Ismét megpróbálkozik a honvédelmi tárca azzal, hogy kisajátítással tegyen pontot a kánya-hegyi ügy végére. Bár a törvényi feltételek a korábbi kísérlet óta változtak, a katonai objektum rendezetlen helyzetét a jogilag aggályos kisajátítással sem lehet legalizálni.
A Heves Megyei Közigazgatási Hivatal 2006. július 7-én elutasította Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter 2004. december 17-én – jóval az építkezés befejezése után – kelt kisajátítási kérelmét, az indoklás szerint „az eljárás lefolytatásához a jogszabályi feltételek nem állnak fenn”. A kisajátítási eljárást értelemszerűen az építkezés előtt kellett volna végigvinni, a mezőgazdasági termelésből való kivonáshoz, a művelési ág megváltoztatásához, az erdő honvédelmi igénybevételéhez szükséges engedélyek beszerzése után.
Ezenkívül módosítani kellett volna a helyi építési szabályzatot, mivel a terület nem beépíthető övezet. (A közigazgatási hivataloknak a kisajátítási eljárásban figyelembe kell venniük a helyi építési szabályzat előírásait is.) Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2006. március 24-én küldött levelében azt írta a honvédelmi tárca vezetőjének: „A termelésből történő kivonási engedély kiadására jelenleg nincs mód, mert az erdőterület igénybevételére vonatkozó kérelemhez mellékelni kell az erdő tulajdonosainak hozzájárulását.”
Miniszteri kollegialitás
A 2007-es törvénymódosítás után viszont „erdőterület kisajátításához – ha a kisajátítás után az ingatlant nem a külön törvény szerinti erdőként hasznosítják – az erdészeti hatóságnak az erdőterület igénybevételére kiadott elvi hozzájárulása szükséges”. Nem sokkal azután, hogy az Országgyűlés elfogadta az új törvényt, Gráf József elvi engedélyt adott a kánya-hegyi erdőterület honvédelmi célú igénybevételéhez, s külön levélben tájékoztatta Szekeres Imre honvédelmi minisztert, hogy „az elvi hozzájárulás birtokában a HM Infrastrukturális Ügynöksége megindíthatja a területre vonatkozó kisajátítási eljárást”.
Az ügynökség azonban még nem látta elérkezettnek az időt, amely – vélhették – nekik dolgozik. Az Országos területrendezési terv tavalyi módosításával Telkibánya kánya-hegyi külterülete is kiemelt fontosságú honvédelmi övezetbe került (annak ellenére, hogy ilyen besorolást csak állami tulajdonú, a honvédelmi tárca által adminisztrált terület kaphatna – tehát előbb ki kellett volna sajátítani).
Expressz eljárás
Egy következő törvényi változás, hogy immár „a termőföld a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás hiányában is kisajátítható, ha a hatóság a más célú hasznosítás folytatásához kizárólag a tulajdonosi hozzájárulás hiánya miatt nem járult hozzá”. Ez a jogszabály a 2009. október elseje után indult eljárásokra érvényes. A HM most már nem is késlekedett, kérelmére reagálva szeptember 30-i keltezéssel az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal végzést hozott, amely szerint igazságügyi-erdészeti szakértőt rendel ki, hogy az érintett ingatlanra forgalmi értékbecslést végezzen, és a kártalanítás összegére javaslatot tegyen.
Az indoklás szerint a minisztérium a kisajátítást arra tekintettel kérte, hogy „a tulajdonosokkal az ingatlan adásvétellel való megszerzésében nem sikerült megállapodnia”. Október 19-re már a helyszíni szemlét is kitűzték, a szakvéleménynek 27-re el kell készülnie, akkor lesz a kisajátítási tárgyalás, a kisajátítási tervet 26-án 15 és 16 óra között tekinthetik meg az érintettek. Kérdésünkre egy a közigazgatásban dolgozó, vezető beosztású szakember érthetetlennek és szabálytalannak nevezte a szokatlanul gyors eljárást, úgy vélte, ez azt jelzi, hogy „külső nyomás” van a hivatalon.
A felpuhult kisajátítási követelmények ellenére az eljárásnak lehetnek buktatói. A földtulajdoni lapon például még mindig nem szerepel sem a 65 méter magas torony, sem az oda vezető út. Márpedig a kisajátítási törvény kötelezően előírja, hogy a közigazgatási hivatalnak rendelkeznie kell a kisajátítandó területen álló épületek tulajdonviszonyairól is. Tulajdoni lapon nem szereplő épület pedig egyszerűen nem létezik a hivatal számára, ezért arról nem is hozhat semmiféle rendelkezést.
Úszó objektum
A kisajátítási eljárás lefolytatását kizáró ok a nyilvántartott út hiánya is, ugyanis az építési törvény szerint építési telek csak olyan terület lehet, amelyet önálló helyrajzi számú magán- vagy közút köt össze a közúti hálózattal. A földhivatal azonban korábban megtagadta az útépítéshez szükséges telekmegosztást és az út bejegyzését is. Tehát ha kisajátítják a bázis 1,2 hektáros területét, utána az egész, ezer hektáros erdőt is ki kellene sajátíttatnia a HM-nek, hogy rendezhesse az út jogi helyzetét. Különben a katonai objektum úszó telken, egy magánerdő közepén állna, megközelíthetetlenül – legalábbis papíron. Korompay Csilla