Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása 4. §
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban:
Evt.) 4. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:/
„h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön
jogszabály alapján létesített ültetvényre.”
5. §
Az Evt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdő faállományának kitermelését – a faültetvény kivételével – az üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet végezni. A fakitermelési munka végrehajtója köteles az engedély egy példányát a munkavégzés során magánál tartani és azt az erdészeti hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni. Ennek elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok
megsértésének minősül és ebben az esetben a hatóság képviselője a munkát leállítja, továbbá a munkavégzőt a helyszín elhagyására felszólítja. A faültetvényből történő fakitermelést az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.”
6. §
Az Evt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az erdészeti hatóság külön jogszabály szerinti esetben szakhatóságként eljárva az erdőterület megosztásához akkor adja meg a hozzájárulást, ha az újonnan kialakítandó földrészletek közúton, vagy erdészeti magánúton megközelíthetők és szélességük átlagosan a harminc métert eléri, továbbá a megosztással ültetvény és ültetvényszerű erdők esetében másfél hektárnál, egyéb esetekben három hektárnál kisebb földrészlet nem keletkezik.”
7. §
Az Evt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást az erdei termék szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.
(3) Amennyiben az erdőgazdálkodó az (1) bekezdésben foglalt, vagy a szállító a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.”
4
8. §
Az Evt. 102. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a § (2)
bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:
„(2) Az erdőgazdálkodási szabályok 79. § (2) bekezdése szerinti megsértése esetén az erdőgazdálkodási bírságot a szállítóval szemben kell kiszabni.
(3) Az erdőgazdálkodási szabályok 60. § (1) bekezdése szerinti megsértése esetén az erdőgazdálkodási bírságot a fakitermelési munka végrehajtójával szemben kell kiszabni.”
9. §
Az Evt. 103. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az erdővédelmi bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legnagyobb mértéke kétszázezer forint. Amennyiben az erdő látogatója fakitermelést végez anélkül, hogy arra jogosult lenne, az erdővédelmi bírság összege a kitermelt faanyag minden köbmétere után harmincezer forint.”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
10. §
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző 6 hónappal hívható össze.”
11. §
A Vtv. 16. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek. Amennyiben több jogosult gyakorolhatja az előhaszonbérletre vonatkozó kedvezményt, úgy e jogosultak – eltérő megállapodás hiányában – az
általuk hasznosított terület nagysága alapján megállapított sorrendben élhetnek az új vadászterületre vonatkozó előhaszonbérleti joggal.”
5
12. §
A Vtv. 31. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2)-(3) bekezdése számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények,
berendezések tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben.”
13. §
A Vtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.”
14. §
A Vtv. 68. § (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:/
„f) a hurok, horog, madárlép, verem;
g) a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.”
15. §
(1) A Vtv. 71. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-k) ponttal egészül ki :
/A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:/
„a) légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből;”
„d) mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli
használatával;”
„j) vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat,
k) a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli – a vadászati hatóság engedélye nélküli – vadászat.”
(2) A Vtv. 71. §-a (2) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h)-m) ponttal egészül ki:
6
/A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat:/
„b) a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata), vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver;”
„g) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított élő csali állat;”
„h) az áramütést előidéző elektromos eszközök;
i) az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;
j) tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;
k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre
alkalmas célzóeszközök;
l) mérgezett vagy altató csalétkek;
m) vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása
körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.”
(3) A Vtv. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje
megsértésének minősül, ha a vadász megsérti az azonosítójel használatára vonatkozó, a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket.”
16. §
A Vtv. 81. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.”
17. §
A Vtv. 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok
megsértésének minősül, ha a jogosult: a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el
a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas-, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász
szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak;
b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését;
c) a vadászterületnek nem minősülő területen vagy a vadasparkban tartott nagyvadat hatósági engedély nélkül a vadaskertbe kihelyezi, valamint a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, továbbá vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból
származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki;
d) az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
e) a hivatásos vadász alkalmazása során
ea) az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,
eb) a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;
f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát.”
18. §
(1) A Vtv. 84. § (1) bekezdése a következő i)-j) ponttal egészül ki:
/A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:/
„i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását 5 munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;
j) aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.”
(2) A Vtv. 84. § (2) bekezdése első mondatának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet.”
19. §
A Vtv. 101. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:/
„b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (1)-(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15. cikk és VI. számú melléklet.”
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a következő agrár tárgyú törvények módosítását tartalmazza:
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény,
az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény,
– a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény,
a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény,
– a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény, valamint
– a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény.
A módosítást elsődlegesen a jogharmonizációs feladatok teljesítése indokolja. Az egyes agrár tárgyú törvények rendelkezései között vannak olyanok, amelyek a közösségi rendelet átültetésének kiegészítését igénylik, vagy a közösségi rendeletek időszerű változásait nem követik. Ezek közé tartozik:
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény,
– a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény,
a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, valamint
– a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény.
Kiemelten sürgős módosítást igényel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek és az állattenyésztésről szóló törvénynek a módosítása, mivel mindkettő esetében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított
Magyarországgal szemben.
Ennek során intézkedni kell a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv átültetésének kiegészítése iránt. A hazai jogszabályba való átültetés a két tölténynél nagyobb tárkapacitású sörétes vadászlőfegyverek tilalmának előírására, továbbá a tiltott vadászati módok és eszközök teljes körű törvényi felsorolására
vonatkozik.
Az állattenyésztésről szóló törvénynek pedig összhangban kell lennie az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével.
A fás szárú energianövények tekintetében az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása eleget tesz az alternatív és megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről szóló 63/2005. (VI. 28.) OGY határozatban meghatározott céloknak, továbbá megteremti a feltételeket a fás szárú energetikai
ültetvények telepítésének, azok nyilvántartásának s megszüntetésének
szabályozására.
A jogharmonizációs módosítások mellett a tervezet kiterjed a törvények olyan eljárási szabályainak korrekciójára, amelyek nem halaszthatóak, ezek közé tartoznak például:
az erdészeti hatósági intézkedések szigorítása az illegális kitermelőkkel szemben, az erdővédelmi és a növényvédelmi bírság felső határának jelentős mértékű emelése, a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervi ciklus lejáratából eredő hatósági intézkedések aktualizálása.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítását az alábbiak teszik szükségessé:
Az egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló 2005. évi CLVII. törvény módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy – a bor jövedéki adójának „0” kulcsossá tételét követően – a korábbi adókötelezettség helyébe a forgalomba hozatali járulék lépjen.
A javasolt módosítás utólagossá tenné a járulékfizetési kötelezettséget, és a teljesítést a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény 83. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidőkhöz kötné. Ennek alapján a járulékot a vámhatósághoz történő mennyiségi elszámolással egyidejűleg a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig kellene megfizetni.
A borászati hatóság ellenőrzi a forgalomba hozatali járulék megfizetését. Akinek forgalomba hozatali járulék tartozása van, a forgalomba hozni kívánt borra a borászati hatóságtól engedélyt nem kaphat. A vámhatóság a forgalomba hozott bor forgalomba hozójára, illetve a borra vonatkozó adatokat jogszabályban meghatározottak szerint továbbítja a borászati hatóságnak.
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításához
A 4. §-hoz:
A fás szárú energiaültetvények telepítésének korábban még nem volt
hagyománya hazánkban, ezért ezt a speciális kérdéskört a jogi szabályozás nem érintette. Ennek érdekében módosítani szükséges az erdőtörvényt azért, hogy a fás szárú energiaültetvényeket külön lehessen választani a „hagyományos” erdőktől.
Az energetikai célú, fás szárú ültetvények ugyanis nem tartozhatnak az
erdőtörvény hatálya alá, mivel azok nem szolgálják az erdővel szemben támasztott közérdekű célokat.
A jogalkotás folyamata az erdőtörvény módosításával nem ér véget, mivel az energiaültetvények megjelenése további jogi szabályozásokat igényel.
Az erdőtörvény módosításán kívül a fás szárú energetikai ültetvények
telepítésével, azok nyilvántartásával és megszüntetésével kapcsolatban önálló jogi szabályozás készül.
Megtörtént az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
végrehajtásáról rendelkező 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosítása, miszerint a fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a fás szárú energianövényekből (fa, cserje) energetikai célra létesített ültetvényt.
A 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet alapján a mezőgazdasági termelő
energianövények energetikai célú felhasználásra történő termesztése esetén kiegészítő támogatást vehet igénybe. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a termelő energianövény esetében teljesítse a Tanács 1973/2004/EK rendeletében foglaltakat.
Az 5. §-hoz:
Az erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásának ellenőrzése céljából további hatósági jogosítványok beépítése indokolt. Az erdőtörvény 60. § (1) bekezdésének módosításával a fakitermelési munka végrehajtója köteles az erdészeti hatóság engedélyének egy példányát a munkavégzés során magánál tartani és annak ellenőrzését az erdészeti hatóság felszólítására lehetővé tenni. Ennek elmulasztása az
erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. Ezzel az intézkedéssel az erdészeti hatóság képviselője hatékonyabban segítheti az erdőgazdálkodók erdővagyon-védelmi tevékenységét és maguk is felléphetnek az illegális fakitermelést végzőkkel szemben. Az erdészeti hatóság ellenőrzési jogosítványa mellett változatlanul hatályban marad az a törvényi rendelkezés, hogy az erdő őrzésének az erdőgazdálkodó köteles eleget tenni.
A 6-9. §-okhoz:
Az erdészeti birtokpolitikai koncepció részét képezi, hogy az erdészeti hatóság szakhatóságként eljárva milyen feltételekkel adja meg az erdőterület megosztásához a hozzájárulását.
Az erdőtörvény 79. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos szövege a származás igazolásával kapcsolatos kötelezettséget az erdőgazdálkodónak írja elő és ennek elmulasztása esetére az erdőgazdálkodó terhére kilátásba helyezi a bírság szankcióját.
Ezen kívül az erdőtörvény semmilyen követelményt nem támaszt a szállítóval szemben a tekintetben, hogy csak megfelelő származási igazolással ellátott terméket szállíthat. A tervezet megteremti a szállító hatósági ellenőrzésének és felelősségre vonásának jogi alapjait, akivel szemben erdőgazdálkodási bírság szabható ki. A szállító a számára előírt szigorú felelősségi szabályok ismeretében egyúttal érdekeltté
válik abban, hogy megkövetelje az erdőgazdálkodótól az erdei termék származására vonatkozó igazolás kiállítását.
A tervezet 9. §-a szigorítja az erdőt leginkább veszélyeztető fakitermelések esetén kiszabható erdővédelmi bírságok összegét. Az erdőtörvény 103. § (1) bekezdésének javasolt módosításával a tervezet megteremti az illegális fakitermelés esetén a differenciált bírságolás feltételét. Ha az erdő látogatója engedély nélkül végez
fakitermelést, vele szemben a kitermelt faanyag minden köbmétere után harmincezer forint bírságot kell kiszabni, mely várhatóan kellő visszatartó erővel bír.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításához
A 10-12. §-okhoz:
A vadászati törvény átmeneti rendelkezései a hatálybalépését követő 1997. évi időszakra állapítottak meg szabályokat, amelyek a 10 évvel ezelőtti vadászterület kialakítási eljárásokhoz kapcsolódtak. A vadászati törvény 97-99. §-ának, valamint 100. § (1) bekezdésének b) pontjára vonatkozó idejét múlt rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni, ugyanakkor néhány aktualizált rendelkezését be kell illeszteni a
kapcsolódó tárgyú törvényi rendelkezések közé. Ezek közé tartozik az, hogy földtulajdonosok a vadászterület határának megállapítását csak az üzemterv érvényességének lejártát megelőző 6 hónappal kezdeményezhetik, mely kizárja azt, hogy a tulajdonosok hosszú távra szóló, másokat hátrányos helyzetbe hozó döntéseket hozzanak. Az átmeneti rendelkezések közül szükség van a vadászterület ismételt
haszonbérbe adása esetén az előhaszonbérletre vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazására, továbbá a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében való megállapodás hiányában a megtérítési igény érvényesítésének törvényi szabályaira.
A 14-15., 19. §-okhoz:
A javasolt módosítások az EKTB 2006. június 13-ai ülésén elfogadott
előterjesztés „Az Európai Bizottságtól a 2006/2136. számú kötelezettségszegési eljárásban – a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv belső jogba való átültetésének elmulasztása miatt – érkezett felszólítás kapcsán felmerült feladatokról” szóló feladatlista pontjaiban foglaltak végrehajtását szolgálják.
A feladatlista 5. pontja szerint az Európai Bizottság által kifogásolt
jogharmonizációs hiányosság, hogy a madárvédelmi irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében és IV. mellékletének a) pontjával való összhang megteremtése érdekében feltétlenül szükséges a vadászati törvény módosítása, mivel a tiltott vadászati módok és eszközök nem kerültek teljes körűen átvételre. A tervezet ezt pótolja a vadászati törvény 68. § (1) bekezdése f)-g) pontokkal való kiegészítésével, mely részletesen felsorolja a törvény alkalmazásában tiltott módokat és eszközöket,
melyek a következők: hurok, horog, madárlép, verem, háló (a vadászható emlősfajok befogásának kivételével). Ezen kívül a törvény 71. § (2) bekezdése kiegészül az olyan eszközök tilalmával, mint például az áramütést előidéző elektromos eszközök, tükör és más vakító eszközök használata tilalmával.
A tervezet a tiltott vadászati eszközök körét bővíti az irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint, mivel a madarak tiltott elfogási módszerei között a hazai vadászati jogszabály nem sorolja fel a madárlépet, a robbanószereket, a tükröket, a mérgezett vagy altató csalétkeket, az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzó eszközöket; az áramütést előidéző
elektromos eszközöket, a hurkot, horgot és a vermet. Ezen eszközök magyarországi tiltásának nincs jelentősége.
A javasolt módosítás megfelel a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (Flóra Fauna és Habitat tanácsi irányelv, FFH) VI. számú mellékletében foglaltaknak, amely jórészt a madárvédelmi irányelvből átvett tilalmakat ismétli meg.
A feladatlista 6. pontja megvalósítása a vadászati törvény végrehajtási
rendeletének – a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet – módosításával történik. A miniszteri rendelet módosítása kiterjed a 75/A. §-a korrekciójára, valamint a négy madárfaj kereskedelmének szabályozására a „jogszerűen befogott, elejtett egyedek”-re utaló
kifejezéseknek a miniszteri rendeletbe illesztésével, e szabályozásra a törvényjavaslat elfogadásával kerülhet sor.
A feladatlista 7. pontja alapján a tervezet a vadászati törvény végrehajtási rendeletéből beemeli és pontosítja a vadászlőfegyver tárkapacitására vonatkozó tilalmat a 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint, amely az irányelv IV. számú mellékletében előírtaknak való megfelelést szolgálja. A hatályos hazai vadászati szabályozás ugyanezt tartalmazza más megfogalmazásban, azonban az irányelv
egyértelmű átültetésének és a további viták elkerülésének érdekében a tervezet az elsődleges joganyag pontos szövegének átvételét javasolja.
A feladatlista 9. pontja végrehajtása, illetve a koncepcionális szabályozása a Bizottsággal folytatott konzultáció eredményeképpen alakítható ki.
A csapdázást illetően a vadászati törvény 71. § (2) bekezdésének m) pontja kiegészül a madárvédelmi irányelv 8. cikke és ezzel összefüggésben a IV. melléklet a) pontjának való megfelelés érdekében.
A tervezet kiegészíti a törvény 101. § b) pontját, mivel az jelenleg a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek csak a 15. cikkére és a VI. mellékletére hivatkozik, ezzel szemben a tervezet az alábbiak szerint egészült ki: a 2. cikkel, a 6. cikk (1)-(2) bekezdésével, a 11. cikkel, a 12. cikkel és a 14. cikkel.
A 16. §-hoz:
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese 6431/2004. számú javaslatát elfogadva a vadászati törvényben módosítani szükséges az egyszerűsített vadkárbecslési eljárás során a szakértő kirendelésére vonatkozó rendelkezést. Ennek megfelelően a vadászati törvény 81. § (3) bekezdésének módosításával a települési önkormányzat jegyzője a károsult kérelmére rendeli ki a szakértőt és nem az ellenérdekű felek közös kérelmére.
A 13., 17-18. §-okhoz:
A tervezet – az államháztartásról szóló törvény előírásainak való megfelelés érdekében – törvényi szintre emel minden, a bírságolás alapjául szolgáló tényállást, tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtási rendelete bizonyos tényállásokat a vadászat rendje vagy a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősít és ezzel egyes magatartásokat a törvényi tényállás alá von.
A vadászati érdekképviselet javaslatára, a gyakorlati tapasztalatok alapján a tervezet 36. §-a ugyanakkor törli a vadászati törvény 84. § (4) bekezdéséből az egyéni lőjegyzék vezetésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt a bírság kiszabását.