A közel ötszáz lakosú Parádsasváron Holló Henrik polgármester már sokadik ciklusát tölti községvezetőként, ám az eltelt évek alatt soha nem vett fel fizetést munkájáért. A kezdetekkor jól megbecsült szakemberként kereste kenyerét a nagy múltú parádsasvári üveggyárban, amelyre azonban 2005-ben lakat került. Akkor megtehette volna, hogy főállású jelöltként indul a helyhatósági választáson, ám ez eszébe sem jutott. Most leszázalékolt járadékos, s jövőre bizonyára még nehezebb lesz biztosítani a megélhetését. A falu biztonsága azonban fontosabb a saját boldogulásánál. - Túlzás nélkül mondhatom - jelenti ki -, az elmúlt négy ciklus alatt legalább 25 millió forintot takarítottam meg a községnek azzal, hogy nem vettem fel fizetést. Ha így tettem volna eddig, most talán a fejem sem fájna. Biztos nyugdíjjal vonulhatnék vissza. Ha egyáltalán lenne honnan, hiszen számításaim szerint, ha bért kértem volna a tevékenységemért, az önkormányzat már csődöt jelenthetett volna. Az éves költségvetés csaknem felét felemésztette volna a juttatásom. Fedémesen ma 350 állandó lakost tartanak nyilván. A helységnek a polgármesteri hivatalon, a kultúrházon és a mára bezárt kisiskolán kívül egyéb intézménye nincs. Itt Válóczi István erdész a helyiek unszolására hét éve vállalta a polgármester-jelöltséget. Az első ciklusban társadalmi megbízatásban látta el a vezetést, ám a másodikban - mivel úgy gondolta, hogy e funkció teljes embert kíván - főállásúként indult. Újra megválasztották, ám csupán fél évig vette fel a fizetését. - Hamar rájöttem, erkölcsileg nem tehetem meg, hogy bért vegyek fel - magyarázza érdeklődésünkre. - A falu éves költségvetésének csaknem a felét az én fizetésem tette ki. Fél év múlva lemondtam e járandóságról, s maradt az erdészettől kapott fizetésem. Igaz, hogy nehéz összeegyeztetni a két munkát, de legalább nincsenek álmatlan éjszakáim. Érdekes a helyzet a Pétervásárához társult önkormányzatok esetében is. Négy parányi település - Ivád, Erdőkövesd, Váraszó, Kisfüzes - első emberei egyelőre főállásúakként látják el tisztségüket, pedig a községek lélekszáma nem, vagy alig haladja meg az ötszázat. A legkisebb Kisfüzesen 158 állandó lakos él, míg Erdőkövesden laknak a legtöbben: hatszázötvenen. A négyszáz lelkes Ivád polgármestere, Ivády Gábor egy ideje állást keres. Korábban marketingterületen dolgozott, s úgy tűnik, hamarosan visszatér eredeti szakmájához. Jövőre újra indul a polgármesteri székért, de immár társadalmi megbízatásban. - Túl sokat vágták a fejemhez az utóbbi időben - fejtegeti -, hogy egy önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő község nem engedheti meg magának, hogy eltartson egy főállású polgármestert. Ezért jövő év január 1-jétől magam is társadalmi funkcióban leszek polgármester. Erről a kérdésről az a véleményem, azt is meg kellene nézni, hogy ki, mennyit és milyen minőségben produkál. Én úgy érzem, az elmúlt években sokat tettem azért, hogy az egész ország megismerje Ivádot. Rengeteg figyelemfelhívó programot, rendezvényt szerveztem, menedzseltem, aminek meg is lett az eredménye. Sokan megfordultak nálunk és egyre többen szeretnének itt letelepedni. Megdolgoztam a pénzemért, de belátom, hogy a fizetésem túl nagy teher a falu számára, ezért lemondok erről. Erdőkövesd polgármestere, Földi Gyula is úgy döntött, hogy jövőre ismét megméreti magát, s ő is társadalmi megbízatásban látná el a községvezetői teendőket.
Nem jött be az 1990-ben ajánlott német minta Holló Henrik, Parádsasvár polgármestere (felvételünkön) még jól emlékszik arra, hogy a rendszerváltozáskor az akkor megválasztott Heves megyei polgármestereknek német közigazgatási szakemberek tartottak tájékoztatót a saját közigazgatási gyakorlatukról. Elmondták, hogy náluk csak a nagy városokban vannak főállású polgármesterek, a kisebb településeken társadalmi munkában végzik ezt a feladatot. Holló Henrik komolyan vette az ajánlást, ám szűkebb hazánkban kevesen követték ezt a mintát.
A polgármester díjazásának fő szabályai A Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása nyomán a Polgármesteri tisztség ellátását taglaló törvény a polgármesteri illetmény megállapításának módját szabályozza. Változott az illetményalap kialakításának módja, s változtak a települési kategóriákhoz kapcsolódó szorzószámok is. Fő szabályként 33 ezer forintos illetményalapot kell figyelembe venni. A képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény egy szakasza szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg: az ezernél kevesebb lakosú helység esetén 7,0-9,0 szorzószámot alkalmazhatnak.
A településvezető költségtérítése A hatályos jogforrás szerint a polgármesternek a tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségeit meg kell téríteni. A polgármestert - választása szerint - ettől eltérően költségátalány illeti meg. Ennek mértéke a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20-30 százaléka lehet a képviselő-testület döntése alapján. Barta Katalin