Lezajlott a tisztújítás a Tolna Megyei Vadászkamaránál. Az új vezetés olyan fontos kérdésekre igyekszik megoldásokat találni, mint a vad-gépjármű ütközések, a vadkár, vagy a vadhús nyomott árának problémája.
Nem fog unatkozni a Tolna Megyei Vadászkamara újonnan felállt vezetése a most kezdődött, immár a negyedik négyéves ciklusban sem. Ez világosan kiderült abból a beszélgetésből, amelyet Kocsner Antallal, a régi-új elnökkel és Király Istvánnal, a kamara titkárával folytattunk.
A két szakember négy olyan fontos problémakört jelölt meg, amelyek megoldásában mindenképpen előre kellene lépni, már csak azért is, mert azok a vadásztársaságok anyagi helyzetét is meglehetősen érzékenyen befolyásolják.
Ilyen téma a vad és a gépjármű országutakon történő összeütközése. Kocsner Antal rámutatott: az igazi probléma az, hogy az ilyen baleseteknél bekövetkező kárért kizárólag a vadászoknak kell helytállniuk. Holott a jog szerint a vad a magyar állam tulajdona, a közút nem tartozik a vadászterülethez, a vadászati jog pedig a földtulajdonosé. Az egyedül a vadászokat sújtó kártérítési kötelezettség viszont már-már a fennmaradását veszélyezteti azoknak a társaságoknak, amelyek forgalmasabb utak által érintett területeken működnek. Hasonló jogi anomáliát látnak a mezőgazdasági kultúrákban okozott vadkárok esetében.
A gazdák részéről egyre nő a kárigény, de a károkért megint csakis a vadászok felelnek. Király István szerint ezeket az ellentmondásokat jogszabály módosítással lehetne orvosolni. A vadkár mérséklésére emellett léteznek olyan gyakorlati, több helyen már bevált megoldások, amelyeknek feltétele lenne a gazdák együttműködése a vadászokkal. Ilyen módszer, hogy a szántóföldi művelés alatt álló, és közvetlenül az erdőhöz csatlakozó táblák találkozásánál a gazdálkodó egy, a vadkár-elhárító vadászatot lehetővé tevő sávot szabadon hagy. Sajnos jelenleg nem ez a jellemző, hanem az, hogy sokan még a földutakat is művelésbe vonják. A kamara kiemelt feladatként kezeli a vadállomány-felméréseket is, amelyek a vadgazdálkodási feladatok minél szakszerűbb ellátását segítik, együttműködve a vadászati hatósággal. Idén egy őzállomány-felmérést kezdtek, a következő nagy feladat a gímszarvasállomány feltérképezése lesz. Ez azért különösen fontos, mert a nagyobb, értékesebb agancsokat produkáló idősebb gímbikák korosztálya megfogyatkozott. Nyilván összefüggésben azzal, hogy a vadásztársaságoknak nagyobb bevételre van szükségük a növekvő vadkárok miatt. Ugyancsak zsebbe vágó probléma a vadhús igen nyomott ára. Az első osztályú, zsigerelt vaddisznót kilónként bruttó kétszáz forintért veszik át. A házi sertés felvásárlási ára, élősúlyban, ennek közel duplája. A vadhús pedig kuriózumnak számít, a boltban háromezerért lehet kapni kilóját. Itt nyilvánvalóan anomália van, amelynek kiküszöbölésére a kamara ugyancsak próbál megoldást találni, legalább a megyén belül, értelemszerűen valamilyen ágazati együttműködés révén.
A négy kiemelt feladat megoldása mellett számos más dolga is lesz a vezetésnek. Például a vadászok szakmai továbbképzésének további erősítése, illetve az idén kezdett pályázatfigyelés folytatása, ami szintén mérsékelheti a társaságok anyagi nehézségeit. Steinbach Zsolt
Sok az új név, az elnök és a FB-elnök maradt
A MEGYEI vadászkamara élére immár a negyedik ciklusban Kocsner Antalt választották. A felügyelőbizottság elnökét, Bajor Józsefet is negyedszer választották meg. A titkár továbbra is Király István. A sportvadász alelnök Kékes Gábor, a hivatásos alelnök Gálos Csaba. AZ ETIKAI bizottság elnöke dr. Tóth Mihály. A vadvédelmi és a vadgazdálkodási bizottság elnöke Kupál Deák Zoltán.