A természet pusztulása megállítható (Népszabadság)

2015. október 12. - A magyarok 72 százaléka szerint meg kell állítani a biológiai sokféleség csökkenését, és felelősek vagyunk azért, hogy megóvjuk a természetet.
A biodiverzitás bolygónk hatalmas élővilág-hálózata. Hatással van gazdaságunkra, jólétünkre, táplálékunkra, nyersanyagainkra, levegőnk és vizeink tisztaságára, valamint gyógyszereinkre is. Védelmet nyújt a szélsőséges időjárás okozta jelenségekkel – így például az árvizekkel – szemben, továbbá segítségünkre van abban, hogy felvegyük a harcot az éghajlatváltozással.
Közgazdászok számszerűsítették a beporzást végző rovarok jelentette hasznot, ami számításaik szerint az Európai Unión belül évente 15 milliárd eurós értéket képvisel. Az unióban kisebb-nagyobb mértékben minden hatodik munkahely függ a természettől és a biológiai sokféleségtől.
Mindezek ellenére olyan kockázatok megjelenését tapasztalhatjuk, amelyek ezt a létfontosságú forrásunkat fenyegetik. Kevesen vannak, akik ne hallottak volna arról, hogy az ökoszisztémák emberi tevékenység által előidézett változása, csakúgy, mint a fajok kipusztulása, az utóbbi években sokkal gyorsabb ütemben zajlik, mint valaha. Hatvan évre visszamenőleg rendelkezünk adatokkal, amelyek alapján a tudósok azt az álláspontot képviselik, hogy a „kínálat”, amelyet a természet nyújtani tud, a legtöbb esetben egyre hiányosabb, de még a legoptimistább nézőpontból is vegyes képet mutat.
A legfrissebb jelentések rámutatnak, hogy az uniós természetvédelmi jogszabályok oltalma alatt álló fajok 30 százaléka veszélyeztetett, ami az erdők, óceánok, folyók, tavak és földterületek mértéktelen kiaknázásának tudható be.
A rovarirtókból és műtrágyákból származó szennyezés fajaink 26 százalékát fenyegeti. Ha nem állítjuk meg a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenését, az az EU számára 2020-ig évente akár 50 milliárd eurós veszteséget okozhat. A kockázatok többsége nem új keletű. Az Európai Bizottság 2011-ben fogadta el a 2020-ig tartó, biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiát. Az EU állam- és kormányfői azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra álljon meg a biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlása, helyreálljanak a sérült ökoszisztémák, valamint növekedjen a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzését célzó uniós hozzájárulás. Nemrégiben zajlott a stratégia felülvizsgálata, és az eredmények ismételten kiemelik, hogy a természet sürgősen védelemre szorul, nem kizárólag belső értéke miatt, hanem jóllétünk, a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés érdekében is.
A felülvizsgálat egyik biztató eredménye, hogy kezelni tudjuk a jelenlegi helyzetet. Az, hogy védett területeket jelölünk ki és gondoskodunk azok tényleges működéséről, figyelemre méltó eredményekkel járhat. Ha vetünk egy pillantást Európa tengereinek helyzetére, azt tapasztaljuk, hogy a magas fokú védelem alatt álló területeken növekedésnek indult a fajok száma, és a halak is nagyobbra nőnek. Csak a tengeri Natura 2000 hálózat által elért teljes eredmény körülbelül évi 1,5 milliárd euró, ami az előrejelzések szerint megduplázódhat: Európa tengervizeinek közel 6 százaléka minősül védett tengeri területnek, ám az uniós kötelezettségvállalás értelmében 2020-ra a terület 10 százalékát kell védelem alá vonni.
Jelenleg már több olyan szakpolitikai keretet alkalmazunk, amelyek elengedhetetlenek. Az EU korszerű közös halászati politikája a források fenntarthatóságát helyezi előtérbe. Ezenfelül – a nyílt tengert érintő kérdések kezelésére – időszerű az óceánok hatékonyabb globális irányításának kialakítása is. A közelmúltban megújított közös agrárpolitikánk lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy a biológiai sokféleséget fenyegető tényezők ellen erőteljesebben lépjenek fel. Ugyanakkor a szakpolitikai keretek megalkotását követően lényeges a végrehajtás is: sok múlik a gazdálkodókon és a tagállamokon, hogy biztosítsák az uniós intézkedések megvalósítását, és saját területükön járuljanak hozzá a helyzet kedvező alakulásához.
Tudjuk, hogy a polgárok nagyra értékelik a természetet. A bizottság jelenleg folytatja az uniós természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálatát, felmérve, hogy a szóban forgó jogszabályok a célkitűzések szempontjából hatékonyak és eredményesek-e. A közelmúltban kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott konzultáció a természetvédelmi szabályozásról; több mint félmillióan osztották meg véleményüket. Tisztában vagyunk azzal is, hogy négy európai közül legalább hárman vélik úgy, hogy az állatok, a növények és az ökoszisztémák komolyan veszélyeztetettek nemzeti, európai és globális szinten egyaránt, és az európai lakosság több mint fele gondolja, hogy a biodiverzitás csökkenése személyesen is érinteni fogja.
Nem szükségszerű, hogy a helyzet ilyen kedvezőtlenül alakuljon. A felülvizsgálat kiemeli, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása nem lehetetlen. A jelenlegi jogszabályok hatékonyabb végrehajtása és erőteljesebb, ambiciózusabb érvényre juttatása révén időt nyerünk. Rendelkezésünkre állnak a természetvédelem eszközei; ragadjuk meg a lehetőséget, amíg lehet.
Karmenu Vella - A szerző a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős uniós biztos