2015. január 29. - Nagykanizsa - Kaán Károly kivételes szakmai kvalitásain és rendíthetetlen hivatástudatán túl egész nemzetben gondolkodó, elveihez, eszményeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó igazi hazafi volt, aki minden gondolatával, tettével hazája boldogulását kívánta szolgálni.
Ezt dr. Baráth László nyugalmazott erdőmérnök mondta Nagykanizsa szülöttéről, az európai hírű erdészpolitikusról, Kaán Károlyról a halálának 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szerdán. Felidézte: Kaán Károly a kiegyezés évében, 1867-ben született Nagykanizsán. Diákéveit Batthyány Ilona grófnő somogyszentmiklósi (ma miklósfai) erdőbirtokán töltötte, ahol rokonuk, Krug József uradalmi főerdész atyai mentorként vette szárnyai alá - Kaán Károly minden bizonnyal ekkor lett az erdők szerelmese.
- Felsőfokú tanulmányait Selmecbányán végezte, de tanult Karlsruhe-ben és Württembergben is - folytatta dr. Baráth László. - Majd Bajorországban, Svájcban, Ausztriában, Galíciában és Bukovinában tanulmányozta az erdőgazdálkodást, ahol hamar belátta, hogy itthoni fejlődésünkhöz európai tapasztalatokra van szükség. Hazatérve szenvedélyesen hirdette az erdők házi kezelésbe vételét, a lábon való eladásuk megszüntetését.
Dr. Baráth László elmondta még: 1919 őszén helyettes államtitkár, majd később államtitkár lett, s átvette az Erdő- és Faügyek Országos Kormánybiztosságának vezetését. Meghirdette az Alföld fásításának nagy programját, 1925-től, nyugdíjazásától pedig ma is alapműnek számító szakirodalmi kiadványokat, könyveket írt. 1940. január 28-án hunyt el, 30-ra tervezett előadásának írásos anyagát más olvasta fel a Természetvédelmi Társulat közössége előtt. Ebben azt írta, hogy a természetvédelem terén csak akkor érhetünk el eredményt, ha már a fiatalokkal megkedveltetjük azt.
A megemlékező beszéd után Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója és Varga Attila, az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjának titkára koszorút helyezett el Kaán Károly szobránál.
Horváth-Balogh Attila