HAZÁNK ERDÕTERÜLETE ELÉRTE A KÉTMILLIÓ HEKTÁRT!

Hazánk környezeti állapota szoros összefüggésben van természeti értékeink - így erdeink - megőrzésére, fejlesztésére, gyarapítására tett erőfeszítéseink eredményeivel. A magyar társadalom idejekorán felismerte az erdők jelentőségét, gyarapításuk fontosságát, és ez a felismerés kiterjedt, társadalmi konszenzuson alapuló erőtelepítési programokban testesült meg.
Az erdészek által irányított erdőtelepítés eleinte elsősorban a termőtalaj védelmét (pl. futóhomok megkötés, kopár hegyoldalak beerdősítése) az akkor szerény favagyon gyarapítását, majd egyre inkább az ország környezeti állapotának javítását, az értékes erdei életközösségek gyarapítását szolgálta és szolgálja. EU tagságunkat megelőzően nemzeti forrásból, majd azt követően a nemzeti hozzájárulást kiegészítő EU források felhasználásával - a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében - sok százezer hektár új erdőt hoztunk létre. E kitartó, nem kevés áldozattal járó munka eredményeképpen hazánk erdősültsége 2006 őszére elérte a kétmillió hektárt.
A 2007-2013-as időszakban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv - összhangban a magyar kormány által elfogadott Nemzeti Erdőprogrammal - is támogatja az új erdők létrehozását, a folyamat tehát nem áll meg.

Az alábbiakban röviden áttekintjük az elmúlt mintegy 80-90 év erdészeti vonatkozású történéseit:

Az egykor egyéni és közösségi magántulajdonban volt, de nem államosított, hanem szövetkezeti tulajdonba vont erdőket ismét magántulajdonba adták. Sőt még kb. 200 ezer hektár állami erdőt is privatizáltak olyan helyeken, ahol a privatizációs igények kielégítésére rendelkezésre álló földalap kevésnek mutatkozott. Az összes erdőterületnek csaknem 60 %-a állami tulajdonban maradt. (Az állami erdők - gyakorlatilag kiterjedésük változatlansága mellett - aránya folyamatosan csökken a főképp magán erdőtulajdonosok által végrehajtott erdőtelepítések következtében.)

A rendszerváltás után az egész magyar nemzetgazdaság teljesítménye hosszú évekre visszaesett, s időnként súlyos egyensúlyi problémák mutatkoztak a központi költségvetés terén is.
Mindez azzal a következménnyel járt az erdészetre nézve, hogy kezdetben a pénzforrások beszűkülése miatt az erdőtelepítések mennyisége is erősen visszaesett. Napjainkra viszont elérte a rendszerváltás előtti szintet, melyben a magántőkére alapozott telepítések dominálnak.
Magyarország 2004. május 1-vel az Unió teljes jogú tagállamává vált. Ez a történelmi lépés új fejezetet nyitott az ország történetében (új jogszabályok, új lehetőségek stb.).
  
Az elmúlt tíz év alatt mintegy 90 ezer hektár erdőtelepítés történt, amely az erdőterület 1%-os növekedését eredményezte. Az ország erdősültsége folyamatosan javul, bár nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható (EU-15: 35,1%). Hosszú távon (35-50 év) az ország erdősültségét - összhangban a Nemzeti Erdőprogramban foglaltakkal - az optimálisnak tartott 27%-ra lehet növelni.
A nemzeti forrásból finanszírozott erdőtelepítési programok teremtette hagyomány miatt a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-ben indult intézkedése, a "Mezőgazdasági Területek Erdősítése" című jogcím nem érte felkészületlenül a gazdálkodókat, s a pályázat befogadását, értékelését végző Állami Erdészeti Szolgálatot, valamint Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt sem, amit az intézkedés iránt jelentős érdeklődés és a tényleges szerződéskötések, kifizetések bizonyítanak.

Az intézkedésre a 2004-2006 közötti időszakban összesen több mint négyezer kérelem érkezett be, és mintegy 40.800 ha új erdő telepítésére nyílt lehetőség. Az erdőtelepítésre, ápolásra, és jövedelempótló támogatásra fordított összeg a teljes, húsz éves támogatási időszak alatt mintegy 65 milliárd Forint.
Ezzel az erdőtelepítési programnak nem lebecsülendő pozitív hatása van a vidék- és térségfejlesztésben, meglévő munkahelyek megőrzésével és újak létesítésével a vidék népességmegtartó képességének növelésében.