Vélhetnénk: a szabályok, előírások, dokumentációk, engedélyek, üzemtervek esernyője alatt a magánosítás óta eltelt évek alatt minden letisztult. Ám mit mond az az erdőtulajdonos, aki a saját területén tűzifát kitermelve egyszer csak hatalmas összegű büntetéssel szembesül?
BARANYAI KÖRKÉP - Az összesen 109 ezer hektárnyi baranyai erdőből közel 50 ezer került magántulajdonba, ám ebből csaknem 20 ezer hektáron még mindig nem indult el a gazdálkodás. Nehéz is elkezdeni ott, ahol - például Szászváron - 108 tulajdonos kezén van 61 hektár. Egy részüknek fogalma sincs arról, merre van az erdeje, milyen állapotban. Röviden: gazda nélkül van a megyében egy összességében hatalmas erdőterület.
Óriási értékről van szó. A kárpótlás idején az erdők hektára 1,5-6 aranykorona értékben „mozgott". (Volt szántó 44 koronás is.) Ma a szakemberek ennek 100-200-500-szorosáról beszélnek.
- Nehéz lenne megmondani, hogy most milyen értékkel kell számolnunk - mondja Miszlang Lajos, az Állami Erdészeti Szolgálat pécsi igazgatóságának osztályvezetője. - Inkább mint ingatlan, s nem mint erdő vesznek részt a forgalomban. Az ár a fekvéstől, a faállománytól és sok más tényezőtől függ.
A tapasztalat szerint elsősorban azokban az erdőkben kezdődött el a gazdálkodás, ahol a kivehető haszon elérhetőbb, időben közelebb volt. A megyében az évente kitermelhető fa mennyisége több mint félmillió köbméter, ebből 210 ezer jut a magánerdőkre. A gazdálkodásra engedéllyel bírók - a tulajdonosi kör 61 százaléka – ki is vesz megközelítőleg 160 ezer köbmétert. Ami zőmében véghasználat, azaz közvetlen haszon van rajta, nem csak ennek jövőbeni ígérete.
Az a bizonyos közd20 ezer hektár, ahol nincs gazdálkodás, gyakorlatilag védtelen. A szakember becslése szerint egy-egy évben 7-6000 köbméter fa tűnik el. Félsőszentmárton környékén ma már hiába keresnénk fűzeket, István- és Béta-akna körül pedig gyakorlatilag kopasz területek az engedély nélküli fakivágások következményei. A rengeteg tulajdonos (18 ezer a megyében, egyre átlag 2,8 hektár jut) alkotta közösségek nehezen mozdíthatók a gazdálkodás felé, gyakorlatilag ekkora tömeget hatósági eszközzel erre kényszeríteni nem lehet. Vannak megoldások - például az úgynevezett integrátorok, akik több közösség erdeit gondoznák, vagy cégeket megbízni ezzel, végső soron kényszergazdálkodó is kijelölhető -, de igazából egyik sem működik. Ha az említett szászvári példát nézzük: bárki is vállalná a terület gondozását, 108 tulajdonos felé kellene elszámolnia...
A hatóság 67 esetten büntetett gazdálkodót, összesen 49 millió forint értekben. Akadt ezek között nem egy 7 milliós is, engedély nélküli fakitermelésért, vagy az engedélytől való eltérés miatt. Mindegy, hogy valaki a saját erdejéből engedély hiányában visz haza tűzifát, vagy ellopták azt az erdejéből. Ha utóbbi esetben a körültekintő védetem biztosítását nem tudja igazolni, megbüntetik.