Szigorodik a külföldiek termőföldvásárlásának szabálya, a jövőben az APEH-igazoláson kívül már a falugazda környezettanulmányát is be kell szereznie annak a külföldi gazdának, aki Magyarországon földtulajdonos akar lenni.
Többpárti képviselői indítvány nyomán elfogadott törvénymódosítással hétfőn sikerült a külföldiek termőföldszerzéséhez vezető újabb kiskaput bezárni - mondta Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei agrárkamara elnöke. Eddig ugyanis elég volt, ha az adóhatóság kiadott egy igazolást arról, hogy a külföldi gazda három éve Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet folytat, s adóalanyként kapcsolatban áll a hatósággal. Ennek birtokában hozzákezdhetett a magyar termőföld megvásárlásához. Á jövőben ez az igazolás már kevés, mert szükség lesz az agrárszakhatóság támogató környezettanulmányára is.
A szomszéd ország agrárkamarájától kapott információra alapozva az. elnök azt állította, hogy Magyarországon legalább 7O0 ezer hektárt művelnek osztrák gazdák, és rajtuk kívül vannak itt németek és hollandok is. A külföldiek által használt földterület nagysága összességében közelít az egymillió hektárhoz. - A hazai szabályok szerint sem magyar, sem külföldi társas vállalkozás nem szerezhet. termőföldtulajdont Külföldi magánszemélyre pedig csak akkor vonatkozik a magyar gazdákkal azonos elbírálás, vagyis akkor vásárolhat, legfeljebb 300 hektár termőföldet, ha legalább három éve hivatásszerű mezőgazdálkodást folytat Magyarországon. Feltétel az is, hogy állandó lakosként itt éljen.
A külföldi földművesek többsége nem törvénytelenül gazdálkodik nálunk. Általában: társas formában, bérelt, területen folyik a termelés. Vannak, akik a terményt hazaszállítják, mások Magyarországon értékesítik.
Az uniós támogatási szabályok miatt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatalban regisztráltatták magukat, és a vállalkozás rendszerint fizet adót.
Roszik Péter elmondta, hogy sokan valamilyen opcionális, elővásárlási lehetőséget biztosító szerződéssel - amelyet a köznyelv zsebszerződésnek ismer - már jogot szereztek a most még bérleményként művelt föld tulajdonjogának megszerzésére, ha majd 2011 után lejár a külföldiek tulajdonszerzését egyelőre tiltó moratórium.
Raskó György agrárközgazdász véleménye szerint a mostani értékesítési gondok, a nyomott terményárak miatt kissé alábbhagyott az érdeklődés a növénytermesztés és az állattenyésztés iránt. A finanszírozási nehézségek további fékként hatnak. A korábban tervezett befektetésekről fejlesztésekről sokan lemondanák. Ilyen befektetés a földvásárlás is. Hozzátette, hogy a küszöbönálló választások is bizonytalanságot keltenek a befektetőkben.
Az Európában még olcsónak számító magyar termőföldért folytatott versenyben a hazai gazdák vásárlási esélyét azzal lehet fenntartani, ha a két év múlva lejáró, külföldiek földvásárlását tiltó moratóriumot sikerül meghosszabbítani. Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy Gráf József miniszter 2008. januárjában már tájékoztatta az uniós agrárminiszterek
tanácsát, hogy Magyarország élni kíván a tiltás meghosszabbításával. Ezt az Európai Bizottság tudomásul vette, s a magyar kérést 2010-ben tárgyalják.
Addig a honatyák törvényi szigorítással igyekeznek gátat szabni a külföldiek térnyerésének a hazai földpiacon. A most elfogadott több párti törvénymódosítás bezárta az egyik kiskaput. A részletekről Roszik Péter elmondta, hogy az agrárkamara eddig 14-féle olyan zsebszerződés típust derített fel, amellyel a földért illegálisan fizető külföldi biztosítani akarja jogát. A módozatokat nem kívánja nyilvánosságra hozni, nehogy
ezzel is újabb ötletet adjon. Arról azonban beszámolt: az egyik ilyen lehetőség volt a hároméves időtartamú, hivatásszerű- magyarországi földművelést bizonyító APEH-igazolás megszerzése. Információja szerint ezt eddig négyen megkapták. Az adóhatóság egyébként szabályszerűen járt el, hiszen a társas vállalkozásban érdekelt kérvényező az önellenőrzés során azt vallja be; hogy magánemberként is folytatott az elmúlt három évben mezőgazdasági tevékenységet. Az adóhatóság ilyenkor bírság és az elmaradt közterhek megfizetése után kiadja az igazolást.
Ezek után eddig a falugazda már hiába jelentette a mezőgazdasági szakhatóságnak, hogy a kérdéses külföldi életszerűen nem gazdálkodott Magyarországon.
A most elfogadott törvénymódosítás alapján a földszerzéshez a jövőben a mezőgazdasági igazgatási szervezet környezettanulmányára is szükség lesz. Ennek lesz része az
adóhatóság igazolása. Márpedig ebben az esetben a helyszínen hamar kiderül, hogy milyen keretek között műveli a földet a külföldi. Czauner Péter
A föld- és illetékhivatali nyilvántartások szerint évente több mint 200 ezer hektár cserél gazdát. A közvetítők ajánlataiból kiderül, hogy az elmúlt másfél évben 35-40 százalékkal magasabbra srófolták áraikat a termőföldet eladók. A keresleti piacon - meglehetősen nagy szórásban - a hektáronkénti átlagár már közelít az egymillió forinthoz. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például az országos átlag alatt mozognak az árak, míg a Dél-Dunántúlon, a Balatonnál és a nagyvárosok környékén ennél jóval többet kérnek a tulajdonosok.