Növeli bevételét a vadgazdálkodás (Magyar Nemzet)

Pintér István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese előadásában kiemelte: a vidékfejlesztés szempontjából rendkívül fontos, hogy a vadgazdálkodásból képződő bevételek helyben maradnak. Magyarországon 1170 vadászterület alakult ki. Végrehajtási rendelettel igyekeznek könnyíteni a tulajdonosok helyzetén, és lehetővé tenni, hogy a vadászat kínálta lehetőségekkel alanyi jogon élhessenek, akik ezt igénylik. Ez azt jelenti, ha a tulajdonosi közösség maga gyakorolja a vadászati jogot, akkor a közgyűlésükön működési szabályzatot alakítanak ki, amellyel meghatározzák hogy - tulajdonhányada arányában - kinek milyen vadászati lehetőség jut
Az utóbbi három év tapasztalata az, hogy a kezdeti nehézségek után mindenki látja már, mit is jelent a vadgazdálkodás, milyen kötelezettségekkel, terhekkel jár, ugyanakkor a bevételi lehetőségekkel is tisztában vannak. Az utóbbi időben nőttek az árbevételek, stabilizálódik a vadállomány, még ha az idei ár- és belvíz kedvezőtlenül hatott az apróvad létszámára. A nagy vadak külföldön nagyon keresettek.
Pintér István elmondta: Európában a hírnevünk tovább javult. A Nemzetközi Vadvédelmi Tanács - mintegy 70 éves működés után - Párizsból Magyarországra helyezte át a székhelyét, ezzel is elismerve a magyar vadgazdálkodási szakemberek ez irányú törekvéseit.
Külföldről, döntően német nyelvterületekről, sok vadász érkezik hazánkba a szeptemberben kezdődő szarvasbika-vadászatra. A tavaszi vadlétszám-becslés alapján a téli vaddisznóvadászat is jó eredményekkel kecsegtet.
Faragó Sándor egyetemi tanár az apróvadélőhely-gazdálkodásról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy a kisebb földparcellák kedveznek a vadállománynak. Most viszont az a tendencia, hogy a sok tulajdonos igyekszik megszabadulni a kárpótlás útján hozzájutott termőterülettől, s így ismét nagyobb parcellákat alakítanak ki az új birtokosok. Faragó Sándor szerint az egybe tagolódott területen a vadállomány jóval gyérebb lesz.
A tanácskozás témája volt a Közép-Tisza környezetében élő vadállomány monitorozása is, amelyre a cianid-szennyezés miatt került sor. Mint elhangzott, nem jelentős a vadak elhullása, de a későbbiekben nagyon is érezhetők lesznek a folyó szennyeződésének káros következményei, amelyek főként a szaporodásnál mutatkoznak majd meg.  Bálint József