértékben függ az építőipar és a bútorgyártás kapacitásától. A gazdasági válság épp ezeket az ágazatokat érte el először, és valószínűleg ezek lábalnak ki belőle legutoljára.
A rendszerváltozáshoz viszonyítva ma ezer szakképzett erdésszel és húszezer fizikai dolgozóval kevesebben dolgoznak a huszonkét állami tulajdonú erdőtársaságban. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt tizenöt évben az erdészeti magánszektorban tízezer ember helyezkedett el, akkor is legalább tízezer fizikai munkás hiányzik a szakmából. STRBIK LÁSZLÓ
Alkotmányos védelem kell vagyonunknak!
Egy normális államban a nemzeti vagyon alkotmányos védelmet kap. Az alaptörvényben pontosan és szabatosan rögzítik, hogy a természeti értékek - így az állami kézben lévő erdők - korlátozottan sem forgalomképesek, mi több, ahol és ahogy lehet, gyarapítani kell őket, minőségüket emelni kell.
Nálunk ezzel szemben hajmeresztő aknák lapulnak az új erdőtörvényben. A Gráf József agrárminiszter által jegyzett törvény, amelyet a parlament elfogadott, korlátozottan forgalomképessé teszi nemzetünk vagyonának utolsó morzsáit. Ésszel élő ember előtt nem titok: ez a szocialista szabad rablás beindulásának biztos jele. Korábban már többször szállingóztak hírek a suttyomban előkészített privatizációról. Lapunk információi szerint tavaly február-március környékén szerettek volna nekilátni az elvtársak - ám a koalíció szétszakadása és a kisebbségi kormányzás keresztülhúzta számításaikat. Akkoriban úgy gondolták, hogy a csaknem egymillió hektáros állami erdővagyon védett, mintegy négyszázezer hektárnyi részét átadják a környezetvédelmi tárcának, a maradékot értékesítik. Nem kell rengeteg fantázia annak a „szép" jövőképnek az elképzeléséhez, amelyet a pillanatok alatt lecsupaszított hegyoldalak jellemeznek a törvényre fittyet hányó, offshore cégekbe menekülő szocialista közeli és a profitorientált külföldi vállalkozók „áldásos" tevékenysége nyomán. Zsíros falat lenne: elég csak a fa energetikai célú felhasználására gondolnunk, amelyhez képest a vadászati bevételek csak aprópénzt hoznak. LMA
Tízéves kitermelési kvóta
Az Országgyűlés egy héttel ezelőtt elfogadta az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt. Az illegális fakitermelés visszaszorítására az erdészeti hatóság részeként országos szintű erdővédelmi szolgálat alakul, hatósági jogkörű hatvanfős fegyveres alakulat is tartozik hozzá. A szolgálat szervezi és irányítja ezután a természeti erdőkárok megelőzését, felszámolását is. A kitermelt fa származásának igazolását szigorú bizonylati rendszer segítségével követik nyomon. „A szolgálat a törvénysértőket feltartóztathatja, igazoltathatja, járművüket átvizsgálhatja, a lopott fát elveheti. Mindennek kikényszerítéséhez testi erőszakot, könnygázt, kutyát, legvégső esetben lőfegyvert is használhatnak, de az ilyen fellépés jogosságát utólag a rendőrség kivizsgálja" - mondta lapunknak Nagy Dániel. Az agrártárca természeti erőforrások főosztályának vezetője kiemelte, hogy szigorodik az ellenőrzési rendszer is. A kitermelt fa útját származási bizonylattal kell nyomon kísérni egészen a kályháig. Az új jogszabály kimondja az állami erdők kincstári vagyonba kerülését és korlátozott forgalomképességét. Létrejön az Országos Erdőtanács, így a társadalmi szervezetek is beleszólhatnak az erdővédelem és az erdőgazdálkodás ügyeibe. Az új törvény éves bontásban tízéves kitermelési kvótát biztosít a tulajdonosoknak (ma a hatóság évente határozza meg, hogy mennyi fát termelhetnek ki). (MH)
Vizsgálat négy állami társaságnál
Négy erdészeti társaságnál rendelt el vizsgálatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., mivel az erdészetek az állami tulajdonos tudta nélkül kötöttek évek óta árfolyam-fedezeti ügyleteket. „A forintárfolyam elszállása miatt ez akár a társaságok teljes vagyonvesztését is okozhatja" - mondta Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója. A négy vizsgálatból egy befejeződött, a többi befejezése két héten belül várható. Három társaság - Bakonyerdő, Kisalföldi, Kiskunsági - vagyonát szinte száz százalékban banki zálog terheli, a Zalaerdőnél eddig nem találtak hibát. A még le nem zárt tranzakciók az érintett társaságoknál összességében milliárdos veszteséget is rejthetnek. A társaságoknál ugyanaz a négy bank működött közre az ügyletekben, s így azok felelőssége is felvetődik. „Valószínűleg átverték az erdőgazdaságokat, ami nem volt nehéz, hiszen, akik ezt aláírták, nem értettek hozzá" - mondta Tátrai, aki szerint a szerződéseket vélhetően megtámadják az érintett cégek. A tranzakciók többsége az idén jár le, de van olyan is, amelyik 2013-ban. Az MNV arra is kíváncsi, hogy az árfolyamfedezeti szerződésekről volt-e tudomása a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának is, s ha igen, miért nem tett korábban lépéseket. (HE)
A prémiumból telepítésre is jut
Az állami tulajdonú társaságok vezetői és helyettesei a szakmai szolidaritás jegyében prémiumuk egy részét felajánlották erdőtelepítésre. Ebből több ezer hektár erdőt telepítenek a következő két évben az állami tulajdonú erdészetekben - tájékoztatta lapunkat a Magyar Nemzeti Vagyonkezdő Zrt. Tavasszal hatszáz hektárnyi erdővel gyarapodik az állami vagyon, 2009 őszén és 2010-ben összesen 4500 hektár erdőt telepítenek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye állami tulajdonú erdeit kezelő Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. most több mint száz hektár erdő telepítését tervezi, 2010 végére pedig ezer hektárral növekszik erdőterülete. (HE)