Az előadások és hozzászólások összegzéseként megerősítjük szakmai véleményünket, hogy az erdő nem csupán a vadászható vadfajok élőhelye és takarmánya, hanem az egész társadalom szempontjából fontos életközösség. A vadgazdálkodás olyan erdei mellékhaszonvétel, mely alapjaiban meghatározza a jelenlegi erdőgazdálkodást és az utódainkra hagyandó erdő ökológiai és ökonómiai minőségét.
Bár az erdészek többsége évtizedek óta hangoztatja a vadászható nagyvadlétszám miatti gazdálkodási és ökológiai problémákat, jelentős előrelépés ezen a téren nem történt, és az elhangzottak alapján ez nem is várható. Sajnálatos, hogy a vadászat kapcsolati tőketeremtő ereje mellett eltörpül a gazdasági racionalitás és a természeti környezet érdeke.
1. Aggodalmunkat fejezzük ki az államigazgatási reform részeként Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalokba átszervezett Állami Erdészeti Szolgálat jogosítványainak további megnyirbálása miatt.
Az egységes hivatali rendszer miatt értelemszerűen meg kellett szüntetni a szervezeten belüli szakhatósági jogköröket. Ám a korábbi szakhatósági jogköröket nem rendezi a jelenleg készülő Szervezeti és Működési Szabályzat. Félő, hogy az erdőt érintő vadászati hatósági ügyekbe (vadászati üzemtervek, éves vadgazdálkodási tervek, stb.) semmilyen beleszólási jogköre nem lesz az erdészeti hatóságnak.
Kérjük, hogy az MGSZH központi és megyei szervezeteinek SZMSZ-ébe kerüljön bele: „Minden erdőt érintő vadászati hatósági eljárásnál határozatot kizárólag az erdészetért felelős hatósági részleg egyetértésével lehet meghozni.”
2. Javasoljuk, hogy az éves vadkilövési terveknél vegyék figyelembe az Állami Erdészeti Szolgálat által 2002. óta működtetett vadkár monitoring rendszerének (vagy annak tovább fejlesztett változatának) eredményeit.
3. Javasoljuk, hogy az Országos Erdőállomány Adattárat üzemeltető, vadkárelhárító kerítéseket nyilvántartó szervezet (MGSZH Erdészeti Igazgatósága) évente készítsen gazdasági elemzést a magyarországi vadászható vadállomány kártételéről és a védekezésről. Az eredményeket honlapján tegye közzé annak érdekében, hogy e kérdésben érdekelt valamennyi résztvevő megismerkedjen a túlszaporodott vadállomány valódi negatív hatásaival. (Mennyiségi vadkár, minőségi vadkár távlati kihatásai, vadkárelhárító kerítések létesítési költsége, egyéb védekezési költségek, újulat tartós hiánya miatt ki nem termelhető fatömeg hozamkiesése és értékvesztése, egyéb vad miatt felmerülő erdőművelési beavatkozások.)
4. Aggályosnak tartjuk, hogy a hatályos vadásza védelméti törvény szellemével ellentétben, továbbra sem érvényesül maradéktalanul a földtulajdonhoz kötött valódi vadászati jog. Magánterületi többségű földtulajdonosi közösség esetén az egy állampolgár által birtokolható maximum 300 ha és a vadászterület méretének 3000 ha alsó korlátja eleve nem teszi ezt lehetővé. (Szeretnénk leszögezni, hogy a földtörvényben meghatározott egy fő által birtokolható maximum 300 ha termőföld korlát megtartását a társadalmi béke és igazságosság szempontjából fontosnak tartjuk.)
Javasoljuk a vadászati törvény módosításánál a vadászterület legkisebb területének 300 hektárt meghatározni.
5. Állami erdőterület esetén legfőképpen a közérdekű erdőgazdálkodás az elsődleges cél. Ez az erdőkezelő szervezettel (erdészeti Zrt.) szembeni világos, egyértelmű és megkerülhetetlen elvárás rendszerrel megvalósítható lenne. Sajnálatos, hogy a tulajdonos államot képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az eddig lezajlott vadászterület kialakítások során több esetben a magántulajdonosok földtulajdonosi közösségét támogatta az állami erdőkezelővel szemben. Ezen intézkedések sem az ökológiailag megfelelő vadlétszám kialakítását, sem az értékarányos vadászterület bérleti díj elérését nem fogják szolgálni.
6. Kérjük, hogy a vadászati törvény és kapcsolódó jogszabályai további módosításainál – a korábbi módosításokkal ellentétben – vegyék figyelembe a természeti környezetet nem károsító, okszerű erdő- és mezőgazdálkodást nem akadályozó nagyvadlétszám kialakításának szükségességét, legyen ismét kötelező a vadkár elleni védekezés megtervezése, a földtulajdonosoknak és kezelőknek legyen valós beleszólási joguk a vadkilövési tervekbe.
7. Köszönjük, hogy a szaktárca (FVM Természeti Erőforrások Főosztálya) igényt tart a civil szakmai szervezetek véleményére is a törvénymódosításoknál. Ezzel a lehetőséggel a továbbiakban is szeretnénk élni.
Mindezek mellett fontosnak tartjuk a hatályos jogszabályok betartását, betarttatását is. Átgondolásra javasoljuk, hogy miképpen valósult meg az 1997. január 01-től hatályos erdőről és erdő védelméről szóló törvény 49.§ (1) bekezdése, ( „Az erdőterületen -…. -, illetve az erdőterülettel közvetlenül határos vadászterületen
a) az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,
b) az erdő talajának épségét,
c) az erdősítés állapotát,
d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, valamint
e) az erdő természetes felújítását akadályozó
létszámú és fajösszetételű vadállomány nem tartható fenn.) ha napjainkban évente 800-1000 km vadkárelhárító kerítés épül Magyarországon, az éves véghasználatok területének negyede kerül bekerítésre, 30%-án van jegyzőkönyvben rögzített vadkár és az erdészeti hatóságnál rendelkezésre álló „E-lapokból” kimutatható jelentős mennyiségű felújító vágás nem hajtható végre az újulat tartós hiánya miatt.
8. Kérjük, hogy a természetvédelem a természetességi állapot növelése érdekében vegye figyelembe a természetes életközösséghez közeli létszámú és fajösszetételű vadállomány kialakításának elsődlegességét, mert a jelenlegi erdei patás nagyvadlétszám és a természeti egyensúly kulcsszemét betöltő csúcsragadozók hiánya miatt a természetes erdőfejlődési ciklusnak jelentős területeken csupán az összeomló szakasza tud érvényesülni.
Az erdészeti hatóság meggyengítése, az erdőgazdálkodás vadlétszám általi akadályoztatása, és az állami természetvédelem területmegosztó politikája együttesen komoly veszélyt jelent a közérdekű állami erdőkezelésre, megalapozhatja a nem természetvédelmi rendeltetésű állami erdőterületek társadalom érdekével ellentétes privatizálását.
Budapest, 2007. február 07.
Dr. Koltay András Urbán Pál
Országos Erdészeti Egyesület
Erdővédelmi Szakosztály elnöke Erdőművelési Szakosztály elnöke