2015. június 3. - Tízszer tíz kilométeres rács került Magyarország térképére, részeként annak az év végéig tartó nagy munkának, melyből kirajzolódhat, hogy a klímaváltozás milyen következményeivel számolhat hazánk.
Sokak tartják mindinkább parttalannak a siránkozást a globális felmelegedés, illetve a klímaváltozékonyság (vagy klímaváltozás, kinek hogy tetszik) vélt vagy valós hatásai miatt, de kevés lokális mérési eredmény és ebből következő konkrét intézkedési javaslat születik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (illetve a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ) ezért élére állt a kérdésnek: Magyarországot tízszer tíz kilométeres méretben felrácsozzák, és az így nyert 100 négyzetkilométeres területre megpróbálnak éghajlat-specifikus adatokat előállítani a korábbi és a jelenlegi számokból, valamint a prognózisokból. Természetesen nem hasraütés-szerűen teszik mindezt – és nem is csak viccből –, hanem részben a már formálódó Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (Natér) adatbázisára, részben a Kritér fantázianevű projekt során előállítandó új adatbázisokra alapozva. A Kritér – egyszer rögzítsük ezt is – maga a klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra.
Szellőztetni unokáinknak is kell majd
– Már nemcsak a klímaváltozás kutatását segíti az új adatbázis, hanem igyekszik egyfajta döntéshozatali alap is lenni – hangsúlyozza Labancz Krisztina, a meteorológiai szolgálat éghajlati és levegőkörnyezeti főosztályvezetője. A szükségletet tekintve mindenképpen van alapja a kezdeményezésnek, hiszen a földi légkör megóvása érdekében rendszerszintű információk kellenek annak megismerésére, miképp marad értelme 50 év múlva is például egy osztályterem óraszüneti kiszellőztetésének.
A projektet társfinanszírozó Európai Gazdasági Térség Alap – illetve jórészt a Norvég Alap – szerepvállalásáról a szolgálatnál tartott hétfői projektbemutatón megjelent a budapesti norvég nagykövet, Tove Skarstein is.
– Hogy hasonló programokat támogatunk számos térségbeli országban, annak az az oka, hogy a várható negatív események hatásai közösek: Norvégiában az óceánpart mentén gyakoribbak lesznek a földcsuszamlások, ami falvak százait hetekre elzárja a külvilágtól, és számos közúti kárunk is keletkezik, nem beszélve a lavinákról – sorolja a diplomata, akivel egyetértésben a magyar szakemberek is amondóak: a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbakká válnak a klímaváltozás közepette.
Nincs sok idő
Az év végéig tartó projekt során vizsgálják az adott területekre eső, a hőhullámok által okozott többlethalálozást, az extrém időjárás hatását a közúti balesetekre, valamint a klimatikus viszonyok hatását a turizmusra. Az indikátorokat a jelenre és a múltra vonatkozóan a mérési adatok alapján, a jövőre vonatkozóan a regionális klímamodell-számítások alapján határozzák majd meg. Az ezekre épülő objektív hatásvizsgálatok eredményei jelölik ki a felkészülés legfontosabb területeit, irányait – már a döntéshozók számára is.
A Natér rendszerét a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet fogja működtetni, erre 2013-ban nyert pályázati pénzt, törvényi hátterét pedig az Országgyűlés 2014-ben teremtette meg. A Natért Kajner Péter, a geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának munkatársa úgy jellemezte, mint egy fiókos szekrényt, amit majd a keletkező adatok fognak szépen megtölteni, a döntéshozók pedig ezekhez az adatokhoz a megfelelő rendszerezettséggel tudnak majd hozzáférni – de nemcsak ők, hiszen hazánk leendő beruházóinak, valamint a tudományos élet szereplőinek és adott esetben a lakosságnak is igen hasznos lehet tudni, mire számítson „éghajlatügyben” hosszabb távon minálunk.
A projekthez a tudományos hátteret a következő intézmények biztosítják:
* A hőhullámok okozta többlethalálozásról az Országos Környezetegészségügyi Központ, illetve az Országos Mentőszolgálat szolgáltat adatokat.
* A szélsőséges időjárási eseményekből fakadó balesetek hatásáról a Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem, illetve szintén a meteorológia szállít információkat.
* A turizmus számairól a Szegedi Egyetem (Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék) és a Budapesti Corvinus Egyetem (Gazdaságföldrajzi és Jövőkutatási Tanszék) felmérései árulnak el majd többet.
A projekt ez év végéig tart, 196 ezer eurót emészt fel. Bucsy Levente,
A szükséges és már beszerzett eszközök
9 GIS munkaállomás + 9 GIS monitor, notebook, adatbázis és térképszerver, 4 szünetmentes táp (APC BACK UPS), háttértároló (backup storage), switchek, switchUPS, hálózati adattár (NAS, network attached storage), 44 inches lapolvasó (scanner).
A rendszer kiépítése és beüzemelése megtörtént. A tesztelés a projekt teljes időtartama alatt folytatódik.
A következő szoftverek beszerzése megtörtént, installációjuk befejeződött: Windows 2012 Server (MS licenc), backup szoftver ('BrightstoreArcSERVE'), MsSQLServer (MS licenc), térinformatikai (GIS) szoftver, a Natér webes felületet és a háttéradatbázis kialakítását végző alvállalkozó a fejlesztést 2015 második felében fejezi be.
* A Natér metaadatbázis-koncepciója kész, a részletes tervezés folyik.
* A projekt által finanszírozott 6 vízföldtani megfigyelőkút felújítása elkészült.
* A hegyvidéki térségek vízgyűjtőjén várható villámárvíz kockázatának számítására szolgáló módszertant kifejlesztettük és teszteltük egy mintaterületen.
* Felszín alatti víztükörtérkép előállítása az 1961–1990, 2021–2050 és 2071–2100 időszakra – kész.
* Eszköz: dinamikus vízföldtani modell
* Klíma bemenő adat: OMSZ adatbázis
* Ivóvízbázis klímasérülékenységi adatrétegek – befejezéshez közel
* Természetes élőhelyek klímaérzékenysége – az MTA Ökológiai Kutatóközpont végzi alvállalkozóként
* Mezőgazdasági és erdészeti területek klímaérzékenységének vizsgálata – együttműködési megállapodások keretében valósul meg.