2016. április 4. - Eladhatják az állami erdészeteket is, az állami földek után.
Ezt ugyan tagadja a kormányzat, de az állami földekről is azt mondta még néhány éve is Orbán Viktor miniszterelnök, hogy azok nem eladók. Ellenzéki politikusok szerint a privatizáció előkészítésére utalhat hét erdészet vezetőjének jelentős fizetés emelése.
Dobra verhetik az állami erdészeteket is - legalábbis ezt gyanítja néhány ellenzéki szakpolitikus. A privatizációt készítheti elő több állami erdészet vezetőjének jelentős mértékű fizetés emelése is, ugyanis havi járandóságuk 3 millió forintra nőtt. Ők azok, akik hamarosan átadhatják a helyüket azoknak, akik majd végrehajtják az erdészetek értékesítését - ecsetelte a vélhető szándékokat Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. A 22 állami erdészet kezelésében lévő állami erdőt az mentheti meg a magánosítástól, hogy egyelőre az alaptörvény megvédi ezeket, nem lehet eladni őket, így forgalomképtelenek. A Fidesznek pedig már nincs kétharmada, ezért ezen a tiltáson nem tudnak változtatni.
A szocialista szakpolitikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdészetekben nem csak a fák gondozásával, telepítésével foglalkoznak, de nyereséges gazdálkodást is lehet folytatni: a jó üzletnek számító faipari tevékenység mellett a vadásztatás is hozhat a konyhára. Ezek az állami cégek több lábon álló vállalkozások. és átlagosan 200-300 embert foglalkoztatnak. Ennek kapcsán Tóth Bertalan az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese a Népszavának elmondta, hogy a vidéket járva több megyében is tudni vélik a helybeliek: állami erdőket is eladnak majd. Az ellenzéki politikus ezért kérdést intézett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez, aki válaszában határozottan cáfolta, hogy a kormány állami erdő területeket adna el.
Az utóbbi időszakban több vizsgálat is folyt az erdészeteknél, ennek során a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hat erdészeti társaságot vizsgált, és súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Ezért úgy döntöttek, hogy mind a 22 társaságra kiterjesztik a vizsgálatot. A Népszavának egy neve elhallgatását kérő ágazati szakember ezért is tartotta furcsának, hogy a teljes körű vizsgálat lezárása, illetve a tapasztalatok összegzése előtt döntött a kormány több erdészeti vezető javadalmazásának emeléséről.
A vizsgálati jelentésből kitűnik, hogy a Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 közötti gazdálkodásának ellenőrzése során a kiemelt állami és uniós támogatások, valamint az állami vagyon után fizetett jelképes összegű használati díj ellenére a társaságok nagyon alacsony nyereséget könyveltek el.
Az ellenőrzés szerint például alvállalkozókra bízták a fakitermelést, akiket versenyeztetés nélkül választottak ki és a hat erdészet összesen 7,6 milliárd forintot fizetett ki a külsős cégeknek. Az erdészeteket egyébként már az Állami Számvevőszék is vizsgálja. A lapunknak nyilatkozó erdészeti szakember nem zárta ki, hogy azért igyekeznek "tisztába tenni" az állami társaságokat, hogy majd olyan cégeket adhassanak el a kormányzattól vélhetően nem túl távol álló vevőknek, amelyeket előtte rendbe tettek.
Gőgös Zoltán sem vetette el ezt a lehetőséget, hozzátéve, hogy hosszú távú bérleti rendszerben működtethetnék az új tulajdonosok az állami erdőket. Ez önmagában még nem ördögtől való, hiszen szigorú erdőgazdálkodási előírások érvényesek a magán erdészetekre is, de nagy kérdés, hogy a megyei kormányhivatalok ezt mennyire tudják ellenőrizni. Az agrárpolitikus szerint ugyanis mióta megszűnt az erdőterületekhez illeszkedő nyolc regionális erdészeti hatóság, sok szakember távozott a közigazgatásból.
Az erdészeteket vonzóvá teheti, hogy több ezer hektár bérleti jogához lehetne jutni és a faipari hasznosítás mellett a vadásztatással is szép bevételre lehetne szert tenni. Emellett ezek a társaságok értékes ingatlanokkal, vadászházakkal is rendelkeznek, így turizmusba is bekapcsolódhatnának.
Természetesen ezek költséggel is járnak, hiszen az erdészetek jóléti feladatokat is ellátnak, és ha a kormányzat nem változtat a szabályozáson, akkor az új tulajdonosoknak is gondoskodniuk kell ezeknek a feladatoknak az ellátásáról, feltéve ha valóban privatizálják ezeket a társaságokat. Gőgös Zoltán viszont attól tart, hogy a profit érdekeltségű cégek nem fognak kellő figyelmet fordítani a társadalom számára fontos jóléti szolgáltatásokra. Bihari Tamás
Erdőktől látni a fákat
Jelenleg 2 millió hektár erdő található Magyarországon, éppen kétszer annyi, mint a trianoni döntés után. Ebből az állami terület 1 millió hektár és nagyjából ugyan ennyi van magánkézben. Becslések szerint az állami erdők 3 ezer milliárd forint értéket képviselhetnek, de környezetvédelmi és jóléti értékük felbecsülhetetlennek mondható. Európai viszonylatban is jó minőségű, gazdag biodiverzitású erdeink vannak - nyilatkozta a Népszavának Zétényi Zoltán erdőmérnök, a ForestPress főszerkesztője.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a 22 állami erdőgazdaság igen eltérő jövedelmezőséggel rendelkezik, a terület nagyságától, adottságaitól függően. Ez szabhatja meg az árukat is, ha valóban értékesíti ezeket a kormány. Nyilván egy nagy kiterjedésű hegyvidéki tölgyes, bükkös a többszörösét érheti egy kisebb, alföldi erdészetnek. A profit azonban nem feltétlenül a méreten és a fekvésen múlik, mert egy alföldi akácosból is szép nyereséget lehet kihozni. Érdemes megnézni, például mennyi a vágásérett fa.
Az is fontos lehet majd, hogy a vevőjelöltek milyen erdészetet keresnek. Olyant, ahol sok a vad, mert vadásztatni akar, vagy inkább a favagyon hasznosítására törekszik. A vadbőség azonban rengeteg költséggel is jár a vadkár, a védőkerítések miatt. A fagazdálkodás is szabályozott, az erdészeti hatóságok előírják, hol, mit lehet telepíteni. A termőhelynek, a tájnak megfelelő fafajok újíthatók meg. A tarvágást is korlátozzák, legföljebb 3 hektáron lehet ilyet végezni. Inkább a szálalást támogatják.