2010. augusztus 25. - Veszprém - Meglehetősen sötét képet fest a
biomassza-felhasználásról dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet
igazgatója: szerinte a ma használatos eljárások közül egyedül a
komposztálás jelent megoldást, az összes többi csak energiapazarlás. A
legideálisabb persze az volna, ha okosabban takarékoskodnánk az
energiával. Erről egy szakmai rendezvényen tartott előadást a neves professzor. Számításai szerint Magyarország területének 20 százaléka erdő, amiből fenntartható gazdálkodással évente összesen 200 PJ energia hozható ki, s ez az éves energiaigényünk - 1020 pj egyötödét jelenti. Sok gazda próbálkozott energiafű termesztésével, ami a talaj mély rétegeiből felhozza a szilíciumot. A szilícium az égetés során okoz meglehetősen nagyproblémákat, de e kérdés technikai orvoslását követően is ott van a probléma: csak az első, kisebb volumenű kaszálás szárad meg magától annyira, hogy égethető legyen, a második, nagyobb kaszálás már csak takarmányozási célokat szolgálhat.
A szakértő szerint a faapríték, brikett, pellet mint biomassza sem túl biztató. Ezen anyagok igen hatékony tüzelőanyagok, de új, nagy tárolókapacitású kazánt igényelnek, az automatikus adagolásnak és a nagy térfogatigénynek köszönhetően. További probléma, hogy a friss füvet azonnal pelletálni kell, a pellet azonban pár hónap múlva magától szétporlik.
Dr. Gyulai Iván szerint az olajos növényekből készített biodízel hazánkban a magas jövedéki adó miatt nem tud megtelepedni. A Magyarországon elsősorban a kukoricakeményítőre épülő bioetanol-gyártás versenyképessége a brazil cukornád alapú bioetanol-gyártáshoz képest meglehetősen alacsony, mivel ez utóbbi sokkal kedvezőbb energiamérleggel működik, így olcsóbb is. Az agro-üzemanyagok felhasználásának mértéke erősen korlátozott, és már most látszik, hogy az EU célkitűzései nem megvalósíthatók. (Az irányelv szerint 20 százalékban kell kiváltani a hagyományos üzemanyagokat agro-üzemanyagokkal.) A jelenlegi közlekedési és szállítási igényünk 20 százalékát fedező agro-üzemanyagok megtermeléséhez az összes termőterület szükséges volna, azaz minden termőterület az emberek helyett az autók etetését szolgálná. És akkor ki is lakjon jól? - kérdezte dr. Gyulai Iván. Ha az agro-üzem-anyagokat a harmadik világból kívánjuk fedezni, akkor az ottani erőforrásokat tesszük tönkre, azaz a problémát elodázva és egyben fokozva élhetünk tovább Csipkerózsika-álmunkban.
Sajnos azon területek aránya, ahol meg tudjuk termelni élelmiszerünket, egyre kisebb. 17-szer gyorsabban pusztítjuk a termőtalajt, mint amilyen gyorsan az képes regenerálódni. Ebből a tényből jól látszik, hogy a talaj nem megújuló erőforrás, csak adott ideig tudjuk még élelmiszer-termelésre hasznosítani. Márpedig ez elengedhetetlen minden élő szervezet számára.
Mi a megoldás? Dr. Gyulai Iván szerint rá kellene ébrednünk, hogy nem rabolhatjuk tovább a Föld energiatartalékait. NÉMETH F. BEDRNADETT
