Még mindig nem készültek el a hazai vadgazdálkodás következő tíz évre szóló hosszú távú tervei. Az ajánlott vadlétszámok végleges meghatározása körül korábban a vadászati és a környezetvédelmi hatóságok között folyt, ma pedig az erdészekkel zajlik szakmai vita.
Az elmúlt szezonra olyannyira lecsökkent a hazai vadállomány, hogy a szaktárcának egyes régiókban átmeneti kilövési korlátozásokat kellett elrendelnie. Tavaly az ágazat 8,7 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el, aminek növelését és a hazai vadászat minőségi színvonalának emelését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) nemrégiben elkészült vidékfejlesztési stratégia is célul tűzi ki.
A hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek végéig folyamatosan növekedett hazánkban a nagyvadlétszám - jelentette ki lapunknak Öcsödi Gyula, az FVM helyettes államtitkára. A túlszaporodott állomány azonban károkat okozott a mezőgazdasági területeken, ezért a kilencvenes évek elejétől a vadlétszám csökkenésnek indult. Belejátszott ebbe a vadászterületek tulajdonváltozása okozta bizonytalanság is. Az elmúlt hét-nyolc évben a honi vadlétszám a korábbi felére esett vissza. A vaddisznóállomány 15 százalékkal csökkent, az őzből 15-20, a dámból 5-10, a muflonból viszont már 40-45 százalékkal van kevesebb. Az apróvadaknál drámaibb a visszaesés: fácánból ma már csak a korábbinak kevesebb mint fele került terítékre, vadkacsánál 35-40, mezei nyúlnál 25-30, fogolynál pedig ötven százalékos az állománycsökkenés.
A földművelésügyi tárca jelenleg azon dolgozik, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium szakértőivel közösen meghatározzák a különböző vadfajokból minimálisan és maximálisan fenntartható létszámot. Ez alapján hamarosan teljes körű, körzetekre lebontott szabályozást vezetnek be. Ha túlszaporodik a vad, a tárca hatósági vadászatot rendelhet el, ha pedig vészesen lecsökken, életbe lép a kilövési tilalom. Az új vadászterületek határainak kijelölése nemrégiben ért véget. Az egymással vitázó vadásztársaságok 243 esetben kezdeményeztek pert, az ilyen ügyek száma ma már száz alá csökkent. Öcsödi Gyula reményei szerint az év hátralévő részében ezek mindegyike lezárulhat, így pont kerülhet a tulajdonváltozás végére. A vadászati törvény nyomán a vadászterületek száma a korábbi 875-ről 1154-re emelkedett, az átlagos területnagyság viszont 8036 hektárról 7020 hektárra csökkent.
A kilőtt állatok egy részét vadhúsnak dolgozzák fel, ennek zöme exportra megy. A magyar vadhús kapós Nyugat-Európában, ám a piaci ár alacsony, mivel lenyomja az ausztrál és az új-zélandi konkurencia. Közép-Kelet Európából viszont a legjobb minőségű termékeket hazánkban gyártják, ezért minden esélyünk megvan arra, hogy az évi 3500 tonnás kivitelünk növekedjék. (n. t.)