Víz alatt a hullámtéri erdők (Kisalföld)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009.05.16. - Szigetköz - A vízügyesek a szigetközi hullámtér kéthetes elárasztása idején uszadékot szedtek, betonkockákat építettek be, de megérte: a halak szaporodhattak, az erdők víz alá kerültek, a talajvízszint megemelkedett.

„Idén is hatékony, és jól sikerült a szigetközi hullámtér részleges elárasztása. Április közepén előálltak az ehhez szükséges feltételek, így kértük a szlovák felet a szükséges többletvíz átadására" – mondta Kertész József, a vízügyi igazgatóság szakaszmérnöke, aki egy csónaktúra során beszélt az idei tapasztalatokról.
„A tavalyi tapasztalatok alapján törekedtünk a jobb és bal oldali mellékágrendszer elárasztásának időbeli összehangolására: ezt követően kezdődhetett meg a hullámtér fokozatos feltöltése. Azért, hogy a szigetközi hullámtéri mellékágrendszer irányába minél több vizet vezessünk ki, lezártuk a dunakiliti duzzasztómű nyílásait: ott megemelkedett a felvízszint, és megkezdődött a többletvízhozam kiterelése a hullámtér irányába, másodpercenkénti 200–210 köbméter. A szigetek belsejében található egyes mélyebb vonulatok, laposok, nádasok lassabban, néhány nap alatt töltődtek fel. Az ezer szigettel szabdalt ágrendszer szigeteinek partjai általában magasabbak, mint a szigetek belső területei. Partjaik mentén úgynevezett övzátonyok alakultak ki. Ezek nem alkotnak teljesen összefüggő gyűrűt, ezért az alacsonyabban fekvő szakaszain a víz utat talált magának a sziget belseje felé. Az elárasztás a normál üzemelésen túl számos többletfeladatot jelentett számunkra, mert a vízpótló rendszer művei ideiglenes jelleggel készültek el. Az elárasztás két hete alatt folyamatos figyelőszolgálatot tartottunk. A vízszintszabályozó műtárgyaknál többször torlódott fel uszadék. Ezt a műtárgyak védelme érdekében folyamatosan el kellett távolítani" – mondta, miközben az ásványrárói ágrendszerben elszaporodó, szintén „uszadékképző" hódok nyomait mutatja Kertész József.
Az ideiglenes művekben idén is keletkezett néhány helyen eróziós kimosódás. Ezek közül az Ásványráró térségében lévő Halrekesztői-gát alvízi utófenekének eróziója igényelt beavatkozást. A műtárgy biztonságos megtámasztása érdekében összesen 144 méteres betonkockát szállítottunk Dunakilitiről a helyszínre, és építettünk be itt. Azonnali beavatkozást nem, de fokozott figyelmet igényelt a bodaki ágvéglezárásban lévő árapasztó bukó is, ahol kisebb kimosódásokat figyeltünk meg. A rendszer ökológiai célú vízpótlásának biztonságát azonban mindvégig sikerült megőrizni" – jelezte. A vízpótló rendszer hatékonyságán még lehet javítani: a legtöbbet az ásványi torok lezárása segítene.
„Összességében a hullámtéri elárasztás időszakában kedvező és szép vízállapotok alakultak ki az ágrendszerekben. Az elárasztás hatásai legjobban Sérfenyősziget, Cikolasziget, Kisbodak, Dunaremete és Lipót térségében érvényesültek. Ezeken a területeken víz alá került a hullámtér nagy része, a hullámtéri erdők is közvetlen felszíni elöntést kaptak, és a térségben jól érzékelhető módon megemelkedett a talajvíz szintje is. Annak érdekében, hogy a vízi élőlények, köztük az ivadékok az elárasztás után vissza tudjanak húzódni a mellékágakba, a következő két hétben fokozatosan végezzük a hullámtéri vízbetáplálás csökkentését" – mondta Kertész József. Megemlíti: idén kevesebb kár esett a műtárgyakban: tavaly ez 18 millió forint volt. CSÉFALVAY ATTILA


© 2025 Forestpress. All Rights Reserved.