2015. november 1. - Utólag is elnézést kérünk a réti sasoktól, meg az erdészektől. Nem elég, hogy a régészek és régészhallgatók már napok óta ássák a hajdani pálos kolostort a balatonszemesi erdőben, szombaton élőben jelentkezett be az M1 stábja, sőt, a Pázmány Péter katolikus egyetem tanárai is megtekintették az ásatást; az egészen komoly létszámú régészjelölt-csoportot ez az egyetem adja.
A hajdani Bagódomb kempinget (az önkormányzaté, anno ez nem kellett az SCD-nek, hiszen messze a Balaton-part), meg a település lefojtott termálkútját magunk mögött hagyva csinos emelkedőn caplatunk a Baráti-hegyre, az elnevezés nem véletlen, a pálos barátok emlékét őrzi.
Ha könnyebb volna a kijutás, kirándulóparadicsomnak írnánk le, az erdő égbe törő fáin rétisas pár költ, így aztán nem volt könnyű „meccs” a természetvédőktől engedélyt szerezni a feltárásra. Tábla már jelzi a pálos kegyhelyet (a valahai templom és kolostor helyén Sebestyén Erzsébet, a teleki Ordoszi Napsugár Alapítvány vezetője állítatott keresztet; évszázadokkal ezelőtt még Telekihez tartozott a terület), Takács József balatonszemesi polgármester szerint mire a régészek végeznek, lesz jobb út is, pihenőpadokkal.
A kolostor falait keressük, illetve találtuk már meg a tavaly elkezdett kutatás során – mondja a tévékamerába Végh András ásatásvezető; élőben a hajdani Mindszent egyház területéről, mindenszentekkor. – A keleti szárny falai kerülnek elő, feltehetően a káptalantermet találtuk meg, azt, ahol a szerzetesek összegyűltek megbeszélni a közös dolgaikat. Innen már nem lesz nehéz megtalálni, hol állhatott a templom. Két munkagödrünk van, a másik valamivel arrébb a pince, a maga egy méter húsz centi széles falával, vagyis fölötte komoly épületek állhattak. Velenceiüveg-pohárnyaktöredék, padlódarab, érmék, kőfaragványok – néhány érdekes lelet.
A jövő kérdése, hogy az alapján, amit itt találunk, helyben érdemes lesz-e bemutatni a hajdani pálos kolostor maradványait. Most még néhány napot maradunk, de hosszú távra tervezzük a szemesi kutatást.
Amibe remélhetően a természetvédők is beletörődnek, s bár nagyot szippantva az erdei levegőből, már-már hajlanánk arra, hogy ne háborgassuk a Baráti-hegyet, de figyelünk arra is, amit Takács polgármester mond: – Több generáción át elfeledett, meghazudtolt múltunk egy darabja ez. Arra kell törekedni, hogy végre hiteles magyarságtörténetet adjunk át az utókornak. Ez volt az egyik legnagyobb somogyi pálos kolostor, szeretnénk megmutatni a gyerekeinknek, az unokáinknak a településünk, ha úgy tetszik, az ország múltját. Átadjuk a pálos barátok üzenetét. Ez lehetne majd a kiindulópontja a környék idegenforgalmi nevezetességeit (Rádpuszta, Teleki, Kereki) fölfűző túra-, vagy éppen zarándokútvonalnak.
A réti sasok meg majd hozzászoknak, hogy vége a háborítatlan nyugalmuknak.
1749-ben még állt a templomtorony
Nyolc valahai somogyi pálos kolostorról tudni, az egyetlen magyar alapítású rend Hunyadi Mátyásnak is kedvenc szerzetesrendje volt. Az akkori teleki, később balatonszemesi Mindszent egyházat 1323-ban említik először az írások. Kaszálójuk, vízimalmuk volt a pálosoknak, szőlő- és földbirtokok Visz, Teleki, Rád területén. Kétszer is török támadás érte a kolostort. 1749-ben még állt a templomtorony, 1806-ban már csak Barátipuszta néven jelölik. Tégláiból épült a szóládi plébánia, valamint a balatonszemesi iskola és az az egykori magtár, melyben a pálosok történetét bemutató kiállítást rendeztek be. Fónai Imre