Gusztos Péter szerint kérdés, illik-e természetvédelmi területen lövöldözni
Megdöbbentőnek tartja Gusztos Péter SZDSZ-es ügyvivő, országgyűlési képviselő, hogy a mások mellett Medgyessy Péter kormányfő és Adrián Nastase román miniszterelnök részvételével a Hortobágyi Nemzeti Parkban megtartott vadászat 2400 tőkésréce pusztulását okozta.
A szabad demokrata politikus, aki nemrégiben az állatkínzás szigorúbb büntetését célzó önálló képviselői indítványt nyújtott be a parlamentnek, lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy amit a miniszterelnök és vadásztársai tettek, legális, nem minősül állatkínzásnak.
A Magyar Nemzet tegnapi számában jelent meg az írás, amelyből kiderül, hogy nemrégiben a magyar kormányfő, valamint az ő meghívásának eleget tevő Adrián Nastase és másik nyolc személy az 1999 óta az UNESCO-világörökség részeként nyilvántartott Hortobágyi Nemzeti Park területén tartott vadászatot.
Gusztos Péter jelezte: sajnálatosnak tartja, de tény, hogy jelenleg a jogszabályok még lehetővé teszik a természetvédelmi területen folytatott vadászatot. - Felvetődik azonban a kérdés, hogy illik-e természetvédelmi területen vadászni,' csupán azért, mert azt a törvény nem tiltja - fogalmazott a SZDSZ-es politikus. Mint mondta, általában elfogadhatatlannak tartja a sportcélú vadászatot, az állatok passzióból történő tömeges legyilkolását. Azzal persze tisztában van, hogy az egy adott területen élő populáció védelmében történő vadászat más megítélés alá esik.
Gusztos Péter júliusban nyújtotta be az Országgyűlésnek a büntető törvénykönyv módosítását célzó javaslatát, amelynek nyomán a jövőben az állat pusztulását, vagy maradandó egészségkárosodást okozó állatkínzás vétségnek minősülne, s egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, illetve pénzbírsággal volna büntethető. Az indítvány szerint az állatkínzás speciális esetének tekinthető, ha valaki a vadászati tilalmak megszegésével, tiltott vadászati eszközökkel, tiltott vadászati módon okoz indokolatlan fizikai fájdalmat az állatoknak. Gusztos indítványa kitér arra is, hogy az állatviadalok szervezése, illetve az erre való fogadás a jövőben ne csak a kutyaviadalok, hanem bármely gerinces állat esetében minősüljön bűncselekménynek.
Az SZDSZ-es honatya legutóbb hétfőn szólalt fel a parlamentben az állatkínzások ügyében. Interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatkínzás mindennapos dolog ma Magyarországon. Példaként felhozta a nyári fadd-dombori esetet, amikor biztonsági őrök riasztópisztollyal lövöldöztek egy kóbor kutyára, majd a sérült állatot autójukhoz kötve vontatták, olyan sérüléseket okozva ezzel az ebnek, hogy az az orvosi kezelés ellenére elpusztult. Gusztos emlékeztetett arra, hogy a ma hatályos törvények szerint az állatkínzás szabálysértésnek minősül, és mindössze 50 ezer forintig terjedő bírsággal büntethető. Kérdéseire válaszolva Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára elmondta, hogy a kormány egy önálló javaslatot készít az állatkínzással kapcsolatban, amely rövidesen az Országgyűlés elé kerülhet. Ez a tervezet büntetőjogilag szankcionálja az állatkínzást, kitér az állatviadalok, az orvvadászat és az orvhalászat kérdésére is.
TÁBORI GABRIELLA
ÓVATOS CIVILEK. A Magyar Nemzet több, az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánításáért aktívan küzdő állat- és természetvédő civil szervezetet is megkeresett, ám azok képviselői Medgyessy Péter vadászatáról nem kívántak nyilatkozni. Egyedül Gulyás Levente, a WWF munkatársa válaszolt kérdéseinkre, aki lapunkkal közölte: vadászni nem tilos, és tudomása szerint nem történt semmi szabályellenes a vadászat során. Ám ennek ellenőrzésére léteznek megfelelő hatóságok. Ellenben a nem megfelelő vadászat problémákat vethet fel, ugyanis a nagy létszámban tartott és tenyésztett vadászható, nem ragadozó állatok felborítják az ökológiai egyensúlyt. (M. Zs.)