2016. április 13. - Székesfehérvár — Érdekes vadászati adalékokkal szolgáló konferenciának és trófeakiállításnak adott otthont két napja a Fejér Megyei Levéltár.
A tárlat április 29-ig még látható, ahogyan az is: hogyan és mit vadásztak Fejérben az Esterházy grófok.
A tárlatot és előtte az előadásokat gyakorlatilag egy ember életútjára fűzte fel az intézmény - abból az alkalomból, hogy 2016-ban emlékezünk meg gróf Esterházy László (1891-1966) sárosdi földbirtokos születésének 125. (1891. március 3.), valamint halálának 50. (1966. április 9.) évfordulójáról is. A levéltár és a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt az évfordulók tiszteletére április 12-én hat előadásból álló tudományos konferenciát szervezett.
Az utána megnyíló tárlatból pedig azt is megtudhatták a vendégek, mire is vadászott egy főúri személyiség. A helyi szovjet parancsnok 1975-ben megegyezett a megyei erdőgazdaság akkori igazgatójával, hogy 500 fogolymadár párért cserébe szerez neki a Szovjetunióból egy szikaszarvast, amelynek kisebb testű, japán változata már élt a Fejér megyei erdőkben, de szívesen láttak volna többet is belőle. A szovjet illetékesek annak rendje, s módja szerint be is vagonírozták az ígért szarvaspéldányt, amelyről csak itthon derült ki, a vagonajtó elhúzásánál, hogy az elvtársak mellélőttek: a kisebb japán helyett a nagytestű helyett a Dybowszki-szikaszarvast küldték el Magyarországra, Fejérbe. Ha már itt volt, természetesen nem küldték vissza az állatot, mindenesetre így szól a történet, miért jelent meg ez a faj is a megyében. Trófeáját szintén meg lehet nézni abban a kiállításban, amely az Esterházy László, egy főnemesi életpálya a 20. században címmel kedden az intézményben tartott konferenciával párhuzamosan nyílt meg a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárában.
Az anyagban a 19. és 20. századi őz, szarvas, dámszarvas, virginiai szarvas és muflontrófeák mellett olyan neves személyiségek által elejtett őz-, szarvas-, és muflontrófeák is ott díszlenek, mint Széchenyi Zsigmond, a Károlyi-család, vagy éppen az eseménynek apropót adó Esterházy László gróf, a nemzetközi hírű őzes szakember, aki a Bakonyban, Bakonyoszlop/Gézaháza térségében létesített 1922-ben 350 hektáros vadaskertet. Ezt már Szabó Imre meséli el, aki több tárgyat adott a tárlat anyagához. A gróf egyébként sikeresen frissítette a kert vadállományát, olyannyira, hogy akkoriban ott élt az ország legjobb muflonállománya. Ami pedig az őzet illeti, mikor az I891-ben született Esterházy László ugyanilyen nevű édesapja abban az évben Zichy Jánossal elhatározták, meghonosítják a Mezőföldön akkor még nem jellemző őzet, talán nem is sejtették, hogy a 20. század közepére az ország legjobb őzes megyéje leszünk.
A kiállításban bemutatják a dokumentálhatóan legrégibb megyei őztrófeát - véletlenül került elő pincéből.
Annak is szolgálhat érdekességekkel a tárlat, aki elvből elutasítja az állatok vadászatát: a tárlókban dokumentumokat mutatnak be például arról az esetről mikor a helyi elöljáróság elkobozta az orvvadászok puskáit, majd megsemmisítés helyett inkább kiküldték azokat egy nemzetközi fegyverkiállításra. Kocsis Noémi