A győrújbaráti vadásztársaság az állomány gyarapítására maga neveli a vadászható fácánokat. Ez üzletnek sem rossz, egy fácán tíz eurót vagy kétezer-ötszáz forintot ér.
Látnivaló volt a kilencvenes években, hogy a győrújbaráti dombokon, a Sokoróalján kevés a fácán, ezért 1999-ben a helyi szövetkezet borjúnevelőjét kibérelték és alkalmassá tették fácánnevelésre. Egy évben kétezer madarat engedtek szárnyra. Amikor a gazdaságnak új tulajdonosa lett, ő már nem járult hozzá a facánozáshoz. Egy vadásztárs viszont helyet adott a maga birtokán, s ott alakították ki a fóliás fácánnevelőt, amely ma is működik. Évente most is kétezer fácánt nevelnek, s egy-egy madárból tíz euró, vagyis kétezer-ötszáz forint bevétele származik a társaságnak.
A vadásznak — legyen hazai vagy külhoni -, ha a baráti dombokon szeretne vadászni, a győri vadásztató irodán kell bejelentkeznie egy hónappal a kitűzött időpont előtt. Apróvadakból a fácán puskázható: áruk a kereslet-kínálathoz igazodik. A külföldi jelentkezőnek tíz eurót kell legombolnia madaranként, a hazai vadásznak kétezer-ötszáz forintot. Ami az egy hónapos regulát illeti, ezt a vadászati törvény írja elő és a sportszerűség is így diktálja. Ennyi idővel előre kell szabadon engedni az egyébként szabadban, de körülkerített területen tartott fácánokat.
A Baráti Vadásztársaság elnöke, Ács György (56) közgazdasági érettségi birtokosa, s a kereskedelmi főiskola áruforgalmi szakán szerzett diplomát. Két évtizeden át volt munkatársa a Győri ÁFÉSZ-nak, a végén külkereskedelmi vezetője volt. Vadászni 33 éve kezdett és kivárás nélkül lett tag. Az akkori II. Rákóczi Ferenc Vadásztársaságnak nem volt gazdasági felelőse, Ács György viszont tudott könyvelni, így tag lett azonnal. Tizenhat évig volt a társaság elnöke, s elnöke az új társaságnak is. Emellett szervezője, fácánnevelője és vadásza is. Hogy a nevelt, de eladott fácánokból jut-e a társaság tagjainak is, azt felelte: persze, a maguk szenvedélyének kielégítésére.
Ferenczi József
Szól a madaraknak a nóta
A tojásból kibújó madarak öt hétig a 30 fokos melegben cseperednek, s mert jó a komfortjuknak, állandóan szól a nóta a fácánoknak. A nevelés második szakaszában, úgynevezett volierbe kerülnek, amolyan szánt szándékkal bokrosított területre, s csak ezután engedik ki őket a tágabb, de ugyancsak körülkerített területre.